„Giorgio Napolitano” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
Ugyanennek az évnek a vége felé kelt fel a magyar nép a kommunizmus és a szovjet dominancia ellen, de a forradalmat vérbe fojtották a szovjet tankok. A PCI vezetősége a magyar felkelőket ellenforradalmároknak tartotta (a párt hivatalos lapja, a [[l'Unità]] „rablógyilkosoknak" és „provokátor ügynököknek" nevezte őket) és Napolitano csatlakozott a pártvonalhoz. Évekkel később többször is kifejezte, hogy megbánta és hogy ezt részben a párt egységének megőrzéséért tette, illetve főleg ''„azon nézet alapján, amely szerint a PCI szerepe és tevékenysége elválaszthatatlan a [[Szovjetunió]] vezette 'szocialista tábortól', amelyet az 'imperialista' frontnak szükségszerűen érintetlenül kell hagynia"''.
Az [[1956]]-os állásfoglalás a PCI szakadásához vezetett. A [[CGIL]], a legfontosabb olasz [[szakszervezet]], amely ekkor a kommunisták befolyása alatt állt, visszautasította a pártvezetőség véleményét és azt állította, hogy a magyar forradalom jogos volt. A szakszervezetből sokan
===1956 után===
32. sor:
A párton belül a nézetei mérsékeltek voltak, a párt „meliorista" szárnyához sorolták [[Geraldo Chiaromonte|Gerardo Chiaromontéval]] és [[Emanuele Macaluso|Emanuele Macalusóval]] együtt.
Az [[1970-es évek]] közepén a [[Massachusetts Institute of Technology]] (kb. [[massachusetts]]i műszaki egyetem) előadást tartani hívta meg, de az [[Amerikai Egyesült Államok]] akkori nagykövete, [[John A. Volpe]] kommunista pártbeli tagsága miatt nem adott neki vízumot. [[1977]] és [[1981]] között Napolitano többször találkozott titokban [[Richard Gardner (politician)|Richard Gardner]] amerikai nagykövettel. A PCI kapcsolatokat keresett az amerikai kormánnyal, mert el kívántak szakadni a Szovjetunió kommunista pártja vezette vonaltól és a [[Nyugat-Európa]] demokratikus országaiban elfogadhatóbb politikai teóriát és gyakorlatot kialakítani ([[eurokommunizmus]]). [[2006]]-ban, miután Napolitanót államelnökké választották, Gardner „igazi államférfi", „a demokrácia igaz hive" és „az Egyesült Államok barátja" kifejezéseket használta rá.
Az 1980-as évek óta, részben [[Giulio Andreotti]] segítségének köszönhetően, már utazhatott az Egyesült Államokba, és többek közt az aspeni, illetve a [[Harvard Egyetem|Harvard]] egyetemen előadásokat is tartott.
| |||