Wikipédia

„Vezúv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
[[Fájl:Monte Vesubio (desde satélite).jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Vezúv látképe az űrből]]
[[Fájl:Sudika Vesuvio.jpg|bélyegkép|300px|A Vezúv a levegőből]]
A Vezúv az Afrikai és Eurázsiai [[litoszféralemez]] ütközése ([[kollízió]]) eredményeként alakult ki. Az alpi hegységképződés eredményeként mindkét [[Földkéreg|kéreglemez]] pereme összetöredezett; mikrolemezek váltak le róluk. A nagy lemezek közé szorult mikrolemezek bonyolult elfordulások és eltolódások rendkívül nehezen rekonstruálható sorozata közben rendszeresen egymásnak ütköztek, illetve részben még ütköznek ma is. Az észak felé nyomuló Afrikai lemez és az Európa pereméről letört apúliai mikrolemez közé szorult az Ibériai mikrolemez csücske, és ahogy a rendelkezésére álló hely fogy, ez a lemeztöredék összetöredezik: egyes részei feltorlódnak, mások a mélybe buknak. A lesüllyedő lemezdarabok részleges megolvadásának terméke a campaniai vulkáni ívben, a [[Lipari-szigetek]]en és az Etnában felszínre törő [[magma]]. Mivel az alásüllyedő töredékek kőzettani összetétele meglehetősen változatos, az egyes vulkánokból más-más típusú láva bukkan a felszínre: némelyek (Etna, Stromboli) [[Bázis (kémia)|bázikusak]], mások (Lipari-szigetek) savanyúak, a többség pedig átmeneti ([[andezit]]es).
 
A Vezúv a [[Campi Flegrei]] vulkánjaival, a [[Epomeo|Monte Epomeó]]val és néhány kisebb, tenger alatti vulkánnal a campaniai vulkáni ívbe tartozik.
39. sor:
A mai Vezúv elődjének, a Monte Sommának alapja a tengerszint alatt 1000 méterrel fekszik. A vulkáni kúp [[mezozoikum]]i és [[harmadidőszak]]i üledékrétegeken fekszik: [[triász]] [[dolomit]]ok, valamint [[jura (időszak)|jura]] [[homokkő]]- és [[márga]]rétegek, amelyek mintegy 1500–1700 m vastagságúak. Ezen rétegek közé [[ignimbrit]]rétegek (campaniai ignimbritek) ékelődnek, amelyek a szomszédos [[Campi Flegrei]] vulkanizmusa révén alakultak ki.<ref>{{cite web|url=http://www.ov.ingv.it/volcanology/vesuvio/vulcanismo.htm|title=Vulcanismo del Somma-Vesuvio|language=olasz|accessdate=2009-08-11}}</ref>
 
A kitörések során felszínre hozott törmelékek vizsgálata során [[Alfred Rittmann]] német geológus azt tapasztalta, hogy a [[triász]] dolomitokat erősen átalakította a magma és kőzet találkozása során fellépő kontakt [[kontaktmetamorfózisMetamorfózis (kőzettan)|metamorfózis]], amiből arra következtetett, hogy a magmakamra mélyen, a triász dolomitok rétege alatt található. A magmakamra űrtartalmát 50&nbsp;km³-re becsülte, átmérőjét 3&nbsp;km-re. Feltételezéseit a későbbiekben [[geofizika]]i kutatások is megerősítették.
 
A Somma-Vezúv kialakulását többféleképpen magyarázták. A klasszikus, Alfred Rittmann nevéhez fűződő elmélet szerint a vulkán kialakulásának története négy időszakra tagolható: Ős-Somma, Öreg-Somma, Fiatal-Somma és Vezúv.
 
Rittmann az ''Ős-Somma'' kialakulását kb. 12&nbsp;000 évvel ezelőttre teszi, amikor a magma egy 6&nbsp;km mélységben levő kamrából a felszínre tört. Ezt egy 2000 éves nyugalmi periódus követte. A részlegesen üres magmakamra teteje beomlott, ami egy lokális tengeri [[transzgresszió]]t okozott. Ezzel párhuzamosan a magmakamra áthelyeződött a triász dolomit rétegekbe. A magma kristályosodása következtében gázok és gőzök szabadultak fel (H<sub>2</sub>Ovízgőz, HCl[[sósav]], H<sub>2</sub>S[[kén-hidrogén]], stb), amelyek lassan a felszín felé nyomultak. Ezek, illetve a kontaktmetamorfóziskontakt metamorfózis során felszabaduló gázok fokozatosan növelték a belső nyomást, minek következtében 8000 évvel ezelőtt a vulkán ismét kitört. A következő 2500 év aktivitása során született meg az ''Öreg-Somma'', egy körülbelül 1000 m magas sztratovulkán. Ezt követően ismét egy inaktív periódus állt be, amikor a kúp beomlott, a külső erők pedig jelentősen átformálták alakját. A triász dolomitok kontaktmetamorfózisakontakt metamorfózisa során ismét jelentős mennyiségű gáz szabadult fel, aminek következtében kb. 5000 éve a Vezúv ismét kitört. Rittmann ezt nevezte a ''Fiatal-Somma'' fázisának. Az utolsó időszak kezdetét a 79-es katasztrofális kitörés jelentette, amely során a Somma [[kaldera|kalderájában]] kialakult a ma is látható Vezúv kúpja.
 
E klasszikus elméletet igyekeznek pontosítani a modern kőzettani és [[vulkanológia]]i vizsgálatok, amelyek során egyre pontosabban sikerül behatárolni a Vezúv működésének fázisait. A Vezúv-obszervatórium által közzétett kutatási eredmények jelentősen kitolják az Ős-Somma kialakulásának idejét, mintegy 25&nbsp;000 évvel ez előttre. Az első jelentős kitöréstől (cordolai) a 79-es kitörésig még négy jelentősebb plíniuszi-típusú kitörést tartanak számon, amiknek jelentős szerepük volt a vulkán kialakulásában.<ref>{{cite web|url=https://books.google.ro/books?id=Spd2VYTI3hMC&pg=PA13&lpg=PA13&dq=rittmann+somma&source=bl&ots=pJb_ozEje-&sig=D67WF3zlXBpTfeNj-HW9-ghT5r8&hl=ro&ei=Ox6BSu-mLpu4sgak8_DTCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6#v=onepage&q=rittmann%20somma&f=false|title=Volcanoes of Europe: Vesuvius|pages=10-21|language=angol|accessdate=2009-08-11}}</ref>''(Lásd: [[Vezúv#Kitörések|Kitörések]] alfejezet)''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vezúv”