„Közönséges paprika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
== A magyar fűszerpaprikáról ==
A magyar paprika alatt tulajdonképpen, az élelmiszerként használt, szárított és feldolgozott paprika-őrleményt értünk, amely fűszerpaprika sok magyar étel egyik elengedhetetlen kelléke. A gulyás, a paprikás, a pörkölt, a krumplis-tészta, különböző rántások, bableves, abált szalonna, kolbászok, szalámik, mellett még a tojásételek tetejére is jut belőle, vagy a zsíros-kenyér (köznyelvben zsíros-deszka), pirospaprikával gazdagon megszórva is volt időszak, amikor igen kedvelt napi ételünk volt.<br />
A paprika magyar históriáját tekintve nem rég óta tartozik étrendünkhöz, a sokrétű hazai felhasználása ellenére is, holott a gulyás, a pörkölt a nemzetközi gasztronómia szerint is tipikusan magyar étel. Közép-Európába eleinte termést hozó dísznövényként kezelték, cserépbe ültetve. A füves-könyvek tanúsága szerint a XVI. században került először hazánkba Carolus Clusius (Charles de L’Écluse), németalföldi flamand botanikus és füvésztudós révén, és igen hamar elterjedt. Dísznövényként termesztették, de orvosságnak is javasolták (Fructus Capsici). Gazdasági haszonnövényként viszont már a török hódoltság időszakában vált népszerűvé itthon. Elterjedését, és népszerűségét az egyre bővülő magyar népművészeti motívumok jól jelzik. A paprika mint hazai népi motívum már a XVII - XVIII századi díszítő hagyományként szerepel cifra szűrökön, ködmönökön, keszkenőn, egyes díszesebb korsókon is fel-feltűnik. <ref>Hofer Tamás - Fél Edit: Magyar népművészet - Corvina Kiadó 1975, ISBN 963 13 1018 3 / 529 oldal</ref> A kalocsai mintázatban pedig a XIX század derekától fogva mint egyik alapmotívum jelenik meg. Ma már a magyarokról kialakult sztereotípiák egyik alkotóeleme a paprika, a nevet még televízió csatorna is őrzi.<br />
A magyar fűszerpaprikának a titka nem csupán a jó minőségű föld, "élet-gazdag" vizet tároló, leginkább humuszos talaj, a sok napfény, hanem a leszedés utáni szárítás folyamata is. A kapszantin tartalom a fűszerpaprika beérésétől, és leszedésétől számított hat héten keresztül zajló aszalás során megkétszereződik, miközben átlagosan 22-25 % a száradás mértéke. Ezért fontos a természetes körülmények között, füzérekben, világos és szellős, száraz (esőmentes) helyen hetekig tárolni, aszalni. Hagyomány szerint az ipari szárításhoz hazánkban a szárak mentén mintegy kb 170 cm hosszban felfűzött paprikák alkotta füzérek alkotnak egységet, amelyben terméstől függően 300-400 db paprika található, és átlagosan közel tíz kiló súlyt nyomnak szárítás előtt. A szárítás nyomán a paprikában a kapszantin tartalom mellett megnövekszik a természetes növényi só tartalma, a különböző szerves enzimek továbbá többféle nemes olaj tartalma, és nem elhanyagolható a sokat emlegetett C vitamin tartalma sem, amelyek együttesen biztosítják a fűszerpaprika ízét, aromájának erejét, illatát, színét. <br />
| |||