[[IV. Hurmuz szászánida király|IV. Hurmuz]] ([[579]]-[[590]]ur.: 579–590) békés úton örökölte atyja, I. Huszrau trónját, és folytatódtak a végeláthatatlan csatározások [[Bizánc]]cal. A szászánidák nyugati szomszédai a [[türkök]] támadást indítottak. Hurmuz egy iráni nemes, [[Bahrám Csóbin]] vezetésével sereget küldött feltartóztatásukra. Bahrám Csóbin legyőzte a türköket, majd több győzelmet aratott a bizánciak és a nomád [[kazárok]] felett a [[Kaukázus (régió)|Kaukázusban]]. IV. Hurmuz aggódott Bahrám népszerűsége miatt, s megkísérelte leváltani tisztségéből, de Bahrám fellázadt, és a király azon találta magát, hogy mindenfelől ellenségek veszik körül. Rátámadtak, megvakították, börtönbe vetették és később megölték. Fia, Huszrau sem tudta Bahrámot legyőzni, és nyugatra menekült. Bahrám, mint [[VI. Bahrám]] a „világ urává” koronáztatta magát. Alig egy év elteltével Huszrau, [[Maurikiosz]] bizánci császár]] katonai segítségével legyőzte őt. Bahrám a türkökhöz menekült, akik egy évvel később – feltehetően Huszrau kérésére – megölték.
