„Örsúr nemzetség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
A nemzetséget [[Anonymus]] leírása említette először,: ''"Acsád fia, a [[honfoglalás]] idejében [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád vezér]]től, ki seregét a Nyárádig vezette, [[Kács]] (Casu) vidékén nagy földet kapott szállásul s utóbb a Nyárád forrásánál az Örsúr várának nevezett erősséget építtette."''
 
[[Györffy György]] is az Örsúr nemzetséget jelöli meg Borsod vármegyéről szóló leírásában a megye ősfoglaló nemzetségeként, mi szerint a krónikák is itt jelölik meg Örs vezér szállásterületét, s szerinte Örs vezéri voltát bizonyítja az Örsúr nevében rejlő ''úr'' méltóságnév is, mely eredetileg törzsfőt jelenthetett. Az Örsúr nemzetség ősi birtokai is a megye határain belül találhatók, és mivel a krónikák is magyar vezérnek írják le Örsöt, nincs okunk kunnak, kabarnak tartani és Borsod megyét kabar szállásterületnek tekinteni.
Az Anonymus által említett első [[10. század|10.]]-[[11. század]] körül épült [[Örsúr vára|Őrsúr várat]] a régészek a [[Sály]] feletti hegy fennsíkjának északi végében tárták fel. Ez a vár szolgált az Örsúr nemzetség első központjaként, majd ezt később valami ok miatt elhagyták és Kácson építették fel új nemzetségi központjukat, valószínú a 13. század közepe körül, mikor a nemzetség két részre szakadt és ezután Örsúr vára a Váraljai-ág birtokába került, a Daróci-ág pedig a szomszédos [[Kács]] várát birtokolta. A sályi hegyen álló várhoz tartozott Váralja falu is, mely valószínűleg a török korban pusztult el. A Sály fölötti első Örsúr vár közelében épült fel később, valamikor a [[12. század]]ban [[Latorvár (Sály)|Latorvár]] is.
 
Az [[Anonymus]] által említett első [[10. század|10.]]-[[11. század]] körül épült [[Örsúr vára|Őrsúr várat]] a régészek a [[Sály]] feletti hegy fennsíkjának északi végében tárták fel. Ez a vár szolgált az Örsúr nemzetség első központjaként, majd ezt később valami ok miatt elhagyták és Kácson[[Kács]]on építették fel új nemzetségi központjukat, valószínúvalószínű a [[13. század]] közepe körül, mikor a nemzetség két részre szakadt és ezután Örsúr vára a Váraljai-ág birtokába került, a Daróci-ág pedig a szomszédos [[Kács]] várát birtokolta. A sályi hegyen álló várhoz tartozott [[Váralja]] falu is, mely valószínűleg a török korban pusztult el. A [[Sály]] fölötti első [[Örsúr vára|Örsúr vár]] közelében épült fel később, valamikor a [[12. század]]ban [[Latorvár (Sály)|Latorvár]] is.
 
A [[Bükk-vidék]] területén, dél Borsodban letelepedett Örs törzs vezető nemzetségének első személyisége ''Kacsu'' (Casu) lehetett, az ő nevét őrzi [[Kács]] település, ahogy például az [[Aba nemzetség]]nél Pata nevét (Gyöngyöspata). A nemzetség itt [[Kács]]on építette fel nemzetségi várát és [[bencések|bencés]] [[Kácsi apátság|monostorát]], mely a nemzetség temetkezési helyéül is szolgált.
A nemzetség tagjai már a korai időkben több családra bomlottak, valószínű, hogy a Sály felett felépült násodik erősség; ''[[Latorvár (Sály)|Latorvár]]'' a nemzetség Sályi ágáé lehetett.
 
Az Örsök birtokai nagyrészt [[Borsod vármegye|Borsod]]ban és [[Szabolcs vármegye|Szabolcs]]ban valamint [[Veszprém vármegye|Veszprém]]- és [[Zala vármegye|Zala vármegyékben]] feküdtek.
25 ⟶ 27 sor:
1413-ban János egri kanonok Daróczi Tyboldy fia Mihály fia Lászlót felkérte, hogy mutassa be neki Detre nádor 1399-ben [[Visegrád]]on kelt oklevelét.
 
Az Örsúr nemzetség borsodi családaicsaládjai (ágai) voltak a 16. században: Sályi család, annak kihalása után a birtok a nemzetség többi tagjaira és a Daróczi (de Daróc) családra szállt. Rajtuk kívül még a Tyboldi, Geszthy, Szalonnai, Váraljai családok.
 
Az Örs törzs többi tagja a fejedelmi kíséret részeként az ország különböző tájain telepedett le; így a [[Kárpát medence|Kárpát medencében]] ([[Sándorfi György]] alapján) megközelítőleg 30 helynév őrzi az Örsök emlékét: