„Vákuum” változatai közötti eltérés

A '''vákuum''' egy olyan adott teren belüli [[térfogat]], mely elhanyagolható mennyiségű [[anyag (fizika)|anyag]]ot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard [[légnyomás]].<ref>Az [[Helyesírás (Osiris)|Osiris Helyesírás]] szótári része szerinti sztenderd magyar kiejtése vá-ku-um (bár a „vákum” forma terjedőben van).</ref> A szó latin eredetű, a „vacuus” melléknév jelentése: „üres, valamitől megfosztott, szabad”,<ref>A hasonló jelentésű ''inanis''szal és ''vanus''szal szemben a ''vacuus'' jelentésében nem szerepel a hiány fogalma, úgy jelent üreset, hogy ez az üresség hiánynak vagy fogyatkozásnak nem tekinthető (lásd Finály Henrik: A latin nyelv szótára).</ref> jóllehet egy tér soha nem lehet teljesen üres. A „tökéletes vákuum” csak filozófiai fogalom, a valóságban még soha nem figyeltek meg „tökéletes vákuumot”, a [[kvantumelmélet]] szerint nem is lehetséges.

A vákuum minőségét a visszamaradt anyag jellemzi, elsődlegesen annak [[Nyomás|nyomásanyomás]]a, de a teljes jellemzéséhez hozzátartozik még kémiai összetétele, hőmérséklete, anyagmennyisége, illetve más, az előbbiekből is levezethető fizikai mennyiségek, paraméterek. Egyik ilyen paraméter a [[közepes szabad úthossz]], amely azt jellemzi, hogy egy molekula átlagosan mekkora távolságot tesz meg az adott vákuumban ütközés nélkül. Ahogy a nyomás csökken, úgy nő a szabad úthossz. Ha meghaladja a tárolóedény fizikai méretét a [[folyadékmechanika]]i törvények nem alkalmazhatók. A közepes szabad úthossz atmoszferikus nyomáson levegőben kb. 70&nbsp;nm, de 100 [[millipascal|mPa]]-on (~1·10⁻³ Torr) szobahőmérsékletű levegőnél már kb. 10&nbsp;cm.

* A [[fénysebesség|fény sebessége]] közelíti a 299&nbsp;792&nbsp;458 &nbsp;m/s-ot , de mindig alacsonyabb