„Jerikó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
74. sor:
Jerikó a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] [[neolitikum]] egyik legfontosabb lelőhelye ([[Tell-esz-Szultán]]). A legkorábbi emlékek az ún. [[Natúfi-kultúra]] korából valók (i. e. 10-9. évezred). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). Minthogy vízlelőhely közelében feküdt, alighanem fontos kereskedelmi gócpont volt. A [[Holt-tenger]]ről való [[só]] és [[bitumen]] (szurok) cserélhetett itt gazdát [[türkiz]]ért, a [[porceláncsiga]] kagylójáért és [[obszidián]]ért (ebből a vulkáni üvegből szerszám készült). A város lakói meggazdagodtak, és fallal vették körül városukat, védelemül az irigy szomszédok ellen. Napjainkban is látható a nyugati oldalon az 5,75 m magas kőfal, a világ legkorábbi ilyen építménye. A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) leghíresebb leletei azok az emberi [[koponya|koponyák]] voltak, amelyeken fehér agyagból rekonstruálták az arcvonásokat. A koponyák talán az ősök kultuszát jelzik. A városi civilizáció a korai [[bronzkor]]ban alakult ki. I. e. 2300 körül új betelepülők, az [[amurrúk|amurrú]] törzsek érkeztek a területre.
=== Az izraelita Jerikó ===
Jerikó [[i. e. 1500]] körül elpusztult. Ezt a [[biblia]]i hagyomány kapcsolatba hozza az izraeli törzsek korai bevándorlásával. [[Józsué könyve]] (5,6) írja le Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a
{{fő|A zsidó honfoglalás}}
A Bibliában [[A királyok első és második könyve|a királyok első könyve]] 16. fejezetében említik, hogy a [[I. e. 9. század|Kr. e. 9. század]]ban [[Acháb]] uralkodása idején a [[bételi Hiél]] építette újjá Jerikót.
[[Próféta]] "''fiak''" (tanítványok) voltak Jerikó vidékén [[Illés próféta|Illéssel]] és [[Elizeus próféta|Elizeus]] prófétával együtt. Illés elragadtatása a közelben történt a Jordán folyónál.
82. sor:
A fogság után az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de a város akkor már 2 km-rel távolabb épült fel. Jerikót nagyszerű kertjei miatt - mely balzsamfái nagy bevételt jelentettek - Antonius Kleopátrának adományozta, ő pedig [[Nagy Heródes|Heródes]]nek adta el.
=== Jézus korában ===
A város Jézus idejében jelentős hely volt. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban és székhelye volt egy vámbiztosnak is.
=== Jézus után ===
Ezt a várost a rómaiak rombolták le Kr. u. [[70]]-ben. [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár idejében újjáépült.
[[Nagy Konstantin]] idejében gyorsan terjedt itt a kereszténység. Püspöki székhely, püspöke részt vett a [[Niceai zsinat|niceai zsinat]]on is 325-ben.
A [[Bizánci Birodalom|bizánci kor]]ban számos templom és kolostor épült a városban és környékén. Majd a perzsák lerombolták és ezután a hely már csak hanyatlott.
== Régészeti feltárások ==
| |||