Főmenü megnyitása

Módosítások

{{egyért2|az egyiptomi kikötővárosról|Alexandria (egyértelműsítő lap)}}
{{Település infobox
| név = Alexandria
| helyi név = الإسكندرية, el-Iszkanderíja
| kép = Sphinx Alexandria.jpg
| képaláírás = A régi és az új jól megfér egymás mellett
| zászló = Governadorat d'Alexandria.svg
| ország = Egyiptom
| közigazgatás1címke = Kormányzóság
| közigazgatás1 = [[Alexandriai kormányzóság]]
| polgármester = Adel Labib
| népesség elővárosokkal =
| népsűrűség =
| terület = 2,679
| időzóna = [[Eastern European Time|EET]]
| eltérés UTC-től = +2
| weboldal = www.alexandria.gov.eg/default.aspx
| térkép szövege =
| térkép mérete =
| alapítás =
| várossá válás =
| szárazföld terület =
| víz terület =
| szélességi fok = 31
| szélességi ívperc = 12
| szélesség = N
| hosszúsági fok = 29
| hosszúsági ívperc = 55
| hosszúság = E
}}
'''Alexandria''' ([[Görög nyelv|görögül]] Αλεξάνδρεια, [[Kopt nyelv|koptul]] Rakot, [[arab nyelv|arabul]] el-Iszkanderíja) [[Egyiptom]] második legnépesebb városa, fontos kikötőváros a [[Földközi-tenger]] partján. A [[Nílus]] [[deltatorkolat]]ában fekszik, [[Kairó]]tól 208 km-re északra. Lakosainak száma 4 110 015 fő volt 2006-ban.
 
== Az ókori Alexandria ==
[[III. Alexandrosz makedón király|III. (Nagy) Sándor]] alapította [[i. e. 331]]-ben, és önmagáról nevezte el. {A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az [[ókor]] egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és [[Homérosz]] sorait idézte, amelyekben [[Pharosz (félsziget)|Pharosz]] szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.
 
A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű [[Muszeion]], mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag {{formatnum:700000}} tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett [[Poszeidón]] temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. [[Kleopátra tűi]], két karcsú [[obeliszk]] az [[I. e. 16. század]]ból, amelyek egyike [[1878]] óta [[London]]ban, másika pedig [[1880]] óta [[New York]]ban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).
[[Fájl:Alexandria 12-9-2005 3.JPG|bélyegkép|jobb|400px| Alexandria]]
[[Fájl:San Stefano Grand Plaza.JPG|bélyegkép|jobb|400px|San Stefano, Alexandria]]
 
A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a [[róma]]i Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s {{formatnum:200000}} tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a [[4. század|Kr. u. 4. században]] egy római praefectus, Pompeius, [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a ''[[Pompeius oszlopa]]'' nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A [[korinthoszi oszlop|korinthoszi]] stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon Bonaparte tábornok]] rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik [[1798]]. [[július 2.|július 2-án]], a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.
 
Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.
 
Az idők folyamán sok régi [[márvány]]- és gránitszobor került Rómába és később [[Konstantinápoly]]ba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak [[Kr. e. 30]]-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább [[görögök]], egyiptomiak és számos [[zsidó nép|zsidó]] élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.
 
=== Az alexandriai világítótorony ===
{{bővebben|Pharoszi világítótorony}}
[[Fájl:VillamosAlexandria.jpg|bélyegkép|200px|Alexandria ma]]
 
A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres [[világítótorony]], amelyet a [[Kr. e. 3. század]]ban [[I. Ptolemaiosz Szótér]] uralkodása alatt [[Szósztratosz]] épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.
 
== Testvértelepülések ==
* {{Törökország}}, [[İzmir (település)|İzmir]], [[1996]]
* {{Szlovákia}}, [[Pozsony]]
* {{Amerikai Egyesült Államok}}, [[Baltimore]] [[1995]]
* {{Magyarország}}, [[Debrecen]] folyamatban, a debreceni közgyűlés 2010. decemberében fogadta el a testvérvárosi kapcsolat megkötéséről szóló határozatot.<ref>http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)</ref>
* {{zászló|Horvátország}} [[Fiume]], [[Horvátország]]<ref>{{cite web |url=http://www.rijeka.hr/Default.aspx?art=1129&sec=1039 |title=testvértelepülések |date= |accessdate=2009-12-23| author= |authorlink= | publisher= |work=www.rijeka.hr |language=horvát| format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110721101933/http://www.rijeka.hr/Default.aspx?art=1129&sec=1039 |archivedate=2011-07-21}}</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Egyiptom fővárosai]]
 
== Források ==
* {{pnl|szócikk=Alexandria|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/002/pc000283.html#3}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
* [http://www.wikivoyage.org/de/Alexandria_%28%C3%84gypten%29 Alexandria]
* [http://www.bibliothek-alexandria.de/ Alexandria Könyvtár] {{de}}
* [http://www.bibalex.org/ Bibliotheca Alexandrina] {{en}}
* [http://www.piramisok.hu/egyiptom-alexandria.html Alexandria a piramisok.hu-n]
 
{{csonk-dátum|csonk-ókor|2005 júliusából}}
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
Névtelen felhasználó