„Rába” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Vízrajza: Belső hivatkozások létrehozása |
Kisebb szerkesztések |
||
28. sor:
A '''Rába''' ([[német nyelv|németül]] ''Raab'', [[latin nyelv|latinul]] ''Arrabo'') [[Magyarország]] 3. leghosszabb [[folyó]]ja, a [[Duna]] legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Stájerország]]ban, a [[Fischbachi-Alpok]]ban, a [[Hochlantsch]] délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd [[Alsószölnök]]nél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és 188 km megtétele után [[Győr]]nél a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]] ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km,<ref>A különböző forrásoknak a Rába teljes, valamint ausztriai és magyarországi hosszával kapcsolatos adatai között jelentős eltérések vannak. E cikk e tekintetben a {{MNL}} szaktekintélyek által írt és komoly lektori ellenőrzésen átment adataira támaszkodik.</ref> vízgyűjtő területe 10 113 km², közepes vízhozama Győrnél 27 m³/s.
Nem hajózható, de a [[Római Birodalom|római kor]]ban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban [[Ikervár]]nál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő [[Ikervári vízerőmű|vízi erőműve]], 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült [[kenyeri]] kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, [[kenu]]zni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.
== Neve ==
60. sor:
A Rába vízének sebessége 2 km/h és 11 km/h között váltakozik az esőzések és a hóolvadás gyorsaságának függvényében. Közepes vízhozama a torkolatnál 27 m³/s.
A folyó [[vízgyűjtő terület]]e magában foglalja a [[Stájer-Alpok]] déli lejtőit, az [[Őrség]] északi
=== Mellékvizei ===
111. sor:
A Rába-völgyben több mint 200 madárfaj él. A kavicszátonyokon jellemző a [[kis lile]] és a [[billegetőcankó]], a szakadó partok falába vájt költőüregekben, telepesen [[gyurgyalag]], helyenként egyesével a [[jégmadár]] fészkel, a víz fölé hajló ágakra nyárfamag repítőszőréből szőtt zárt, zacskó alakú fészkében [[függőcinege]] költ. A part menti ligeterdők méretes fáiba vájt odvakban a [[fekete harkály]] jellegzetes, de más harkály-fajok is élnek itt. A partélek bokrosaiban a [[berki tücsökmadár]], [[fülemüle]] és [[barátposzáta]], a csalánosokban [[énekes nádiposzáta]] és [[cigánycsuk]] a leggyakoribb énekesmadarak. A ragadozómadár-fajok közül az [[egerészölyv]], a [[héja]] és a [[karvaly (madár)|karvaly]], a baglyok közül a [[macskabagoly]] és az [[erdei fülesbagoly]] kerül leggyakrabban szem elé.
Az emlősfajok száma meghaladja a harmincat. Megfigyelhető itt a vízi környezethez alkalmazkodott két nagy testű rágcsáló: a [[pézsmapocok]] és a [[Európai hód|hód]], valamint a halakat fogyasztó [[eurázsiai vidra|vidra]] is. A gyakoribb fajok közül említést érdemel még a [[nyuszt]], a [[nyest]], a [[menyét]], a [[hermelin]], a [[borz]] és a [[vörös mókus|mókus]]. Az éjszakai életmódú [[denevérek]] gyakran már alkonyat előtt megjelennek ivó helyeiknél a folyó felett.
A hazánkban honos nagyvadak közül megfigyelhető itt a [[gímszarvas]], az [[Európai őz|őz]] és a [[vaddisznó]].
| |||