„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-38-2” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tömör.
tömör.
1. sor:
{{kép|Rhinoceros sondaicus in London Zoo.jpg|méret=280px|szöveg=A londoni állatkertben, 1874–1885 között fogvatartott [[jávai orrszarvú]] tehén}}
A '''[[jávai orrszarvú]]''' ''(Rhinoceros sondaicus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' közül a [[páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] sorolt [[orrszarvúfélék]] ''(Rhinocerotidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[faj]]a, a ma élő öt orrszarvúfaj egyike. A rendkívül ritka állat legközelebbiLegközelebbi rokona az [[indiai orrszarvú]], de mérete (3,1–3,2 m hosszú, 1,4–1,7 méter magas) közelebb áll a [[keskenyszájú orrszarvú]]éhoz ''(Diceros bicornis)''. A többi orrszarvúfajtól eltérően csak a kifejlett [[Hímnem (biológia)|hímek]]nek van [[tülök|tülke]], és az is jóval kisebb a többi orrszarvúénál, legfeljebb 25 cm-es.
 
A három ázsiai orrszarvúfaj közül egykor a jávai volt a legelterjedtebb.: Nem csaknemcsak [[Jáva]] és [[Szumátra]] szigetén élt, de [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]], [[India|Indiában]] és [[Kína|Kínában]] is. Mára annyira megritkult, hogy a [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' [[súlyosan veszélyeztetett faj]]já minősítette: vadon nagyon kevés példánya él, állatkertekben egyáltalán nincs. A nagytestű emlősök közül a jávai orrszarvú az egyik legritkább: az [[Indonézia|Indonéziához]] tartozó Jáva nyugati végén az [[Ujung Kulon Nemzeti Park]]ban kevesebb mint negyven él. Nemrég még volt egy másik állománya is a [[vietnam]]i [[Cát Tiên Nemzeti Park]]ban, ez azonban 2011-re bizonyítottan kipusztult. Ennek fő oka az [[orvvadászat]], mivel az orrszarvú tülkét a [[hagyományos kínai orvoslás]] nagyra értékeli. A feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök {{szám|50000}}-{{szám|65000}} [[amerikai dollár]]t ér.
 
Amikor az európaiak gyarmatosítani kezdték a térséget, a jávai orrszarvú kedvelt vadásztrófeává vált. Egyedszámának drasztikus csökkenéséhez élőhelyének elvesztése mellett hozzájárultak a délkelet-ázsiai háborúk (például a [[vietnami háború]]), visszaszaporodását pedig megakadályozta a folyamatos zavarás. Utolsó vadon élő és védett populációja az Ujung Kulon Nemzeti Parkban sincs teljes biztonságban, mivel továbbra is veszélyeztetik az orvvadászok, a betegségek és a kis genetikai változatosság miatt a beltenyészet.
 
Vadon körülbelül 30–45 évet élhet; természetes élőhelyei a síkvidéki [[esőerdő]]k, a nedves [[láprét]]ek és az ártéri területek. A hímek a párzási időszak kivételével a hímek magányosan járnak, a borjakat eleinte anyjuk neveli. Kisebb csoportjaik leginkább dagonyázó pocsolyáknál vagy ásványi sók lelőhelyeinél gyűlhetnek össze. A kifejlett jávai orrszarvúnak az emberen kívül természetes ellensége nincs. Az embert Általábanáltalában kerüli, de ha veszélyben érzi magát, megtámadhatjatámadhat. Az öt orrszarvúfaj közül a jávait ismerjük a legkevésbé. A kutatók és a természetvédők ritkán tanulmányozzák közvetlenül — egyrészt mert nagyon ritka, másrészt tartanak attól, hogy ezzel ne rontsák tovább ronthatják életkörülményeit. Viselkedésüket és egészségi állapotukat főleg kihelyezett kamerákkal és ürülékük vizsgálatával mérik fel. Az öt orrszarvúfaj közül a jávait ismerjük a legkevésbé. Két felnőtt állatot borjukkal filmre vett egy kihelyezettilyen kamera, és ezt a felvételt 2011. február 28-án közzétette a [[WWF]] (Természetvédelmi Világalap) és az Indonéziai Nemzeti Parkok Hivatala annak bizonyítékakénmtbizonyítékaként, hogy a jávai orrszarvú még szaporodik a természetben. 2012 áprilisában a nemzeti parkokért felelős hivatal közzé tett egy másikolyan felvételt tett közzé, aminamelyen 35 példány látható — köztük párzásra összeállt párok és borjas tehenek is.<!--
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2015|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>