„Betelgeuze” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ref |
|||
25. sor:
Az északi félgömbön könnyűszerrel felismerhető vöröses fényéről. Januártól a keleti égbolton kel fel, közvetlenül naplemente után, szeptember közepétől március közepéig gyakorlatilag a Föld minden lakott területén látható. Májustól július közepéig a Naphoz való közelsége miatt nem látható. Fényessége alapján a nyolcadik legfényesebb csillag, viszont mivel változócsillag, néha a Procyon fényerejénél is erősebb, ilyenkor tehát ez a hetedik legfényesebb látható csillag. Hatalmas méretű csillag, képzeletben a Nap helyére helyezve egészen a külső bolygók pályájáig elérne. Vörös színe alacsony felszíni hőmérsékletének is köszönhető. Mivel nincs ismert kísérője, ezért tömegét csak megbecsülni tudjuk, de annyi bizonyosnak látszik, hogy sűrűsége, különösen a külső rétegekben, meglehetősen alacsony. Anyagának egy részét elvesztette, és ez kitörések formájában a mai napig, visszatérően jelentkezik.
Hogy mi lesz a Betelgeuse sorsa, azt pontosan nem tudjuk, mert nincs adatunk arra nézve, mekkora volt a kezdeti tömege. A legvalószínűbb az, hogy csillagászati időskálán mérve hamarosan szupernóvává alakul, és egy [[neutroncsillag]] marad utána. Ez néhány tízezer éven belül bekövetkezhet, amint a magjában a [[szén]], a [[neon]], az [[oxigén]] és a [[szilícium]] is elkezdenek égni. Ha ez bekövetkezik, körülbelül két hétig hatalmas erővel fog világítani, amely olyan erejű lesz, hogy túlragyoghatja a tele [[Hold]]at is,
{{cite book
| author=J. Craig Wheeler
| coauthors=
| editor=
| title=[[Kozmikus katasztrófák]]
| month=
| year=2004
| publisher=Alexandra Kiadó
| pages= 143-146
| id=ISBN 9633686826
}}</ref>
és fényes nappal is látható lesz. Ezután a csillag fokozatosan elhalványul. Mivel a forgástengelye nem a [[Föld]] felé mutat, így nem kell attól tartanunk, hogy a földi életre veszélyes [[gamma-sugárzás]] érne minket.
== További információk ==
| |||