„Fischer Mór (porcelángyáros)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
59. sor:
[[1880]]. [[február 15.|február 15]]-én bekövetkezett halála után fia, Sámuel vette át a gyár vezetését, aki a tömegtermelés irányába nyitott a minőség és az igényesség helyett, de ebben a tekintetben nem tudtak versenyre kelni az olcsó cseh porcelánnal. Ezekben az időkben Fischer és Nobel néven működött.
[[1884]]-ben a felhalmozott kölcsönök miatt a Fischerek eladták a gyárat a Hardtmuth kályhagyáros cégnek. [[1896]]-ban Fischer Mór unokája, farkasházi Fischer Dezső ([[1827]]-[[1914]])<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XH1Z-X8X?i=344&wc=M6WK-M2S%3A101520401%2C101809201%3Fcc%3D1542666&cc=1542666</ref> és Pressburger Mária fia,<ref>http://regi.sofar.hu/hu/node/37218</ref> farkasházi [[Farkasházy Jenő]], keramikus, visszavásárolta és ismét felvirágoztatta nagyapja egykori üzemét, a külföldön szerzett tapasztalataival. Ezt az [[1900]]-as párizsi és [[1901]]-es szentpétervári kiállítások nagydíja igazolta.
[[1916]]-tól [[1920]] elejéig egyáltalán nem volt [[Herend]]en termelés az [[első világháború]] következtében. [[1923]]-ban alakul át ismét részvénytársasággá, melynek elnöke haláláig, [[1926]]-ig Farkasházi Jenő volt. Az [[1930-as évek]]től a [[Herend]]i porcelánoknak ismét nemzetközi sikerei vannak. A [[második világháború]] után az [[1948]]-as [[államosítás]] határozta meg a porcelángyár életét.
| |||