„Kápolnai csata” változatai közötti eltérés

a
2 link egyértelműsítés AWB
a (2 link egyértelműsítés AWB)
|veszteségek2=
}}
A '''kápolnai csatában''' 1849. február 26-27-én a [[1848–1849-es honvédsereg|magyar honvédsereg]] nem szenvedett vereséget, bár a csatatér az [[A császári és királyi hadsereg 1848-ban|császári és királyi csapatok]] kezén maradt, akik nem aknázták ki a helyzetet, és visszavonultak Budára. Ténylegesen a Görgei-hadtest nem tudott beavatkozni, miután [[Görgei Artúr|Görgei]] - "nem találván meg a főhadiszállást" késedelmesen vette volna fel a harcérintkezést. [[Klapka György (tábornok)|Klapka]] elfelejtette biztosítani a Siroki-völgyet, így a visszavonulás elkerülhetetlen volt. A szabadságharc egyetlen kétnapos ütközetének mérlege valójában a "döntetlen" felé hajlott, hiszen egyik fél sem érte el stratégiai célját, bár Windisch-Grätz, a Császári és Királyi hadsereg vezetője túlértékelte a csatát, és azt jelentette, hogy „a lázadó hordákat iszonyú mennyiségben pusztította el”. Ennek hatására adta ki [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]], aki a hadvezéri jelentést komolyan vette, 1849. március 4-én az [[olmützi alkotmány]]t. A későbbiek – tavaszi hadjárat – igazolták, hogy a magyar hadtestek megőrizték ütőképességüket, harckészségüket, [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windisch-Graetz]] jelentése tehát mindenképpen túlzás volt.
 
== A lengyel fővezér ==
== Rögeszmés terv – Hibás taktika ==
[[Kép:Téli hadjárat 1848 49.png|bélyegkép|balra|350px| A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] a főhadszíntéren]]
A lengyel tábornok kinevezése azonban szerencsétlen választásnak bizonyult. Dembiński titkolózó, bizalmatlan természete, lobbanékony, indulatos magatartása nem nyerte el a magyar hadtestparancsnokok rokonszenvét. A tábornok összeveszett [[Perczel Mór|Perczellel]], feljelentette [[Klapka György (tábornok)|Klapkát]] Kossuthnál, majd [[Görgei Artúr|Görgeivel]] keveredett indulatos szóváltásba.
Dembiński haditervéről annyit tudunk, hogy [[Mezőkövesd]] és [[Eger]] táján akarta megvívni a döntő csatát. Előtte azonban két hadosztállyal [[Szolnok]] térségében tüntető támadást indított volna a várost védő császári-királyi dandár ellen. Olyan mániákusan ragaszkodott tervéhez, hogy az elszigetelten álló [[Franz von Schlik|Schlik]]-hadtest üldözését is megtiltotta, abból kiindulva, hogy ha Schlikre súlyos vereséget mérnek, [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windisch-Grätz]] nem mer elmozdulni [[Buda (történelmi település)|Budáról]], s akkor, bizony, lőttek a Mezőkövesd és Eger közötti csatának. Ezzel magyarázható, hogy amikor Klapka február 24-én Pétervásárán rajta akart ütni Schlik hadtestén, Dembiński az egyik oszlopot visszarendelte, s így a kívánt siker ismét elmaradt.
 
54 083

szerkesztés