Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Gyanafalva szép fekvésű nagy község, az u. n. „Tafelberg” alján, 307 házzal és 2054 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a gráczi vasút mentén fekszik és székhelye a körjegyzőségnek és körorvosnak. Van vasúti állomása, postája és távírója. A lakosok takarékpénztárt, jótékony nőegyletet, hadastyánegyletet és községi óvodát tartanak fenn. Tafelberg nevű hegyéről szép kilátás nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint az e czélból eszközölt próbafúrások bizonyítják, kőszenet tartalmaznak. A községben czement-téglát is gyártanak. Plébániája 1578-ban már fennállott. Birtokos a szt.-gotthárdi apátság, mely földesura is volt 1848 előtt. Azelőtt harminczadhivatal is volt a községben."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1910]]-ben 5072 lakosából 4816 [[németekOsztrákok|németosztrák]], 156 [[magyarok|magyar]], 3 [[szlovének|szlovén]], 1 [[szerbek|szerb]] volt.
[[Fájl:Gyanafalva2v.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|A hősi emlékmű]]
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szentgotthárdi járás]]ához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és [[1921]]-ben járási székhelyként Burgenland tartomány része lett. [[1958]]-ban megkezdődött a községháza építése, [[1959]]-ben megkezdték a vízvezeték hálózat kiépítését. [[1968]]-ban megépült a strandfürdő és a sportközpont. [[1971]]. [[január 1.|január 1-jén]] hozzácsatolták [[Ercsenye]], [[Köröstyén]] és [[Raks]] községeket. [[1977]]. [[március 1.|március 1-jén]] városi rangot kapott.
 
== Népesség ==
[[2001]]-ben 4236 lakosából 4112 [[németekOsztrákok|németosztrák]], 25 [[horvátok|horvát]], 23 [[magyarok|magyar]], 21 [[szlovének|szlovén]], 5 [[szlovákok|szlovák]] és 50 egyéb nemzetiségű volt.
 
== Nevezetességei ==
Névtelen felhasználó