Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Története: link korr.
[[Fájl:Törökszentmiklós rovással.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Törökszentmiklós város neve székely-magyar rovással.]]
 
A [[honfoglalás]] korának leghíresebb környékbeli lelete a [[kétpó]]i ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe [[Szolnok]] megyéhez került, amely [[1437]]-től [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok]] néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a [[vác]]i [[egyházmegye]] része lett. A [[tatárjárás]] után az elnéptelenedett területekre [[kunok]] települtek. A törökszentmiklósi határ településnevei [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] idejében kezdenek feltűnni az oklevelekben, Törökszentmiklóst [[1399]]-ben említik először ''Zenthmyclos'' alakban. Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. A család ingatlanjai fokozatosan idegen kézre jutottak, így Balaszentmiklós is több tulajdonos kezébe került, gazdái között volt többek között a híres-hírhedt [[Móré László]] és [[Zay Ferenc]], a neves diplomata és író is, aki több ízben volt [[Isztambul|konstantinápoly]]i követ.
 
[[Fájl:Törökszentmiklósi vár 1595.jpg|balra|bélyegkép|250px|A felégetett Balaszentmiklós látképe, színezett metszet (1617 )]]
40 352

szerkesztés