Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A Bhagavad-gíta öt fő témája:
 
# az '''[[Ísvara]]''': az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről
# a '''Prakriti''': az anyagi természetről
# a '''Dzsíva''': az élőlényekről
# a '''Kála''': az örök időről
# a '''[[Karma]]''': a tettekről
 
Krisna felvázolja több jógáját, amely a testi és a szellemi erők felébresztésével hozzásegíti Ardzsunát ahhoz, megismerje saját létezésének értelmét karmájának lényegét. Az első jóga a tudás jógája, (''dnyána''), amely magában foglalja a betekintést a "Végső Valóság", a ''brahman'' természetébe. Ez a gyakorlat a végső meditatív összpontosítás, amely túlmutat minden formán és eddig ismert kategórián. Ezután az odaadás jógáját ismerteti ''([[bhakti]])'', amely tartalmazza Istenre (Krisnára) történő összpontosítást, amelyben kialakul a tudatosságnak egy állandó jóga-egyensúlya, beleértve önmagunk istenségnek való feltétlen odaadását, annak a lénynek, amely mindent ellenőriz az univerzumban. A harmadik jóga a cselekvés ''([[karma]])''jógája. Krisna elmagyarázta a karma jelentését, amely a cselekvés és annak következménye, és amely független a szándéktól, ami azt létrehozta. A karma megváltoztathatatlan és örök. A születés, halál és újjászületés örök körforgása ''([[szanszára]])'' örök és isteni, ebből a megszabadulás ''(moksa)'' csak Isten feltétel nélküli elfogadásával valósítható meg. Mindhárom jóga felett a negyedik jóga, a ''rádzsajóga'' áll, a meditáció ''(dhjána)'' jógája, amelyet be kell gyakorolni annak érdekében, hogy az összes többi eredményes lehessen.
84 477

szerkesztés