„Részecskefizika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a 1 link egyértelműsítés AWB |
||
70. sor:
* Az egyik csoport az egész spinű [[bozon]]oké (például mezonok, kölcsönhatást közvetítő részecskék).
* A másik csoport a [[félegész számok|félegész]] spinű [[fermion]]oké (például kvarkok, leptonok, barionok). Mivel a [[barionszám]] és a [[leptontöltés|leptonszám]] megmaradó mennyiség, ezért csak [[antirészecske|antirészecskéjükkel]] együtt keletkezhetnek. Fermionokra érvényes a [[Pauli-elv]].
== A részecskefizika története ==
Az ötlet, miszerint az [[anyag (fizika)|anyag]] elemi alkotórészekből tevődik össze, legalább az [[i. e. 6. század]]ig megy vissza. Az [[atomizmus]] filozófiai tanát [[ókor]]i görög [[Filozófusok listája|filozófusok]] hirdették, mint [[Leukipposz]], [[Démokritosz]] és [[Epikurosz]]. Bár [[Isaac Newton|Newton]] a [[17. század]]ban arra gondolt, hogy az anyag apró részecskékből áll, csak [[John Dalton|Dalton]] jelentette ki formálisan [[1802]]-ben, hogy minden anyagot apró [[atom]]ok építenek fel.
[[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] [[periódusos rendszer]]e [[1869]]-ben segített megszilárdítani ezt a [[19. század]] során elterjedt nézetet. [[Joseph John Thomson|J.J. Thomson]] munkássága az [[1897]]-ben megalapozta azt a nézetet, hogy az atomok nem oszthatatlan elemi részek, hanem könnyű [[elektron]]okból és egyéb nehezebb alkotórészekből állnak. Thomson [[atommodell]]je szerint az apró elektronok úgy ülnek egy nagy tömegű és kiterjedésű masszában, mint szilvadarabok egy nagy pudingban. [[Ernest Rutherford|Rutherford]] [[Rutherford-kísérlet|kísérlete]] [[1911]]-ben azonban kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része egy nagyon kicsi [[atommag]]ba koncentrálódik. Eleinte úgy gondolták, hogy az atommag nagy tömegű [[proton]]okból és a magba zárt elektronokból áll. Ez magyarázta volna a [[Rendszám (kémia)|rendszám]] eltérését a [[tömegszám]]tól. Később azonban úgy gondolták, hogy a protonok mellett a hozzájuk hasonlóan nagy tömegű semleges [[neutron]]ok találhatók a magban, amiket [[James Chadwick|Chadwick]] [[1932]]-ben fedezett fel.
| |||