Wikipédia

„Dugovics Titusz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
2. sor:
{{rquote|20%|right|
„mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta.” |<small>[[Antonio Bonfini]]</small>}}
'''Dugovics Titusz''' ( ? – [[Belgrád|Nándorfehérvár]], [[1456]]. [[július 21.]]) a magyar történelem legendás alakja, katona, a [[nándorfehérvári diadal]] önfeláldozó hőse. Történeti kutatások alapján a név csak az 1800-as évek eleje óta kötődik a várvédő hőshöz, akit több korabeli forrás is név nélkül említ.
 
== Legendája ==
A legendák szerint [[Hunyadi János]] harcosa volt, és részt vett a [[várnai csata|várnai csatában]] is. [[1456]]-ban a [[Nándorfehérvári diadal|nándorfehérvári csatában]] lelte halálát, s ennek a csatának köszönheti hírnevét is. Mivel másképpen nem tudta megakadályozni a török zászló kitűzését a várfokra, a török zászlótartó katonát magával rántva hősi halált halt.
 
[[Antonio Bonfini]] így írta a nándorfehérvári győzelem eme részletét „A magyar történelem tizedei” című művében:
 
''„Egynéhány török a piacra viszi a zászlót, némelyik a tornyok tetejéről igyekszik letépni a király jelvényét, mely eladdig érintetlenül fennmaradt a falakon. Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze, és ezzel bátorságot öntsön a többiekbe, akik még nem nyomultak be, hogy ők is jöjjenek a városba, a magyart pedig le akarta hajítani, hogy a keresztényeket elcsüggessze. Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a nemzeti zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.”'' (Kulcsár Péter fordítása)
 
Bonfini ugyanakkor művének egy másik helyén ezt írta a [[jajca]]i diadalról szólva:
 
''"A törökök akkora lendülettel másznak fölfelé a falakon, hogy sokan felhágnak az oromzatra és a párkányra, úgy látszik, hogy több falszakaszon kitűzik a zászlójukat, de aztán a városbeliek visszavetik őket. Megemlékeznek egy magyar ragyogó hőstettéről, aki észrevette, hogy egy török ki akarja tűzni a császári jelvényt az egyik toronyra, mire a magasból a támadóval együtt levetette magát a mélybe, hogy továbbra is Corvinus zászlaját lássa mindenki. E napon akkora volt a mészárlás, hogy az árkot eltömítette az ellenség. A védők közül sokan elestek, és szinte mindenki megsebesült. Mátyás Jajca irgalmatlan ostromáról értesülve a szepesi Imrét két légióval haladéktalanul odaparancsolja. "'' <ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-tortenelem/ch31.html A magyar történelem tizedei Bonfini, Antonio (1427/1434-1502), Kulcsár Péter (1934-) Balassi Kiadó]</ref>
 
{{Idézet2|''Mikor magyar király zászlóját látá, Jó lovának száját futni bocsátá''|Jajcai énektöredék<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/126.html A magyar irodalom története 1600-ig - A történeti epika ]</ref>}}
 
==Emlékezete==
Dugovics Titusz figurájának a hőstettét több költemény és festmény is megörökítette. A legismertebb kép [[Wagner Sándor]] festőművész alkotása [[1853]]-ből, amely a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] látható.
 
==Családja==
Dugovics Bertalan, Dugovics Titusz állítólagos fia [[1459]]-ben [[Pozsony vármegye|Pozsony vármegyében]] birtokot kapott [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] királytól apja hőstettéért.
 
Egy magyar nemes a levelében – amit 1588-ban keltezett [[Bük]]ön – arról értesítette az egyik, Drugeth zászlaja alatt katonáskodó Dugovicsot, hogy egyik atyjafia, aki a zágrábi várban raboskodott, ''„...Sárkuthy Dugovucz T. unokája, ez elmult napokban ith volth, az mi azth il ethy jó nemes ember az condescensioth az nagy withiz Belgrády Thitushoz tette."'' [[Bercsényi Miklós]] egy 1705-ben keltezett levélben Dugovich György nemzetes urat említi, ''"kinek Tit Eleje Belgrádi toronnál Magyar mód el holt [...] s most Németnek embere.”''
 
==Kitalált személy==
Dugovics Titusz néhány történész kutatásai alapján feltételezhetően kitalált személy, a későbbi történetírás alkotta meg, a hozzá köthető legendás várvédő cselekedetet igen hasonlóan meséli el Bonfini Jajca 1464-es ostromakor is.<ref>{{cite web| url=http://epa.oszk.hu/01000/01014/00097/pdf/EPA01014_hid_2012_11_026-050.pdf|title=Dugovics Titusz tündöklése és bukása|author=Jung Károly|language=magyar}}</ref> A jajcai eseményről Thuróczy János krónikája nem tesz említést.
 
Az oklevelek tanúsága szerint a '''Dugovics Titusz''' nevet és a nándorfehérvári hős személyét csak az 1800-as évek elején kötötte össze<ref>[http://www.mult-kor.hu/20090619_igy_lett_romantikus_nemzetkepunk_hose_dugovics_titusz Múlt-kor történelmi portál - Műhely - Így lett romantikus nemzetképünk hőse Dugovics Titusz<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Dugovics Imre, a Vas vármegyei szolgabíró az 1820-as évek elején találta ki mint „ősapját” olyan módon, hogy egy adománylevelet készíttetett magának, ami a nevezett rokonságára utal.<ref>[http://hvg.hu/Tudomany.tortenelem/20100107_dugovics_titusz_legendaja.aspx?s=24h Kitalált személy Titusz]</ref>
 
Dugovicsnak a legnagyobb kultusza a [[Vas megye]]i [[Nagysimonyi]] községben van, ahol – bár ezt történelmi források cáfolják –, a mai napig tartják, hogy Titusz az ő falujuk szülötte. A nagysimonyiak kőkeresztet állítottak emlékére, s az általános iskolát is róla nevezték el.
 
==Források==
* [http://www.mult-kor.hu/20090619_igy_lett_romantikus_nemzetkepunk_hose_dugovics_titusz Mult kor]
* [http://www.cellbibl.hu/lexikon/dugovics_titusz.htm Kemenesaljai életrajzi lexikon]
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC03014/03573.htm}} Magyar életrajzi lexikon]
* [http://vasnepe.hu/kronika/20060724_erkolcsi_peldak.aspx Vas Népe, 2006. július 24.]
* [http://www.bkiado.hu/doku/html/bonfini.html Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei, Fordította Kulcsár Péter 1995]
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Irodalom==
*Döbrentei Gábor: Dugovics Titus, ki magát, csakhogy nemzete győzzön, halálra szánta. 1824
*Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblázatokkal. Pest, 1858
*Balogh Gyula: Vasmegye nemes családjai. Szombathely, 1894
*Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, 1912
*Porkoláb István: Celldömölk Kismáriacell szabadalmas mezőváros története. Celldömölk, 1927
*Dömötör Sándor: Dugovics Titusz hősi halálának 500. évfordulóján. Dugovics Titusz vasi kapcsolatai. Vasmegye, 1956. 171. sz. (júl. 21.) p.&nbsp;4
*Nádasdy Lajos: Legenda vagy valóság Dugovics Titusz nagysimonyi származása? Új Kemenesalja, 1994. május 26. p.&nbsp;5
 
==További információk==
* [http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1456_julius_21_dugovics_titusz_halala_a_legenda_szerint/ Tarján M. Tamás: Dugovics Titusz hősi halála – a legenda szerint]
{{portál|középkor}}
 
[[Kategória:Késő középkori magyar katonák]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dugovics_Titusz”