„Bükkábrányi ősfák” változatai közötti eltérés

A feltevések szerint a mocsárciprusok ''(Taxodium)'' a [[miocén|felső miocén]]ben, mintegy 8–7 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen, a [[Pannon-tenger]] északi mocsaras partvidékén. Pontos rendszertani besorolásuk még várat magára, de feltehetően [[Amerikai mocsárciprus|fésűs mocsárciprus]]okról ''(Taxodium distichum)'' lehet szó. Korabeli magasságuk recens analógiák alapján elérhette a 30-40 métert is. Pusztulásukhoz egy hirtelen homokvihar vagy iszaplavina vezethetett, amely mintegy 6 méteres magasságban elborította, így konzerválta a mocsárciprusok törzsének alsó részét, míg a homok- vagy iszapréteg fölé eső részek elpusztultak.<ref name="megtalaltak">{{hiv-web |url=http://nol.hu/archivum/archiv-458417-262156 |cím=Nyolcmillió éves fák ép maradványait találták meg Borsodban |elérés=2016-03-20 |szerző= |szerzőhiv= |dátum=2007-07-30 |év= |hónap= |formátum= |kiadó=Népszabadság Online }}</ref><ref name="beszelnek">{{hiv-web |url=http://nol.hu/archivum/archiv-458803-262504 |cím=Bükkábrányi fák ősi klímáról beszélnek |elérés=2016-03-20 |szerző=Ötvös Zoltán |szerzőhiv= |dátum=2007-08-02 |év= |hónap= |formátum= |kiadó=Népszabadság Online }}</ref> Az 5-6 méter magas, 1,5-3 méteres átmérőjű tizenhat fatörzs eredeti, álló helyzetében konzerválódott, de a hasonló leletektől eltérően nem szenesedtek el és nem is [[fosszília|kövesedtek meg]]. Ennek okán a bükkábrányi lelet [[őslénytan]]i világszenzáció, hiszen ''szerves anyagként'' maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult fák [[geszt (botanika)|gesztje]], [[kéreg|kérge]], [[gyökérzet]]e és néhány ága is,<ref name="beszelnek" /> <ref name="megmenekulhetnek">{{hiv-web |url=http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=88180 |cím=Megmenekülhetnek a ciprusok |elérés= |szerző=Éber Sándor |szerzőhiv= |dátum=2007-08-03 |év= |hónap= |formátum= |kiadó=Reggel.hu |archívurl=http://web.archive.org/web/20070927225839/http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=88180 |archívdátum=2007-09-27}}</ref> igaz, ugyanez jelentős mértékben megnehezíti a fák kezelését is. Mivel a faszövet szilárdságát biztosító [[cellulóz]]tartalmat elveszítették, s csupán a [[lignin]] mint szerkezetkitöltő anyag biztosítja a fák egyben maradását, az ősfák a földrétegből kikerülve és a levegővel érintkezve fokozatosan kiszáradhatnak és szétporladhatnak. A bükkábrányi ősfák behatóbb vizsgálatának eredményeivel az éghajlattörténethez járulhat hozzá jelentős mértékben a magyar tudomány. Tekintettel arra, hogy a szerves anyagában fennmaradt leleten még [[dendrokronológia]]i (évgyűrű-) vizsgálatokat is lehet végezni, a különböző korú fák elemzésével 1000-1500 évet felölelő, a 7-8 millió esztendővel ezelőtti éghajlati változásokat leíró adatsor is összeállítható.<ref name="megtalaltak" />

[[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] farestaurátorok és konzerválási szakértők bevonásával tanácskozást tartottak Miskolcon, hogy megoldásokat keressenek a múzeumba szállított négy fa konzerválásával kapcsolatban. A felmerült két lehetséges technológia – a a svéd [[Vasa Múzeum]] által a [[vikingek|viking]] hajóknál alkalmaztott [[polietilén-glikol]]os, illetve a lengyel [[biskupin]]i múzeumban egy gerendavár megőrzésére használt cukoroldatos konzerválás – részletesebb megvitatása képezte a [[szeptember 10.|szeptember 10-ére]] a [[COST]] által összehívott nemzetközi konferencia tárgyát (tudományos tapasztalat nem áll rendelkezésre: a legidősebb restaurált faanyagok 3-4 ezer évesek, és jóval kisebbek voltak). A választás végül az utóbbira, a cukros oldatos tartósításra esett: két fatörzs tartósítását kezdik meg ezzel a módszerrel, közben a másik kettőt víz alatt, illetve homokágyban tárolják.<ref name="komunike" /> Az oldathoz gombaölő anyagot adagolnak a [[szú]] és a [[penész]] ellen, és további adalékanyagokkal próbálják a fában lévő [[kén]] és [[vas]] [[korrózió]]ja okozta savképződés semlegesítésére.<ref name="ng-ipolytarnoc">{{hiv-web |url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=10281 |cím=Már láthatók a 8 millió éves mocsárciprusok Ipolytarnócon |elérés= |szerző= |szerzőhiv= |dátum=2007-10-12 |év= |hónap= |formátum= |kiadó=National Geographic Online |archívurl=http://web.archive.org/web/20080504073408/http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=10281 |archívdátum=2008-05-04}}</ref> Az 55-80 millió forintos költségvetésű művelet végrehajtásához egy újonnan felépített, fűthető munkapavilon és mintegy kettő-négy esztendő szükségeltetik – ennyi kell ahhoz, hogy a konzerváló cukoroldat felszívódjon a fa szerkezetében, betöltendő az eltűnt cellulóz szerepét.<ref>[http://www.stop.hu/articles/article.php?id=184493 Nemzetközi konferencia a bükkábrányi fákról Miskolcon] – Stop, 2007. augusztus 24.</ref><ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-462001-265379 Glikol vagy cukor?] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 28.</ref><ref>[http://www.stop.hu/articles/article.php?id=190433 Konzorcium alakult a bükkábrányi mocsárciprusok kutatására] – Stop, 2007. szeptember 4.</ref><ref>[http://www.fn.hu/tech_tudomany/0709/szponzorokra_varnak_bukki_osfak_172473.php Szponzorokra várnak a bükki ősfák] – FigyelőNet, 2007. szeptember 25.</ref> Korábbi hírek még 200 millió forintos költségvetésről szóltak.<ref name="megmenekulhetnek" /> A felfedezést követő hónapokban több, a munka sikerét elősegítendő belföldi és nemzetközi felajánlás érkezett Miskolcra: a [[szerencsi cukorgyár|szerencsi]] és [[kaposvári cukorgyár]] cukrot ajánlott fel a tartósításhoz, dán régészek a [[vikingek|viking]] hajók restaurálása során szerzett tapasztalataikat osztanák meg magyar kollégáikkal, egy finn cég fogja leszállítani azokat az acéltartályokat, amelyekben a fatörzseket cukoroldatban áztatják stb. A fákat később egy föld alatti kiállítóteremben, az ún. Pannon-tenger Múzeumban láthatná a nagyközönség, egyelőre azonban a tartósítás megoldása is veszélyben van a meglévő anyagi gondok miatt.<ref>[http://www.hirtv.hu/tud-tech?article_id=178827&highlight_text=Bükkábrányi Mocsári ciprus: megérkezett az első cukorszállítmány a fák megmentéséhez] – HírTv Online, 2007. október 2.; [http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=179999 Nemzetközi érdeklődés a bükkábrányi ősfák iránt ] – HírTv Online, 2007. október 13.</ref>