Főmenü megnyitása

Módosítások

Vicc !!!!!!
Megalkotta a modern tudományos [[Rendszertan (biológia)|rendszerezés]] alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a [[taxon]]okat) és kidolgozta a modern [[A fajok tudományos neve|tudományos nevezéktant]], az élőlényekre alkalmazta a [[A fajok tudományos neve|kettős elnevezést]] tudományos névként. Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárását használják a biológiában. {{botnév|L.}}<ref> Az ''„L.”'' rövidítése egyedülálló, ugyanis a tudományos irodalomban senki más nevét nem rövidítik le egyetlen betűre.</ref>{{zoonév|Linnaeus}}
 
== Neve: Carl von Linné ==
Apja ''Nils Ingemarssonként'' született. Ebben az időben [[Svédország]]ban még ritkán használtak családnevet, többnyire megelégedtek a keresztnévvel és az apa nevéből képzett apai névvel, mint ahogy ez az [[izlandi nevek]]nél mindmáig. Az akadémiai világban azonban már terjedőben volt a családnevek használata, ezért amikor a fiatal Nils Ingemarsson beiratkozott a [[lund]]i egyetemre, családnevet választott magának, mégpedig a házuk udvarán álló hatalmas [[hársfa]] svéd nevét (lind) latinosítva Linnaeus lett.
 
Fia, Carl így svédül ''Carl Nilsson (apai név) Linnaeus'' lett, majd ezt 1761-től, amikor [[Adolf Frigyes svéd király]] nemessé ütötte, Carl von Linné formában használta. Egyes korabeli publikációkban az utóbbi forma latin változata: ''Carolus a Linne'' szerepel.
 
== Életpályája: Hosszú ==
 
[[Fájl:Systema naturae.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|A Systema Naturae első, 1735-ös kiadása]]
Képe ma a svéd 100 koronás bankjegyen látható.<ref>{{cite web|title=''Sweden 100 Kronor''|url=http://www.banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/SWE/SWE0065.htm|publisher=banknote.ws|accessdate=2010-10-15}}</ref>
 
== Tudományos munkássága: Részletes ==
=== Rendszerezés ===
 
Élete utolsó éveiben már nem állította, hogy a fajok száma és jellemzői állandók; a ''Systema Naturae'' 1778-as kiadásából ezt a mondatot kihúzta.
 
=== Orvosi munkássága: Érdekes ===
 
A lappföldi útján foglalkozott a bányászok tüdőbetegségeivel és a szociális higiéniával. Tanácsokat adott a gyógyvízforrások hasznosítására. Doktori értekezését a [[malária|váltóláz]] (malária) okairól írta. Hollandiában jelentősen bővítette orvosi ismereteit. Stockholmban különösen a nemi betegségeket és a hörghurutot kezelte sikerrel, sokan jártak hozzá. Ő írta le tudományosan az ember bélrendszerében élősködő és betegségeket okozó [[orsógiliszta|orsógilisztát]] ''(Ascaris lumbricoides)'' (1758-ban). Anatómiaprofesszorként ő honosította meg Svédországban a kórbonctant. Rendszeresen vizsgálta a növények gyógyhatásait, igyekezett meghatározni az egyszerű gyógyszerek hatásmechanizmusát, ezzel jelentősen hozzájárult a gyógyszertanhoz is. Sok régi, hatástalan szert kiiktatott a használatból, csak a tapasztalatilag igazolt hatású gyógyszereket ismerte el.
Megpróbálkozott a [[betegség]]ek osztályozásával is. 1737-ben levelezni kezdett [[Boissier de la Croix Sauvages]] [[montpellier]]-i orvossal (aki korábban már megkísérelte a betegségek csoportosítását). 1763-ban jelentette meg a saját betegség-rendszerezését. Ebben a betegségek 11 osztályát és 325 genusát írta le. A betegségek csoportosítását kétségkívül áttekinthetőbbé tette, de a betegségek igazi meghatározására nemigen volt alkalmas.
 
=== Egyéb teljesítményei: Sok ===
 
Linné jelentős svéd prózaíró is volt. Jegyzeteket, beszámolókat készített mindenről, amivel csak találkozott, nemcsak a növényekről. Különösen érdekelte a néprajz, főleg a lappok kultúrája.
Megszerkesztett egy virágórát, amelyben a különböző növényfajok virágainak nyílása mutatta a múló időt.
 
=== Magyar vonatkozások: Nincsenek ===
 
[[Fájl:Karl von Linné emléktábla.jpg|bélyegkép|220px|jobbra| [[Emléktáblák Budapest X. kerületében|Carl von Linné emléktábla]] a budapesti [[Népliget]]ben]]
Halálának 200. évfordulóján a [[Fővárosi Kertészeti Vállalat]] emlékkövet állított Linné tiszteletére a budapesti [[Népliget]]ben.<ref>[http://www.szoborlap.hu/4594_karl_von_linne_emlekko_budapest_n_a_1978.html Karl von Linne emlékkő], Szoborlap.hu</ref>
 
== Fontosabb művei: Vannak ==
* Diaeta Naturalis (1734).
* Systema Naturae (Leiden, 1735).
* Clavis Medicinae (1767).
 
== JegyyzetekJegyzetek: Vannak ==
{{források}}
 
== Források: Nénik,Bácsik ==
* Ilse Jahn, Rolf Löther és Konrad Senglaub (1982): Geschichte der Biologie. Theorien, Methoden, Institutionen und Kurzbiographien. Jena: VEB Gustav Fischer Verlag.
* Werner Plesse–Dieter Rux (1986): Biographien bedeutender Biologen. Berlin: Volk und Wissen Volkseigener Verlag.
 
== További információk: Nem kellenek! ==
{{commonskat|Carl von Linné}}
* {{cite web
Névtelen felhasználó