„Törökszentmiklós” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: Egyértelműsítés
43. sor:
[[Fájl:Törökszentmiklósi vár 1595.jpg|balra|bélyegkép|250px|A felégetett Balaszentmiklós látképe, színezett metszet (1617 )]]
 
[[1552]]-ben [[Balaszentmiklós]] népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó [[palánkvár]]at, amely [[1566]]-ig, [[Gyula (település)|Gyula]] elfoglalásáig az egyetlen [[tiszántúl]]i török erősség volt. A török [[zsoldos]] őrség létszáma a vár fennállása folyamán 200-250 körül mozgott. A várkatonák nem egy esetben vettek részt portyázásokon, csetepatékban, de a korabeli levelek tanúsága szerint a [[kálló]]i, [[Szendrő (Magyarország)|szendrő]]i, [[ónod]]i magyar katonák is eljutottak a vár alá. [[1570]]-ben [[Karácsony György]], a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása [[1685]]-ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Szentmiklós a török korban a viszonylag magas jövedelmű helységek közé tartozott, köszönhetően többek között a rajta átmenő, [[Buda (történelmi település)|Budáról]] [[Debrecen]]be és [[Erdély]]be vezető kereskedelmi útnak.
 
[[1685]] és [[1720]] között a terület jobbára lakatlan puszta volt. 1720-tól gyors ütemben betelepült, főleg [[Szabolcs-Szatmár megye|Szabolcs]] és [[Békés megye|Békés]] megyéből jöttek letelepülők. Ekkor már a földesúr Almásy II. János volt, aki szerződésben vállalta, hogy a telepesek öt évig semmiféle [[úrbéri szolgáltatás]]t nem fizetnek. Ez abban a korban a legnagyobb engedmények közé tartozott. Az ide költözők nem robotoló, hanem taxás [[jobbágy]]ok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. Ma Törökszentmiklóson jó néhány család él, akinek családneve olvasható az akkori „népességnyilvántartási” jegyzékeken. Az első hullámban [[református]]ok, később [[katolikus]]ok érkeztek. Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket. [[1738]]-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven [[mezőváros]]i rangot kapott.