„Gravitáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Einstein: link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
82. sor:
[[Fájl:Orion Nebula WFI.jpg|thumbnail|200px|right|Az Orion-köd. A mérhetetlenül nagy gázködből még mindig születnek új csillagok]]
A legújabb megfigyelések szerint viszont az [[üstökös]]magoknak és kisbolygóknak legalább egy része nem a korábban feltételezett, tömör, sziklaszerű tömbbé állt össze, hanem a [[világűr]] hidegében megfagyott gáz által összekötött porszemcsék szerkezete inkább a megszilárdult cukorhab törékenységéhez lehet hasonló. Ennek az oka az, hogy ezeknek a kis égitesteknek a gravitációja ennél erősebb tömörödésre nem kényszeríti az anyagukat.
Ha viszont az anyagcsomó tömege nagyon nagy, akkor ennek a gravitációja annyira összepréselheti az anyagát, hogy a belsejében már egy [[Magfúzió|fúziós]] reakció indul be, és az égitest [[csillag]]gá válik. Ez a fúzió lehet robbanásszerű is, mint ami a [[Nóva|nóvák]] esetében történik, amikor egy csillag a társcsillagától ragad el nagy mennyiségű anyagot, ami végül burokszerűen robban le róla. Egyes típusú csillagoknál az elszívott anyag olyan nagy sűrűségűvé tömörödik, hogy a beinduló fúzió egy [[szupernóva]] elképzelhetetlenül hatalmas robbanásában szórja szét a csillag anyagát, aminek az elméletek szerint a naprendszerünk kialakulásának felgyorsulását és a Földön található nehezebb elemek létezését köszönhetjük.
| |||