„Teleki Domokos (útirajzíró)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dée Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1997)
23. sor:
==Élete==
 
[[Teleki Sámuel (kancellár)|Teleki Sámuel]] gróf udvari kancellár és iktári Bethlen Zsuzsa fia. Nyolc éves korában szülei a [[marosvásárhely]]i református kollegiumba adták; azonban atyjának gyakori helyváltoztatása miatt ([[Nagyszeben]], [[Nagyvárad]] és végül [[Bécs]]), kénytelen volt fiát magánnevelővel taníttatni; így került két év mulva [[Nagyenyed]]re Benke Mihály bölcseleti tanár keze alá, aki először is az ásványtanra oktatta, mely aztán egész életében kedvelt tudománya volt; azonban más tudományokban is, nevezetesen a történelemben, államtudományokban és néprajzban is kiképeztetést nyert. 1788-tól 1791-ig a bécsi egyetemet látogatta. 1791-ben atyja a pesti egyetemre a hazai törvények tanulására küldte. Tanulmányainak végeztével Bihar vármegyében mint számfeletti jegyző működött. Betegeskedése miatt utazásban keresett enyhülést; hazai és a tengermelléki utazásain kívül, 1796-ban ellátogatott [[Karlovy Vary|Karlsbadba]] és [[Szászország]]ba; ez alkalommal [[Jena|Jenában]] fölkereste a természetvizsgáló társulatot, mely tagjai közé választotta, valamint előbb a lipcsei gazdászati társulat is. Közel három évi utazás után visszatért hazájába mint császári és királyi kamarás; előbb a guberniumnál titoknok, utóbb a marosvásárhelyi királyi tábla ülnöke volt. 1798-ban a jenai újonnan alakult mineralógiai társulat a még alig huszonöt éves ifjút első elnökévé választotta. Az erdélyi nyelvmívelő társaságnak is buzgó és munkás dolgozó társa volt, és iránta sok vagyonos és tanult férfiakban gerjesztett részvétet. Gyenge teste nem bírta el szelleme súlyát. ÁsványgyűjteményétÁsványgyűjteménye a marosvásárhelyi reformátusTeleki főiskolánakTékában hagytatalálható, ahova édesapja utasításai szerint helyezték el. Nőtlenül hunyt el.
 
Levele Aranka Györgyhöz, Marosvásárhely, 1790. szept. 12. (Új M. Múzeum 1856. l.).