„Hillebrand Jenő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
28. sor:
Eleinte az [[antropológia]] érdekelte, később főleg az őskőkori problémák felé fordult, de kutatásait egészen a [[rézkor]]ig kiterjesztette. A paleolitikum [[1906]]-ban megindult rendszeres kutatásába már [[1909]]-ben bekapcsolódott a [[Szeleta-barlang]] ásatásával, amit további magyarországi barlangfeltárások követtek. Átvette [[Kadić Ottokár]] pontos módszertanát, és előbb egyedül, majd [[Kormos Tivadar]] [[paleontológia|paleontológus]]sal közösen végzett rétegkutatásokat az [[Istállós-kői-barlang|Istállós-kői-]], a [[Balla-barlang|Balla-]], a [[Büdös-pest]], a [[Jankovich-barlang|Jankovich]]-, a [[Kis-kevélyi-barlang|Kis-kevélyi-]], a [[Pálffy-barlang|Pálffy-]] és a [[Pes-kő-barlang]]ban, a [[Puskaporosi-kőfülke|Puskaporosi-]] és a [[Pilisszántói-kőfülke|Pilisszántói-kőfülkében]]; ezek közül különösen a [[Balla-barlang|Balla-]] és a [[Szeleta-barlang]]ban talált leletek váltak jelentőssé. A [[Balla-barlang]]ban találta meg hazánkban először az ősember csontmaradványait (egyebek között egy kis gyermekkoponyát), a [[Szeleta-barlang]] kőszerszámai alapján pedig egy külön csoportot (kultúrát) különítettek el.
Már [[1913]]-ban arra a nézetre jut, hogy a hazai proto[[solutrien]]i kőszerszámok egyidősek az [[aurignaci kultúra|aurignaci]]akkal, és függetlenek a nyugat-európai kultúrától. [[1922]]-ben [[Gallus Sándor]]ral közösen ő kezdte el [[Siófok]]tól délre, a [[Somogyi-dombság]]on a [[gravetti kultúra]] magyarországi vezérlelőhelyének tekintett [[Ságvár-Lyukasdomb]] feltárását. [[1923]]-ban [[Bella Lajos]]sal tárta fel a [[szkíták|szkíta]] emlékeket őrző [[tápiószentmárton]]i lelőhelyet, [[1928]] és [[1935]] között pedig [[Leszih Andor]]ral kutatta a [[mezolitikum]]i [[Szilícium-dioxid|kova]]bányászat emlékeit a [[miskolc]]i [[Avas]] hegyen. Ezen kívül feltárásokat végzett a [[bronzkor]]i [[Zagyvapálfa]], valamint a [[rézkor]]i [[Bodrogkeresztúr]] és [[Pusztaistvánháza]] lelőhelyeken is.
Az ősemberkutatás korszerű módszereit [[Párizs]]ban, [[Marcellin Boule]], [[Léonce Pierre Manouvrier]], [[Hugo Obermaier]] és [[Henri Breuil]] professzorok tanítványaként és külföldi ásatásokon sajátította el. Cikkei és tanulmányai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg, így sikerült bekapcsolnia a hazai kutatást a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.
| |||