„Kálnoky László” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.142.166 (vita) szerkesztéséről Holdkóros szerkesztésére |
|||
30. sor:
== Életpályája ==
Szülei: Kálnoky István és Kállay Malvin (1888-1971)<ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_K05@0159 Édesanyja gyászjelentése]</ref> voltak. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1930-ban érettségizett a Cisztercita Gimnáziumban. 20 éves koráig (1932) végigbarangolta Nyugat-Európát; [[Charles Baudelaire]], [[Paul Verlaine]] és a [[Nyugat (folyóirat)|nyugatosok]] formálták ízlését. 1930-1935 között a jogi egyetemre járt, [[Pécs]]ett végzett majd az [[Eger|egri]] városházán volt tisztviselő. [[Gümőkór|Tüdőbajt]] kapott, 1939-1941 között szanatóriumban ápolták, ez volt a Nyugat utódjában, a [[Magyar Csillag]]ban 1942-ben megjelent ''Szanatóriumi elégia'' című nagyívű verskompozíciójának ihletője. [[Budapest]]en a [[Belügyminisztérium]] hivatalnoka volt 1941-1953 között. 1943-ban rájött homoszexualitására, ami nagy port kavart életében. 1954-től a [[Szépirodalmi Könyvkiadó]] lektora volt 1957-ig. 1957-ben jelent meg szolid sikerű önálló kötete, a ''Lázas csillagon''. [[1960]]. [[október 14.|október 14-én]] az [[Élet és Irodalom]]ban publikált, [[Istenkáromlás|blaszfémikus]] kérdéseket tartalmazó verse, ''A kegyelet oltárán'' példátlan felháborodást váltott ki, ''Széljegyzet'' című viszontválaszát már nem publikálta a lap. A hatalom ellenszenvét kivívott Kálnoky ezután szabadúszóként élt. Mivel saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítónak tartotta.
2000-ben a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] posztumusz tagjává választotta.
== Költészete ==
A [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (''Az árnyak kertje'', 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg [[Kosztolányi Dezső]] és [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] hatása határozta meg. A ''Lázas csillagon'' (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában. Költészetére, világképére végletes [[pesszimizmus]], a tragikumot [[groteszk]]be fordító látásmód jellemző (''Szanatóriumi elégia'', 1942; ''Jegyzetek a pokolban''; ''A létezés rémségei''). A ''Lángok árnyékában'' (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az ''Egy magánzó emlékiratai'' című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (''Egy hiéna utóélete és más történetek'', 1981; ''Az üvegkalap'', 1982; ''Bálnák a parton'', 1983). Műfordítóként is nagyot alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (''A műfordító halála'').
== Művei ==
* Az árnyak kertje (versek, 1939)
* Szanatóriumi elégia (versek, 1942)
* Lázas csillagon (válogatott versek, 1957)
* Lángok árnyékában (versek, 1970)
* Letépett álarcok (válogatott versek, 1972)
* Farsang utóján (versek, 1977)
* A szemtanú (válogatott versek, 1979)
* Összegyűjtött versek (1980, 1992, 2006)
* Egy hiéna utóélete és más történetek (versek, 1981)
* Az üvegkalap (versek, 1982)
* Bálnák a parton (versek, 1983)
* A gyógyulás hegyén (versek, 1983)
* Egy mítosz születése. Téli napló 1982-1983 (napló, 1985)
* Hőstettek az ülőkádban (versek, 1986)
* Egy pontosvessző térdkalácsa (1996)
== Műfordításai ==
[[Kép:Kálnoky László sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kálnoky László sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 21/1-2-7. [[Sugár János (szobrász)|Sugár János]] alkotása.]]
* [[Makszim Gorkij]]: Az áruló (regény, 1947)
* [[Makszim Gorkij]]: Jakov, a csendes ember (1948)
* [[Jean Racine]]: Britannicus (1949)
* [[Stephan Hermlin]]: Együtt a pokolban (elbeszélések, 1951)
* [[Grimm fivérek|Jakob Grimm - Wilhelm Grimm]]: Legszebb mesék (mesék, 1952)
* [[Martin Andersen Nexø]]: Elveszett nemzedék (1953)
* [[Grimm fivérek|Jakob Grimm - Wilhelm Grimm]]: Jankó szerencséje (mesék, 1954)
* [[Pierre Corneille]]: Horatius
* [[Alphonse Daudet]]: Tarasconi Tartarin - Tartarin az Alpokban (1956)
* [[Johann Wolfgang von Goethe]]: Faust, 2. rész (1956)
* [[Alfred de Musset]]: Válogatott versei (1959)
* [[Christopher Marlowe]]: Doktor Faustus tragikus histórája (1961)
* [[Philip Massinger]]: A római színész (1961)
* Széphajú khariszok tánca (Ógörög kardal-költészet, 1960, ([[Jánosy István]]nal)
* [[Eugenio Montale]]: A magnólia árnya (1968, [[Lator László]]val)
* A lehetséges változatok I-II. (1981)
* Mázsákat görgetve (1985)
* Királyok, hősök, doktorok (1987)
* Szentségtörők és mártírok (1988)
== Díjai ==
* Szocialista Kultúráért (1956)
* Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07310.htm
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
== További információk ==
* [http://www.pim.hu/object.D03C9429-424E-4F28-B7C5-2E06C3918DD0.ivy Kálnoky László profilja] a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] honlapján
* [http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/kalnoky.htm 100 éves a Nyugat]
{{Wikidézet}}
| |||