„Kaštel Kambelovac” változatai közötti eltérés

Kaštel Kambelovac felett a Kozjak-hegység lejtőjén a középkorban Kruševik és Lažani települések álltak. Lažani első írásos említése [[I. Trpimir horvát fejedelem]] [[852]]. [[március 4.|március 4-én]] kelt adománylevelében történt. A lažani Szent Mihály templomot [[1104]]-ben említik először. A középkori településeket a [[15. század]] második felében a török pusztította el. Lakosságuk a tengerpart melletti védett városokba és a közeli szigetekre menekült. Ezen megerősített helyek egyike volt a mai Kaštel Kambelovac központjában álló kaštel Cambionak nevezett várkastély is, melyet [[1478]]-ban Andrea Grigorio spliti gróf engedélyével itteni birtokai közelében egy tengerparti sziklára kezdett építeni egy gazdag spliti testvérpár Girolamo és Antonio Cambio. Első írásos említése [[1491]]-ben történt. A vár körül [[1566]]-ra alakult ki a mai település védőfalakkal bekerített elődje. A család tagjai a 15. és a 17. század között több erődítményt és hozzá tartozó települést építettek a mai Kaštel Kambelovac területére. Ilyen volt Francesco Cambio várkastélya, Girolamo és Antonio Cambio várkastélya a hozzá tartozó Stare Selo faluval, Lippeo várkastélya Tikvarin faluval, valamint a Kis- és Nagy Piškera várkastély közelében Novo Selo faluval. Rajtuk kívül még az írásos forrásokban szerepel Arneri és Grisgono várkastélya is, erről azonban nem tudjuk, hogy hol állt. A betelepült lakosság magával hozta az elpusztult falvaiból Szent Mihály és Szent Márton kultuszát. [[1577]]-ben a Cambio család saját birtokán felépíttette a plébániatemplomot. A török veszély megszűnésével a település már a falakon kívül is terjeszkedett. [[1797]]-ben a [[Velencei Köztársaság]] megszűnésével a település a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1806]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] csapatai foglalták el és [[1813]]-ig francia uralom alatt állt. A francia uralom idejére esik a Trogirt Kaštelán keresztül Split városával összekötő főút építése. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az [[I. világháború]] végéig tartott. A városnak 1857-ben 867588, 1910-ben 1164941 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd [[Jugoszlávia]] része lett. A [[II. világháború]] idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, mely sok betelepülőt vonzott. [[1986]]-ban megalakult Kaštela község, majd a független horvát állam létrejötte után Kaštela városi rangot kapott és Kaštel Stari önálló településből a város része lett. Lakossága [[2011]]-ben 54255027 fő volt.