„Nagysároslak” változatai közötti eltérés

A szerint a települést a [[13. század]]ban említik először. [[1494]]-ben ''"Saruslak"'', [[1482]]-ben és [[1496]]-ban ''"Lak"'' alakban tűnik fel, mint Monyorókerék várának tartozéka.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Az Ellerbach, majd [[1496]]-tól az Erdődy család birtoka volt. [[1532]]-ben elpusztította a török. Ezután valószínűleg már németekkel telepítették újra, mivel Németsároslakként [[1564]]-ben említik először. [[1550]]-től [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] Batthyány Ferencnek adta zálogba. A Batthyányak előbb a németújvári, később a körmendi uradalomhoz csatolták, de a [[17. század]]ban a falu felső része még az Erdődyek monyorókeréki uradalmához tartozott. [[1538]]-ban 38, [[1548]]-ban 43, [[1576]]-ban 36, [[1588]]-ban 43, [[1599]]-ben 45, [[1634]]-ben 65 portát számláltak a településen. [[1605]]-ben Sároslakot [[Bocskai István]] hajdúi dúlták fel. [[1630]]-ban tűzvész hamvasztotta el a falut. [[1643]]-ban 73 házában 379 lakos élt. [[1664]]-ben és [[1704]]-ben [[pestis]] pusztította. [[1713]]-ban felépült a plébániatemplom és az iskola. [[1720]]-ban 41, [[1744]]-ben 82 háza volt. [[1773]]-ban Sároslak önálló plébánia lett. A [[18. század]] folyamán a település gyorsan fejlődött, [[1754]]-ben 107 háza és 848 lakosa volt, [[1787]]-ben 142 házában 841 lakos élt. [[1828]]-ban 141 házában 769 lakos élt. [[1857]]-ben 113 házat és 708 lakost találtak itt. [[1863]]-ban újabb tűzvész pusztított, melyben az iskola és a templom leégett. [[1882]]-ben megalapították az önkéntes tűzoltóegyletet.

Vályi András szerint ''"Kis„Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, rettyeikréttyeik jók, fájok is van."”'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Német„Német-Sároslak, Monshendorf, német falu, Vas vgyében, közel a Pinka vizéhez, 758 kath. lak., paroch. szentegyházzal, szép lótenyésztéssel. F. u. h. Batthyáni."”'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Vas vármegye monográfiája szerint ''"Német„Német-Sároslak. Itt ömlik a Sáros patak a Pinkába. Van 161 háza és 893 németajkú, r. kath. vallású lakosa. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. A község határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat. Kath. temploma 1700 körül épűlt."”'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>

[[1910]]-ben 834 lakosa volt, ebből 815 német, 15 magyar, 4 horvát. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Körmendi járás]]ához tartozott. Az [[első világháború]]ban 25 helyi katona esett el. A békeszerződések Ausztriának ítélték, de az osztrák csendőrséggel szemben fellépő magyar ellenállás hatására itt is népszavazást írtak ki. Ez alapján Nagysároslak Ausztria mellett döntött. [[1920]] és [[1939]] között a gazdasági nehézségek miatt sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. [[1945]] áprilisában Nagysároslak 14 napig volt hadszíntér. A [[második világháború]]nak 29 katona és 18 civil áldozata volt a községben. 1945-ben aza oroszokszovjetek gyűjtőtábort létesetteteklétesítettek itt, ahol mintegy 7000 foglyot őriztek., As tábortamelyet csak augusztus 22-én ürítettékürítettek ki. [[1958]]-ban új iskola építésébe kezdett a község, mely [[1960]]-ban lett készen. Ekkor épült ki a vízvezeték -hálózat is. [[1971]]-ben közigazgatásilag [[Strém]]hez csatolták. [[1981]]-ben kulturális egyesület alakult és bormúzeum létesítésébe kezdtek. Ebben az évben avatták fel az új tűzoltó szerházattűzoltószerházat is. Nagysároslak [[1996]]-óta újra önálló község. A község új címerét [[1998]]-ban avatták fel.