„Katódlumineszcencia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
a 1 link egyértelműsítés AWB |
||
1. sor:
A '''katódlumineszcencia''' egy [[optika]]i és [[Elektromosság|elektromos]] jelenség, ahol egy [[elektronágyú]] (például egy [[katódsugárcső]]) [[elektron]]sugarat generál, és ezek a nagy sebességű, nagy energiájú elektronsugarak becsapódnak egy [[Lumineszcencia|lumineszkáló]] felületbe, mint például a [[foszfor]]ba. A becsapódó elektronok [[látható fény]] kibocsátására késztetik az [[anyag (fizika)|anyag]]ot.
A legismertebb példa a [[televízió]] képernyője. A [[geológia|geológiába]]n, az [[ásványtan]]ban és az [[anyagtudomány]]okban [[pásztázó elektronmikroszkóp]]ot használnak speciális optikai érzékelővel, vagy optikai katódlumineszcens mikroszkópot, mellyel [[félvezető]]k, [[kőzet]]ek, [[kerámia (anyag)|kerámiák]], [[üveg]]ek stb. belső szerkezetét vizsgálják.
16. sor:
Ezeknél a műszereknél az erősen fókuszált elektronsugár ütközik a mintával, és a kijelölt helyről fénykibocsátást indukál. Ezt a fényt egy optikai rendszerrel (például elliptikus tükörrel) összegyűjtik. Ezután egy [[száloptika]]i vezetékkel kivezetik a fényt a mikroszkópból, szeparálják egy [[monokromátor]]ral és érzékelik egy [[fotoelektron-sokszorozó]]val.
Egy kijelölt területet a mikroszkóp sugara végigpásztáz, majd a keletkező fényt érzékelik és feltérképezik pontról pontra. Ezzel a vizsgált minta jellemzőinek a paraméterei rendelkezésre állnak. Ezzel a módszerrel 1 nanoszekundumos felbontást is el lehet érni.<ref>
A vizsgált terület teljes spektrumának mérésénél a fotoelektron-sokszorozót kiváltották CCD-kamerával.
| |||