Főmenü megnyitása

Módosítások

=== Nyugat- és Közép-Európa ===
[[Fájl:Germigny Jplm.jpg|bélyegkép|Karoling mozaik, Germigny-des-Prés, Franciaország]]
Európa más területein is születtek fontos mozaikok, amelyek a görög-itáliai ismeretek felhasználásával készültek, nem ritkán onnan származó mesterek közreműködésével. Azonban e mozaikok közül sokat csak korabeli leírásokból ismerünk, nagy részük megsemmisült a történelem viharaiban, vagy egyszerűen „korszerűbb” stílusúra cserélték őket. Tudjuk, hogy [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] [[aachen]]i palotakápolnájában remek, a korai keresztény római mozaikokra emlékeztető alkotások voltak, ám a kápolna egy 1650-es tűzben teljesen megsemmisült. Azt is tudjuk, hogy Desiderius apát a montecassinói bencés kolostor díszítéséhez bizánci mestereket kért fel.{{refhely|Faludy 1982|39. oldal}} Az [[Aacheni dóm|aacheni katedrális]] mozaikjai jóval később készültek. A [[Karoling-ház|karoling]] mozaikra mégis találunk példát, mégpedig [[Germigny-des-Prés]] templomának szentélyében, a [[frigyláda]] történetét ábrázolja. A templomot [[Orléans-i Theodulf|Theodulf]], [[Orléans]] püspöke építtette 805 körül. A remekmívű mozaikot 1820-ban fedezték fel egy vakolatréteg alatt. A [[limoges]]-i Szent Martial apátsági templomban is gyönyörű mozaikokról írnak, de ez is megsemmisült a francia forradalom idején. Az 1960-as években fedezték fel, hogy az altemplomban mégis megmaradt egy mozaiktábla, amit a feltáráskor a 9. századra datáltak. Érdekes, hogy az alkotást vegyes anyagokból készítették, az arany felületet üvegszemekből, a zöld színű részeket mélyzöld márványszemekből rakták. Szintén a 9. századból származó mozaikokat találtak [[Saint-Quentin]] katedrálisában, amelyek antik témákat ábrázoltak, némiképp visszafogott színvilággal. Ez a templom az [[első világháború]]ban sérült meg erősen. A [[lyon]]i Szent János-katedrális mozaikjai a 11. században készültek, [[Poitiers]]-ben pedig 6–11. századi mozaikmaradványokra leltek.
 
A [[székesfehérvár]]i királyi bazilikát [[I. István magyar király|I. István]] építtette (1003–1038), ennek mára csak a romjai maradtak fenn (romkert). A templom – korában nevezetes – apszis-mozaikját feltehetően velencei, esetleg ravennai mesterek készítették, akiket István hívott be. A [[prága]]i [[Szent Vitus-székesegyház]] Arany kapuja 14. századi, az utolsó ítéletet ábrázoló mozaikról kapta a nevét, ezt is velencei mesterek rakták.{{azonos|dercs}}