„Hradec Králové” változatai közötti eltérés

a
korrektúrázás
(→‎Épületei, építészete: Templomok a Nagy téren...)
a (korrektúrázás)
| név = Hradec Králové
| kép = Hradec Králové - Velké náměstí.jpg
| címer = Hradec Kralove CoA CZ.svg
| zászló = Flag of Hradec Kralove.svg
| kerület = Hradec Králové-i
| járás = Hradec Králové-i
| polgármester = MUDr. Zdeněk Fink
| irányítószám = 500 00
| népsűrűség = 892
| tengerszint feletti magasság = 235
| terület = 105,61
}}
| szélességi fok = 50
| szélességi ívperc = 12
| szélességi ívmásodperc = 40
| hosszúsági fok = 15
| hosszúsági ívperc = 50
| hosszúsági ívmásodperc = 15
| szöveg pozíciója = bottom
| weboldal = www.hradeckralove.org
}}
 
'''Hradec Králové''' ([[magyar nyelv|magyarul]] '''Királyvárad,''' vagy Királygréce, [[német nyelv|németül]] ''Königgrätz'') város [[Csehország]]ban. A város a [[Hradec Králové-i kerület]] központja, az [[Elba (folyó)|Elba]] (Labe) és az [[Orlice]] folyók partján fekszik. A városban székel a [[Königgrätzi Egyházmegye|Hradec Králové-i püspök]]. A város hagyományosan a cseh királynék városa is.
 
== Elhelyezkedés és jellemzők ==
=== A Cseh Királyság kezdetei ===
 
A cseh államalapítás [[995]]-re befejeződött a [[Přemysl-ház|Přemysl-család]] uralma alatt. Ekkor Hradec északnyugat Északnyugat-[[Bohémia|Csehország]] nagy részének uradalmi központja lett [[Dvůr Králové nad Labem]]-től egészen [[Pardubice]]ig. A [[12. század]]ban a hradeci körzet, már több járásra oszlikoszlott, vanvolt bírósága, négy vára és főesperese.
 
[[Fájl:Hradec Králové od soutoku.JPG|thumb|right|290px|A városközpont az [[Elba (folyó)|Elba]] és [[Orlice]] összefolyásától nézve]]
=== A középkorban ===
 
A város számára igazi jelentőséggel csak a [[13. század]] bírt, amikor [[1225]]-ben [[I. Ottokár cseh király|I. Přemysl Ottokár]] cseh király az akkori városmagot szabad királyi város rangra emelte. Még ebben a [[13. század]]ban új [[gótika|gótikus]] királyi vár épült, ahol több cseh király is lakott ([[I. Ottokár cseh király|I. Přemysl Ottokár]], [[I. Vencel cseh király|I. Vencel]], [[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár]] és [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]]). [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] király Hradecet a cseh királynőknek adományozta, így ezután a királynők éltek itt, leggyakrabban férjük nélkül. Mindezidáig Hradec nem is tekinthető igazi városnak, hiszen egy várból és az előtte lévő kis piactérből állt. A [[13. század|13.]] és [[14. század]] fordulóján német telepesek érkeztek a városba és elkezdődött a város fellendülése és kiépülése. Ekkor kezdték építeni a várost övező falakat is. A város első pecsétje [[1362]]-ből számazikszármazik, melyen már a mai címerben található oroszlán is megjelenik. [[LuxemburgJános cseh király|Luxemburgi János]], [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly]] és [[IV. Vencel cseh király|IV. Vencel]] a városnak újabb kiváltságokat adományoztakadományozott. Rendezték a városi céhrendszert. Ekkoriban Hradec volt a második legnagyobb cseh város Prága után. [[Richeza Erzsébet]] királyné udvartartásának itteni tartózkodása idején épült fel a Szentlélek templom a [[14. század]] elején. A huszitizmus megjelenésekor a város [[Zsizska János]] oldalára állt. Ekkor a város lakossága cseh nemzetiségűvé vált. Zsizskát itt temették el [[1424]]-ben a Szentlélek templomban. [[I. György cseh király|Podjebrád György]] és [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] idejében a város kulturális és gazdasági fellendülését élte. [[Podjebrád György]] idejében a Szentlélek templomot felújították. Emellett ő építette a város főterén található kutat is, amelyet [[1782]]-ben tetővel is elláttak. A „G“„G” betű a város címerében a hagyomány szerint [[Podjebrád György|György király]] monogrammjábólmonogramjából származik. Mint [[Podjebrád György]], mind [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] megerősítették a település városi jogait. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] császár uralma ellen a cseh rendek elsősorban a városi önkormányzatok erősítésével védekeztek. [[1547]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] császár ezért elkobozta a város vagyonát és elvette a városi kiváltságait. Hradec kapott egy királyi bírót, aki a király nevében adók megtérítésére kötelezte a lakosságot. [[1562]]-ben a városi vagyon egy részét Hradec visszanyerte, azonban vezető szerepét a régióban elveszítette. A várost a nehéz gazdasági helyzetből peclinoveci Ceyp Martin prágai prímás hozta ki. 30 éves működése alatt reneszánsz stílusban átépítette a városházát, új iskolákat építtetett, az ő nevéhez fűződik a Prágai kapu és a Fehér torony megépítése. A Fehér torony egyébként azóta is Hradec jelképe. Ceyp segítségével a hradeci latin iskolák színvonala is növekedett, több jelentős tanárt hívott meg rektornak, köztük prachovi Kochan Bálintot, Vodňanský Kampanus Jánost. A város jeles szülöttei közé tartozó lvovicei Lvovicky Gyprián és elbinki Plácel Vencel is ebben az időben éltek. A [[harmincéves háború]] alatt a császári helyőrség elhelyezése, később a svéd megszállás és végül a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] megérkezése és az erőszakos rekatolizáció sok szenvedést okozott a városnak. A folytonos háborúskodás nemcsak az adók növekedését hozta maga után, hanem a város művészeti értékei, több háza és épülete is elpusztult. A terebélyes elővárosok az erődítések építése és a tűzvészek miatt teljesen megsemmisültek.
 
=== Újkor ===
 
[[1664]]-ben [[Königgrätzi Egyházmegye|Hradecen püspökséget]] alapítottak. A Szentlélek plébániatemplom így püspöki székesegyházzá vált, mely mellett hattagú káptalan működött. A püspöki tevékenység és a jezsuiták hatása alapján a város egyre inkább barokk jelleget kapott. Ezen hatások idejében épült meg a monumentális Mária Mennybemenetelemennybemenetele templom a főtéren, illetve mellette a püspöki palota, a [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] kápolna, az új pestis oszloppestisoszlop, illetve az egykori vár területén a [[Nepomuki Szent János]] templom. A következő viharos építkezési fázist a [[hétéves háború]] hozta a városnak. Ennek vége felé azonban [[1762]]-ben a városnak csaknem a fele leégett a poroszoknak köszönhetően. [[II. József magyar király|II. József]] a poroszoktól fenyegetve, a városban erődítmény építését határozta el. Az építkezés [[1766]]-ban kezdődött meg és [[1789]]-ig tartott, melynek hatására két elővárost is le kellett bontani. A lakosságot az ekkor alapított [[Nový Hradec Králové]], [[Kukleny]], [[Farářstvo]], [[Pouchov]] falvakba telepítették. Az erőd mellé egyéb kiegészítő épületeket is építettek, melyek egy része máig fennmaradt. A [[II. József magyar király|II. József]] idejében jelentkező germanizáció a városnak német jelleget kölcsönzött. Ennek ellenére erős nemzeti mozgalom bontakozott ki Hradecen (ezt [[Bohuslav Balbín]], [[Stanislav Vydra]], a város szülötteinek nevei fémjelezték). A [[19. század]] első felében a cseh nemzeti ébredés korában a cseh nemzeti élet a helyi színház, gimnázium, [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] és a Jan Pospíšil könyvkiadó körül zajlott. Jan Pospíšil a kor több neves cseh szerzőjével és tudósával állt kapcsolatban, köztük a helybeli [[Václav Kliment Klicpera]] drámaíróval, Jozef Chmela professzorral, Josef Liboslav Ziegler pappal, illetve az ország távolabbi részeiről származó Václav Hankával és Rettigával, de nem hiányozhattak innen a szlovák [[Ľudovít Štúr|Stúr Lajos]] és [[Jozef Miloslav Hurban|Hurban József]] sem. Ekkoriban tanultak a hradeci gimnáziumban: [[Václav Hanka]], [[Josef Jaroslav Langer]], [[Josef Kajetán Tyl]], [[Karel Jaromír Erben]], [[František Škroup]] is. Az "Arany„Arany sashoz"sashoz” nevű színházbenszínházban Václav Kliment Klicpera által szervezett cseh nyelvű darabokat játszottak. [[1848]]-ban a városban nemzeti század alakult, melyről [[Josef Mánes]] készített festményt. [[1851]]-ben Hradec önálló város lett és megválasztották első polgármesterét is Ignác Lhotský professzor személyében. A város újabb gazdasági előnyökre próbált szert tenni. Így érték el, hogy [[1857]]-ben megépült a vasút, majd nem sokkal ezután egymást követve épült meg a cukorgyár, gépgyár, gázgyár, zálogház és takarékpénztár. A [[Bach-korszak]] a nemzeti megújhodást egy rövid időre megszakította, de a 60-as években a nemzeti mozgalom ismét felvirágzott. A városban a nemzeti élet szervezői voltak a Kukleny-i František Cyril Kampelík orvos, Kristian Stefan és Václav František Červený vállalkozó, a Cseh méhész szerkesztője. [[1864]]-ben alakult meg Hradecen a világhírű [[Petrof|Antonín Petrof]]-féle zongoragyár.
 
[[1866]]-ban porosz-osztrák háború döntő összecsapása Hradec Králové mellett zajlott le, és a város német nevéből [[königgrätzi csata]] néven vonult be a történelembe. Ekkor az erőd további fenntartása értelmetlennek mutatkozott. Ladislav Jan Pospíšil alpolgármester lett megbízva az erőd falainak lerombolásával és katonai létesítmények eladásával. Az egész terv csak [[1893]]-ban fejeződött be. Pospíšil a terv sikerének bejelentése után nem sokkal agyvérzést kapott és meg is halt. A [[19. század]] második felében élénk kulturális élet folyt a városban. A 80-as években megépült a Klicper színház, megalapították a múzeumot. A gimnázium növendékei közé tartozott ekkor [[Alois Jirásek]] (60-as évek), [[Karel Čapek]] és [[Emil Vachek]] (90-es évek). [[1895]]-ben František Ulrichet választották polgármesterré, aki 30 éven keresztül rendezte a város fejlesztését. Az első időszakban még a régi erőd maradványainak eltávolítása és a felszabaduló terület beépítése folyt. A századfordulón [[bécs]]i és [[prága]]i építészek érkeztek a városba, akik modern épületeket terveztek itt. Az ő tevékenységük eredményeképpen épült fel a Szabadság téri (námestí Svobody) egykori Kereskedelmi akadémia (Obchodní akademie) épülete, amely ma a Hradec Králové-i Egyetemnek ad otthont, a Járási ház (Okresní dům) a Palacký utcán (Palackého ulica), amely ma Grandhotel. [[1909]]-ben új városrendezési tervet adnak ki, amelyben létrejött Jan Kotěra tervei alapján a Városi Múzeum, a Mária Mennybemenetele templom melletti lépcsősor (Josef Gočár alkotása), az Elbai Villanyerőmű (František Sander alkotása) és a Nezval utcában (Nezvalova ulica) található evangélikus templom.
=== Az első világháború után ===
 
A háború után [[Csehszlovákia]] megalakulásával párhuzamosan a város is új fejlődésnek indult. [[Josef Gočár]] [[1926]] és [[1928]] között új városfejlesztési tervet dolgozott ki, amely sugárirányú építkezést javasolt a városmag körül. Gočár rendezte a Masaryk teret, a Tyl rakpartot és az Ulrich teret, megtervezte az Ambróz pap templomot, a pénzügyi és járási intézményéket (ma a Hradec Králové-i Városháza épülete). Mivel Gočár személye ebben az időben erősen hatott Hradec építészetére, ezért ezt az időt "Gočar„Gočar Hradecének"Hradecének” is nevezik. A két háború közötti várostervezésben részt vettek még: Oldřich Liska (a városi fürdő építője), Josef Fňouk (Hradec Palota), Otokar Novotný (Steinský-Sehnoutka Palota, ma Cseh-Szlovák Kereskedelmi Bank), Jan Rejchl (Károly Egyetem Hradeci Orvosi Kara), Václav Rejchl (Kerületi bíróság, főpályaudvar melletti épületek). Nagy része volt a várostervezésben a városi műszaki irodának és az akkori polgármestereknek, akik az egész építkezést irányították. A város ipari fejlődése tovább folytatódott. Újabb ipari komplexumok épültek. Az állami hivatalok gyakran utaztattak Hradecre külföldi vendégeket, így a város elnyerte a "köztársaság„köztársaság szalonja"szalonja” címet.<br />
 
A második világháború alatt a város fejlődése kissé visszaesett, azonban a háború sem itt, sem Csehország egyéb részein nem okozott nagyobb károkat sem anyagi értékekben, sem emberéletben. A háború végével Hradec továbbra is Kelet-[[Bohémia|Csehország]] gazdasági központja maradt, bár nagyon eltérő politikai és társadalmi körülmények között. A városközpontot nem érintette szerencsére olyan negatívan a szocialista városrendezés, ahogyan ez más cseh városokban történt. Ennek ellenére a város szélén felépített panel-rengeteg nem illett bele az addigi városképbe. [[1966]] és [[1980]] között épül meg a várost elkerülő második közúti körgyűrű két híddal. [[1962]]-ben a városközpont városi műemlékvédelem alá került. Az 1990-es évekkel egy felszabadultabb fejlődés elé nézhetett a város. Ma Hradec Kelet-[[Bohémia|Csehország]] egyik kerületi központja, közlekedési csomópont, több állami hivatal székhelye. Az 1990-es évektől épül ki Hradecen az Aldis kongresszusi központ, több üzletközpont, a városi akvacentrum és nem utolsósorban a Hradec Králové-i Egyetem. Kulturális iintézményeiintézményei közül a jelentősebbek: Klicper színház (Klicperovo divadlo), Sárkány színház (Divadlo Drak), Modern Művészeti Galéria (Galerie moderního umění), filharmónia (Filharmonie Hradec Králové), Kelet-Bohémiai Múzeum. Az utóbbi években több zenei fesztivált rendeznek a városban. A város meglátogatása mellett érdemes megnézni a környék természeti szépségeit is. A szabadidő alkalmas kihasználását segítik elő az egész évben szervezett REGINA programok.
 
=== Mondák ===
Hradec Králové Kelet-Bohémia egyik turisztikai és kulturális központja. A turisták kiszolgálására több hotel is épült, közülük a legjelentősebbek: az Amber Hotel Čeringov, a főpályaudvarral szemközt található Alessandrai hotel a sziléziai elővárosban (Slezském Předměstí), Stadion hotel, mely a téli stadionnal van összeköttetésben. Hokicsapata a HC VCES Hradec Králové. Ide tartozik a Boromeum residence az óváros történelmi részében, illetve a mellette található U Královny Elišky (Eliska királynőnél) és Nové Adalbertinum (Új Adalbertinum), melyek együtt alkotják a Nagy tér főbb látványosságait.
[[Fájl:KnihovnaHK.JPG|thumb|left|A Városháza melletti városi könyvtár épülete]]
A város egyedi panorámával rendelkezik. Az óvárosban több építészeti stílus keveredése figyelhető meg. Itt található a turisztikai szempontból igen érdekes Gyógynövények Botanikus Kertje, a hradeci Óriás Akvárium (Obří akvárium), vagyés az akvacentrum. Az Orlice folyó védett övezete vagyés a Hradecihradeci erdők is meglátogathatók. A város fontos gócpont a téli sportok kedvelőinek is, mivel a közelében található Csehország legmagasabb hegysége, a Krkonoše, illetve az Orlicei-hegyek.
 
A város kedvező lehetőségeket biztosít a színházak kedvelőinek is. A város színházai: az Adalbertinum, a Sárkány Bábszínház (loutkové Divadlo Drak), a Klicper Színház (Klicperovo divadlo). A városban található színházak: Centrál, Širák nyári mozi (letní kino), Cinestar. A városban van filharmónia és a Kelet-Bohémiai Múzeum is. A városban rendezett kisebb-nagyobb fesztiválok: Techfilm, Truckfest, Hip Hop Kemp, Az európai régió színháza (Divadlo evropských regionů), Febiofest és mások.
== A város lakossága ==
 
A városnak [[1990]]-ben 101 302 {{Szám|101302|lakosa}} volt, azonban a kedvezőtlen csehországi demográfiai fejlődésnek köszönhetően jelenleg mintegy 95 000 {{Szám|95000|lakosa}} van.
[[Fájl:Lod Cechie na Labi.jpg|thumb|A Čechie búvárhajó az [[Elba (folyó)|Elbán]] a kongresszusi központ közelében]]
 
|}
 
''Összeállítva a 2001-es népszámlálás adati alapján, amikor Hradec Královénak 97&nbsp;155 {{Szám|97155|lakosa}} volt. A [http://www.hradeckralove.org/dld/rm/dem/image005.gif Csehország lakosságának változása] és a [http://www.hradeckralove.org/dld/rm/dem/image006.gif Hradec Králové lakosságának változása] grafikonokon jól látható, hogy a lakosság tartósan csökken.''
 
=== Városrészek ===
=== Távolsági buszközlekedés ===
 
Eltérően a szomszédos [[Pardubice]]től, mely vasúti csomópont, Hradec Králové az autóbusz -közlekedés egyik fontos központja., Elsősorbanelsősorban Lengyelország felé és Csehország többi része felé induló autóbusz-járatokkal. Mint minden kerületi város, Hradec is fontos közlekedési csomópontja a régiójának és a [[Hradec Králové-i kerület]]nek. A [[D11-es autópálya|D11-es autópályán]] a város közvetlenül összeköttetésben áll [[Prága|Prágával]]. A Pardubicevel való kapcsolatot az újonnan kiépítendő [[R37-es autóút]] fogja elősegíteni. A Hradec Králové körül kiépült körgyűrű miatt gyakran nevezik a köztársaság kereszteződésének is.
 
=== A városi tömegközlekedés ===
 
Hradec Králové Városi Közlekedési Vállalata naponta néhány tízezer utazót szállít a városon belül és a környező falvakrafalvakba is.
[[Fájl:Hradec Králové (Königgrätz) - hlavní nádraží.jpg|thumb|A hradeci vasútállomás és az előtte álló autóbusz pályaudvar]]
A városban 36 helyi autóbusz- és trolibusz járattrolibuszjárat közlekedik, amelyből egy éjszakai járat, 6 gyorsított járat és 5 iskolai járat. A maradék 24 napközben a rendeszeresrendszeres időkőzönkéntidőközönként közlekedik. A város két tarifa övezetretarifaövezetre van osztva. A második övezetbe tartoznak az alábbi falvak: [[Charbuzice]], [[Předměřice nad Labem]], [[Lochenice]], [[Stěžery]], [[Stěžírky]] aés [[Vysoká nad Labem|Vysokou nad Labem]]. A helyi közlekedésben bevezették a chiprendszertcsiprendszert. [[1918]] után próbálkoztak a villamos közlekedésvillamosközlekedés meghonosításával a városban, azonban a tervek kudarcba fulladtak.
 
=== Vasúti közlekedés ===
[[Fájl:LekarskaFakulta.jpg|thumb|A prágai Károly Egyetem Hradec Královéra kihelyezett Orvosi Kara]]
 
Hradec Králové egyetemi város, itt székel a Hradec Králové-i Egyetem és a Károly Egyetem kihelyezett karai. Középiskolái közül egyedi specializációt képviselnekképvisel aaz Állatorvosi Szakközépiskola és az Alkalmazott Kibernetika Szakközépiskola.
 
== Sport ==
 
A városban működik férfi és női futball csapatfutballcsapat, utcai hokiutcaihoki-, jégkorong-, kosárlabda-, vízilabda csapatvízilabdacsapat, úszó klubúszóklub és karate klubkarateklub. Az utóbbi években{{Mikor}} igen nagy népszerűségnek örvend a jégkorong. A városi jégkorong csapatjégkorongcsapat évente megmérkőzik az Extraligába való bejutásért. A városi stadion, mely az [[Elba (folyó)|Elba]] és [[Orlice]] összefolyásánál fekszik, jelenleg{{Mikor}} felújítás alatt áll. A városi futball csapatfutballcsapat pár éve{{Mikor}} lecsúszott a Gambrinus ligából és azóta is próbál oda vissza jutni - kevés sikerrel. A Malšovice városrészben található sportstadion az egyik legnagyobb a [[Csehország|Cseh KöztársaságbanCsehországban]], mintegy 21 ezer néző befogadására képes.
 
{| style="clear:right;"
|- valign="top"
|
=== Sport létesítményekSportlétesítmények ===
 
* '''Malšovicei sportstadion''' – az FC Hradec Králové futball csapat stadionja
[[Fájl:Gybon.JPG|thumb|Božena Němcová Gimnázium épülete]]
 
A város polgármesterei közül kiemelkedő jelentőséggel bírt [[František Ulrich]], akinek köszönhetően Hradec Králové aaz [[20.1930-as század]] '30évek|1930-as éveibenévekben]] megkapta a „köztársaság szalonja“ nevet. Ezen cím megszerzését segítették elő [[Jan Kotěra]] és [[Josef Gočár]] építészek is.
 
A város történetéhez kapcsolódnak: [[Bohuslav Balbín]], [[Václav Kliment Klicpera]], [[Josef Chmela]], [[Jaroslav Durych]], [[František Cyril Kampelík]], [[Václav František Červený]], aki a helyi hangszergyár alapítója, és [[Antonín Petrof]], aki a helyi zongoragyár alapítója.
 
A Hradec Králové-i gimnázium (ma Josef Kajetán Tyl Gimnázium) növendékei közé tartozott: [[Václav Hanka]], [[Josef Jaroslav Langer]], [[Josef Kajetán Tyl]], [[Karel Jaromír Erben]], [[František Škroup]], [[Alois Jirásek]], [[Karel Čapek]] és [[Emil Vachek]].
=== Fesztiválok ===
 
* Truckfest - a teherszállítók legnagyobb európai találkozója
* Jazz goes to town - [[Csehország]] egyik leghíresebb jazz fesztiválja.
* Hudební fórum Hradec Králové (Zenefórum) - a modern komolyzene fesztiválja
* Techfilm - cseh (régen csehszlovák) filmfesztivál
* Majáles (majális) - diákfesztivál
* Hip Hop Kemp - csehországi hip-hop fesztivál
* Gastro Hradec - a csehországi szakcácsok és cukrászok versenye
* Divadlo evropských regionů (Európai régiók színháza) - a színházi szezon kimagasló eseménye
* Febiofest - filmfesztivál
* Entrée k tanci (Entréé a tánchoz) - táncfesztivál
 
=== Ünnepségek ===