„Valerius Maximus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
'''Valerius Maximus''' ókori római szerző, fő műve az "''Emlékezetre méltó tettek és mondások kilenc könyve''"(Factorum ac dictorum memorabilium libri IX vagy rövidebben Facta et dicta memorabilia).
{{Tudós infobox
|név =Valerius Maximus
|kép =Titus Livius.png
|képméret =250px
|képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint =történetíró
|nemzetiség =római
|születés dátuma =
|születés helye =
|halál dátuma =
|halál helye =
|házastárs =
|gyermekei =
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény =
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület =[[történettudomány]]
|kutatási terület =
|tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus =
|szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1 =
|felsőoktatási beosztás1 =
|felsőoktatási munkahely2 =
|felsőoktatási beosztás2 =
|kutatóintézeti munkahely =
|kutatóintézeti beosztás =
|más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái =A város alapításától (142 könyvben)
|jelentős tervfeladatai =
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések =
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
 
==Élete==
Életéről csak annyit tudunk, amennyit művében magáról elárul. Utalásaiból kiderül, hogy szegény és műveletlen családból származott; felemelkedését és karrierjét Sextus Pompeiusnak köszönheti, akinek kíséretéhez tartozott mikor az Asia proconsula volt Kr.u. 27-ben. Pompeius köréhez tartozott Ovidius is. Maximus műve Kr.u. 28 és 32 között keletkezett
Életéről csak annyit tudunk, amennyit művében magáról elárul. Utalásaiból kiderül, hogy szegény és műveletlen családból
származott; felemelkedését és karrierjét ''Sextus Pompeiusnak'' köszönheti, akinek kíséretéhez tartozott mikor az ''Asia''
[[Proconsul|proconsula]] volt Kr.u. 27-ben. Pompeius köréhez tartozott [[Ovidius]] is. Maximus műve Kr.u. 28 és 32 között
keletkezett.
 
==Műve==
Könyve az ókori Rómában népszerű kompilláció - hasonló [[Marcus Terentius Varro]], illetve [[idősebb Plinius]] műveihez. Maximus a maga művét 95 témakörre osztja, és ezekhez a témákhoz keres először hazai, majd külföldi példákat. Az általa felhozott témák rendkívül sokrétűek és a ''variatio'' elvét követve igyekszik fenntartani az érdeklődést. Célja sokrétű: mint az az előszóból kiderül, egyrészt a rétoriskolák számára akart példatárat adni, másfelől viszont szórakoztatásnak is szánta írásait.
 
Könyve az ókori Rómában népszerű kompilláció - hasonló [[Marcus Terentius Varro]], illetve [[idősebb Plinius]] műveihez.
Tiberius császár kortársaként szemléletmódja hasonló Velleius Patercullushoz: dícsőíti a stabilitást biztosító császárt, az általa felhozott példázatokban elítéli a korábbi római történelem forradalmi megmozdulásait és azok vezetőit. Művében egy helyen élesen kikel Tiberius megbukott minisztere Seianus ellen. Illeszkedve a principátus látszólagos köztársaság-restaurálásához, melyet olyan szerző is népszerűsített, mint Livius, illetve Florus, Valerius Maximus felfogása szerint is a római történelem az elkorcsosulás irányába haladt az évek folyamán; a múlt nagyjaihoz hasonlót manapság már nehéz találni - de hála Tiberius gondoskodásának, lehetőség van saját korában az erények ápolására.
Maximus a maga művét 95 témakörre osztja, és ezekhez a témákhoz keres először hazai, majd külföldi példákat. Az általa
felhozott témák rendkívül sokrétűek és a ''variatio'' elvét követve igyekszik fenntartani az érdeklődést. Célja sokrétű: mint
az az előszóból kiderül, egyrészt a rétoriskolák számára akart példatárat adni, másfelől viszont szórakoztatásnak is szánta
írásait.
 
[[Tiberius római császár|Tiberius császár]] kortársaként szemléletmódja hasonló [[Velleius Paterculus|Velleius
Forrásai közül elsősorban Cicerót, illetve Liviust kell kiemelnünk. Stílusa egyszerű, világos - viszont az általa felhozott példákat önkényesen alakítja mondandójának igazolására. Emiatt megbízhatósága helyenként ellenőrzésre szorul. Elsőrendű a fontossága viszont amiatt, mivel sok, mára már elveszett szerzőtől idéz, valamint Tiberius kortársaként annak uralkodásának légkörét és egyes eseményeit segít megvilágítani.
Paterculuséhoz]]: dícsőíti a stabilitást biztosító császárt, az általa felhozott példázatokban elítéli a korábbi római
történelem forradalmi megmozdulásait és azok vezetőit. Művében egy helyen élesen kikel Tiberius megbukott minisztere
[[Seianus]] ellen. Illeszkedve a principátus látszólagos köztársaság-restaurálásához, melyet olyan szerző is népszerűsített,
mint Livius, illetve [[Lucius Annaeus Florus|Florus]], Valerius Maximus felfogása szerint is a római történelem az elkorcsosulás irányába haladt az évek folyamán; a múlt nagyjaihoz hasonlót manapság már nehéz találni - de hála Tiberius gondoskodásának, lehetőség van saját korában az erények ápolására.
 
Forrásai közül elsősorban [[Marcus Tullius Cicero|Cicerót]], illetve [[Titus Livius|Liviust]] kell kiemelnünk. Stílusa
Az ókorban és középkorban tankönyvként használták, emiatt számos kézirata ismert - idéz tőle Gellius, Lactantius és Orosius. Még a késő-ókorban Liber de Praenominibus (Az előnevekről) címen egy tizedik könyvvel is kiegészítették. Középkori sikerét jelzik, hogy számos története bekerült a Gesta Romanorumba, illetve, hogy Simon de Hesdin V. Károly francia király számára fordította.
egyszerű, világos - viszont az általa felhozott példákat önkényesen alakítja mondandójának igazolására. Emiatt megbízhatósága
helyenként ellenőrzésre szorul. Elsőrendű a fontossága viszont amiatt, mivel sok, mára már elveszett szerzőtől idéz, valamint
Tiberius kortársaként annak uralkodásának légkörét és egyes eseményeit segít megvilágítani.
 
Az ókorban és középkorban tankönyvként használták, emiatt számos kézirata ismert - idéz tőle [[Gellius]], [[Lactantius]] és [[Orosius]]. Még a késő-ókorban ''Liber de Praenominibus'' (Az előnevekről) címen egy tizedik könyvvel is kiegészítették. Középkori sikerét jelzik, hogy számos története bekerült a [[Gesta Romanorum|Gesta Romanorumba]], illetve, hogy ''Simon de Hesdin'' [[V. Károly francia király]] számára fordította.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hely|Adamik 2009}} Adamik Tamás: Római irodalom a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Kalligram. Pozsony, 2009. ISBN 978-80-8101-226-6
* {{hely|Albrecht 2003-2004}} Michael von Albrecht: A római irodalom története I-II. Ford.: Tar Ibolya.Balassi Kiadó. Budapest, 2003-2004. ISBN 9635065234 , ISBN 963-506-574-4
 
== További információk ==
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Velleius Paterculus]]
* [[Gesta Romanorum]]