„Vencel magyar király” változatai közötti eltérés

[[1304]]-re kiéleződtek II. Vencel és Habsburg Albert közötti ellentétek. Vencel királysága többszörösen is sértette a Habsburgok érdekeit, mert egyrészt a Přemysl dinasztia lengyel, cseh és magyar uralma hatalmi túlsúlyt jelentett a Habsburgokkal szemben, másrészt Habsburg Albert anyai nagybátyja volt a magyar koronára szintén igényt tartó Károly Róbertnek. A várható összecsapás előtt a cseh király rendezni kívánta fia helyzetét. Addigra Vencel magyarországi támogatottsága jelentősen meggyengült. Még [[1301]]-ben meghalt János kalocsai érsek, és utóda Károly Róbertet támogatta. Vencelt elhagyta legfőbb tanácsosa, Muskat János [[krakkó]]i püspök is, mert nem vállalta a pápával való további szembenállást. Nyíltan Károly Róbert mellé állt a tartományurak közül [[Aba Amadé]] és [[Borsa Kopasz]]. A hatalmas birtokadományok ellenére Csák Máté is felhagyott Vencel támogatásával. A legnagyobb befolyású tartományúr feltehetően tartott attól, hogy Vencel Csehországban és Magyarországon is megerősödik, és így tartománya harapófogóba kerül. II. Vencel 1304 augusztusában nagy haddal érkezett Magyarországra<!--ha már erre járt kirabolta az esztergomi érseki kincstárat-->, de végül kilátástalannak ítélte fia helyzetét. Az ország kormányzását a fia mellett kitartó tartományúrra, Kőszegi Ivánra bízta, és fiát a koronázási ékszerekkel együtt Prágába vitte. A kinevezéssel és a Szent Korona elvitelével Vencel jelezte, hogy nem mondott le véglegesen a magyar trónról, a visszavonulásra csak a várható Habsburg támadás miatt került sor. Az 1304 őszén be is következőkövetkezett támadásban német és – Károly Róbert-párti – magyar csapatok mellett részt vett [[Ottó magyar király|Bajor Ottó]], a későbbi magyar király is. A támadás végül nem hozott eredményt, de 1305. június 21-én meghalt II. Vencel cseh király, és így az [[1305]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] megkötött német-cseh béke feltételeit már a német király diktálta. A feltételek között szerepelt, hogy fia, Vencel mondjon le a magyar trónról, és a koronázási jelvényeket is szolgáltassa vissza. Albert nem saját magának követelte a Szent Koronát, hanem azt Károly Róbertnek kívánta juttatni. Vencel az első feltételnek eleget is tett, 1305. október 9-ikén Brünnben (Brno) ünnepélyesen lemondott a magyar trónhoz való jogáról, de azt a koronával együtt Ottónak adta át.