„Giovanni da Pian del Carpine” változatai közötti eltérés

(→‎Életútja: Temető)
(→‎Életútja: Őrök)
[[IV. Ince pápa]] 1245-ben a [[első lyoni zsinat|lyoni zsinat]] előzményeként követségbe küldte „''tatárok királyához''”. 1245. április 16-án indult el [[Lyon]]ból Stephanus Bohemus baráttal, kesőbb Lengyelországban csatlakozott hozzájuk a lengyel nemzetiségű Benedictus Polonus barát, aki tolmácsa volt az utazás során. Plano Carpini jutatta el a ''[[Cum non solum]]'' c. pápai bullát az [[Arany Horda]] vezetőjéhez, [[Batu kán]]hoz, aki a [[muhi csata|muhi csatában]] zsákmányolt királyi sátorban fogadta. Innen továbbutazott a [[Mongol Birodalom]] [[Güjük mongol nagykán|nagykánjához]] [[Karakorum (romváros)|Karakorumba]]. 1247 őszén érkezett vissza Lyonba, a pápa udvarába Güjük nagykán válaszával. 1248-tól haláláig a dalmáciai [[Antivari]] érseke volt.
 
Egyetlen fennmaradt műve úti jelentése, mely a mongol birodalom belső viszonyairól írt részletes ismertetés. Éles szemű megfigyelő és kiváló rendszerező elme volt. Művében beszámolt a [[tatárjárás|magyar hadjárat]] során elesett tatárok nagy számáról.<ref>„''A másik temetőben azokat helyezik el, akiket Magyarországon öltek meg, ott ugyanis sokan lelték halálukat. Ezeket a temetőket senki nem meri megközelíteni az ügyeletükre rendelt őrökön kívül''”. Katona, 223. o.</ref>
 
== Műve ==