Főmenü megnyitása

Módosítások

Amíg a mosoni-óvári királyi várbirtok részeként elsősorban a várkatonaság ellátását szolgálta, a Habsburgok magánbirtokaként már egy hatalmas – Pozsony és Bécs felvevőpiacait is magába foglaló – gazdasági térség legfőbb ellátója volt. A legnagyobb határral rendelkező Szent-János – mint a [[Habsburg Birodalom]] közeli nagyvárosainak ellátásában oly’ fontos termelő-értékesítő hely – közigazgatásilag már az [[1780-as évek]]től mezőváros, piacos hely (Markt) volt. Az ugyancsak Habsburg pérti földesurak kijárása révén [[1811]]-ben [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] királytól országos vásártartási jogot kapott.
 
A községeknek az előző századokban már komoly szerep jutott a birodalmi hadsereg lovainak ellátásában és az átvonuló marhakereskedelemben, a 19. század elejétől pedig egyenesen nélkülözhetetlenné vált a községek hansági részein vágott savanyú széna. Az itteni heidebauerek most már nemcsak a legeltetésből húztak hasznot, hanem szekereik gyakorlatilag naponta járták a „szénautat”. Az egykori császárváros – Bécs – Heumarkt-ja és az oda vezető Heugasse nevű hosszú utcája az elnevezésekben máig őrzi ezeknek a hosszú széna(heu)-fuvaroknak az emlékét.<br>A szénakereskedelem révén is vagyonosodó lakosság [[1842]]-ben vegyes iparos [[céh]]et alapított. A vasúthoz való hozzájutást elősegítendő, a [[Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal|Pozsony–Szombathely-vasútvonal]] helyi szakaszához és az állomáshoz saját községi földterületeiket ajánlották fel. [[1891]]. november 8-án haladt át az első vonat A vasútvonal. A javuló közlekedési és a szállítási lehetőség tovább növelte a községek környékbeli gazdasági vezető szerepét.<br>A Sopronból érkezett Szórádyak 1895-ben hozták létre Szentjánoson a vármegye második legnagyobb szemestermény-tárolóját és -feldolgozóját, az itt készült őrleményeik az [[1928]]-as országos kiállításon már aranyérmet is nyertek. A gyártelepnek beillő malom-komplexum mellé 1911-ben újabb gyár, a Franck és Fiai Rt. elnevezésű [[cikória]]-feldolgozó üzem csatlakozott. Ez az üzem – illetve terméke – a maláta [[cikória]] -kávé hamarosan fogalommá lett Közép-Európában. A gyár működése egy új kultúrnövény – a cikóriarépa – megjelenését és környékbeli általános elterjedését eredményezte. A két vállalkozás területi-építési alapjain napjainkban is modern élelmiszeripari gyártóüzemek működnek.
 
A polgárosodás jeleként értékelhető, hogy Szent-Jánoson [[1892]]-ben már Takarékpénztár Részvénytársaságot alapítottak. [[1903]]-tól mindhárom községben tejgyűjtő, -feldolgozó állomást létesítettek, az itt készült sajtok híre vetekedett az Óvári sajtéval. A Habsburg főhercegi uradalom egyik majorjában – a város Hanság-Újmajor nevű településén – villanyerőmű és burgonyaszeszgyár is épült. A termelési kultúrát tovább szélesítették más ágazatok, többek között fél évszázadon keresztül [[kender]]feldolgozó üzem is működött ez utóbbi településrészen. 1926 tavaszától üzemelt a villanyvilágítás, valamint a térségben az elsők között telefonkapcsolat.
41 920

szerkesztés