Wikipédia

„Machu Picchu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
korr, átfogalmaz, link, form
15. sor:
|hosszúsági ívperc=33
}}
'''Machu Picchu''' (ejtsd: ''Macsumacsu Pikcsupicsu'', [[kecsua nyelv]]en: '''Machu Pikchu''',a.m. „Öreg csúcs”)<ref>Teofilo Laime Acopa, Diccionario Bilingüe, Iskay simipi yuyay k'ancha, Quechua – Castellano, Castellano – Quechua: '''''machu''''' - ''adj. y s. m. Viejo. Hombre de mucha edad (Úsase también para animales).'' - '''''machu''''' - ''s. m. Anciano. Viejo.'' '''''pikchu''''' - ''s. Pirámide. Sólido puntiagudo de varias caras. || Cono. Ch'utu.'' '''''machu pikchu''''' - ''s. La gran ciudadela pétrea que fue quizá uno de los más grandes monumentos religiosos del incanato, entre el valle del Cusco y la selva virgen (JAL). || Monumento arqueológico situado en el departamento actual del Cusco, junto al río Urubamba, en una cumbre casi inaccesible (JL).''</ref> az egykori [[Inka Birodalom]] romvárosa [[Peru]]ban – a világ talán legizgalmasabbizgalmas és legfestőibbfestői fekvésű régészeti lelőhelye. Az [[Andok]] hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet [[1450]] körül [[Pachacutec Inca Yupanqui|Pacsakutek YupankiJupanki]] inka király (1438-1471) parancsára építettéképítettek és 1570-ben hagytákhagytak el,<ref name="Szerk. 2012. p.49-51">Szerk.: Ki fedezte fel Machu Picchut (magyarul) - Panoráma 3. évezred, 2012.3.(p.49-51). - ISSN 2062 6371</ref> majd kb. 400 évig „pihent”, míg [[1911]]-ben újra felfedezték (újrafelfedezőjének személye vitatott).<ref>Szerk.: Ki fedezte fel Machu Picchut (magyarul) - Panoráma 3. évezred, 2012.3. (p.49-51). - ISSN 2062 6371</ref>
 
A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből[[gránit]]tömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.
 
Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. [[1983]]-ban az [[UNESCO]] az Emberiség Kulturális és Természeti [[Világörökség|Örökségévé]] nyilvánította. 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett.
28. sor:
Az itt élő állatok között megtaláljuk a [[Pápaszemes medve|pápaszemes medvét]] ''(Tremarctos ornatus)'', a [[puma|pumát]] ''(Puma concolor)'', [[viszkacsa]] nevű rágcsálót, szarvasfajokat (huemul [[szarvas (állat)|szarvas]], [[fehérfarkú szarvas]] és törpeszarvas, amelynek a helyi neve [[északi pudu|pudu]]), a [[vörös szirtimadár|vörös szirtimadarat]] ''(Rupicola peruviana)'' – amely a romváros szimbóluma is egyben, – a [[tarka vércse|tarka vércsét]] ''(Falco sparverius)'' és természetesen az [[andoki kondor]]t ''(Vultur gryphus)''; összesen 374 madárfajt.
 
A helybeliek számára a turizmus fontosa legfontosabb bevételi forrást jelentforrás, ám az infrastruktúra kialakításánál, a beruházók nincsenek mindig tekintettel a környezeti szempontokra, ezért a terület különösen fontos ellenőrzést igényel.
[[Fájl:Machu Picchu Panorama.jpg|bélyegkép|center|800px|Machu Picchu természetes környezete]]
39. sor:
 
== Felfedezése ==
A [[Yale Egyetem]]en dolgozó [[Hiram Bingham]] [[1906]] és [[1915]] között öt kalandos régészeti expedíciót vezetett Peruba, az utolsó inka főváros [[Vilcabamba]] felkutatására. [[1911]]. júliusában, amikor bejárta a Cuzcótól hatnapi járásra fekvő vidéket, találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, aki elmesélte neki, hogy van egy elhagyatott város az erdő mélyén az Urubamba völgye felső részének egyik csúcsán, és hajlandó odavezetni a tudóst. Bingham, kísérői társaságában július 24-én jutott fel erre a sűrű növényzettel benőtt hegyhátra, ahol a növények között jó állapotban megmaradt kőházakat fedezett fel. Azt hitte, megtalálta a keresett Vilcabambát, Manko Inka király utolsó menedékét, amelyet 1572-ben hódítottak meg a spanyolok.
 
{{cquote|''… A folyó mintha menekülne a jeges fennsíkról, utat vájva magának a gigantikus gránitsziklák között. Az ösvényről felülmúlhatatlan szépségű táj tárult a szemünk elé… Szépsége oly sokszínű, s varázslatos volt, hogy a föld egyetlen más természeti szépségéhez nem hasonlítható. Havas csúcsok, melyek a felhők fölé emelkednek, szivárványszínű gránitsziklák, gigantikus szakadékok, melyek sok ezer méter mélységben szakadnak a habzó-zuhogó, dübörgő folyó medrébe, ugyanakkor a legcsodálatosabb színekben játszó orchideák, buján zöldellő fák és bokrok, a pompázatos növényvilág elhaló harmóniája, s az őserdő misztikus boszorkánykonyhája. Valóban szentélynek való hely!''<br /><small>Hiram Bingham</small>}}
55. sor:
A feltárt sírok közül 150-ben női csontváz volt; ez arra utalt, hogy valamilyen fontos szerepet töltöttek be a város életében – valószínűleg a napszüzek ''(ajilla)'' voltak. Az ásatás másik furcsasága az volt, hogy csak bronzból, rézből, kőből és fából készült tárgyak kerültek elő; egyetlen arany- vagy ezüsttárgyat sem találtak, pedig tudjuk, hogy ezek nagy számban fordultak elő az inkáknál.
 
Bingham – a Peruban [[1908]] és [[1912]] között kormányzó – Augusto B. Leguía y Salcedo elnöktől engedélyt kapott arra, hogy a Machu Picchun talált leleteket az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] szállítsa. A megállapodás tárgyát képező műkincsek sorsa néhány éve újra vitat tárgyát képezi.<ref>[http://mult-kor.hu/cikk.php?id=20353 40 ezer perui műtárgyat őriz a Yale, 2008. április 15.]; [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18189 Véget érhet a vita Machu Picchu kincseiről, 2007. augusztus 29.]</ref> Úgy tűnt, hogy 2007-szeptemberében a perui kormány és a Yale Egyetem közös megállapodása alapján a Binhgam-gyűjtemény 4000 darabja: az ásatások során feltárt csontvázak, [[Múmia|múmiák]], kerámiaedények, használati- és dísztárgyak visszakerülhetnek Peruba; de végül nem sikerült végleges formába önteni a visszaszolgáltatásárólvisszaszolgáltatásról szóló egyezményt.<ref>[http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/15208/1/tudoman/Machu_Picchu_az_inka_romvaros_felfedezese Négy évtizeddel korábban fedezhették fel?, Tudomány Ma, 2008. június 7.]; [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18348 Hazatérnek Machu Picchu kincsei, 2007. szeptember 18.]; [http://mult-kor.hu/20090407_ujbol_visszakovetelik_machu_picchu_leleteit_a_yaletol Újból visszakövetelik Machu Picchu leleteit a Yale-től, 2009. április 7., MTI]</ref>
 
Bingham haláláig fenntartotta Vilcabambáról alkotott nézeteit<ref>Vilcabambát néhány évvel később Machu Picchutól 80 kilométerre északkeletre, az Espíritu-pampa vidékén találták meg.</ref> pedig itt valójában egy olyan városra talált, amelyet a spanyolok soha nem ismertek, és amely elnéptelenedése után még évszázadokig fennmaradt. A városnak a legközelebbi hegycsúcs nevét adták, így lett Machu Picchu.
66. sor:
[[1776]]-ban és [[1782]]-ben a város neve újra felbukkant. A Jose Uriel Garcia történészprofesszor által megtalált 1782-es dokumentum, egy 20 oldalas kézzel írott protokoll – egy tulajdonlevél, amely bizonyítja, hogy Machu Picchut és a körötte fekvő földeket Marcos Antonio de la Camara y Escuerdo parancsnok 450 [[Peso|pezóért]] megvásárolta. Érdekes, hogy protokollban a város Machu Picchu néven szerepel.
 
[[1865]]-ben a város neve megjelent [[Antonio Raimondi]] olasz felfedező térképén, de ő maga személyesen nem jutott el oda. Feltételezetten e térkép segítette [[1867]]-ben Augusto Berns német üzletembert a város megtalálásában, aki több forrás szerint aranybányászat céljából céget alapított, és ennek jogcímén, kifosztotta a romvárost.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas/7439397.stm Dan Collyns: Machu Picchu ruin 'found earlier' , BBC News , 6 June 2008]; [http://www.newscientist.com/channel/being-human/dn14050-incan-lost-city-looted-by-german-businessman.html?feedId=online-news_rss20 Michael Marshall: 'Incan lost city looted by German businessman', NewScientist, 7 June 2008]; [http://www.tagesspiegel.de/weltspiegel/Machu-Picchu;art1117,2544465 Deutscher entdeckte Machu Picchu, Der Tagesspiegel vom 4. Juni 2008]; [http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/15208/1/tudomany/Machu_Picchu_az_inka_romvaros_felfedezese Négy évtizeddel korábban fedezhették fel?, Tudomány Ma, 2008. június 7.]</ref> Talán ez ad magyarázatot az arany- és ezüsttárgyak teljes hiányára.
 
Állítólag [[1904]]-ben egy Franklin nevű mérnök is megtalálta a várost. Az ő leírása nyomán 1906-ban Thomas Payne, a területen szolgáló angol [[Hittérítő|misszionárius]] és egyik rendtársa Stuart E. McNairn is eljutott a romokhoz.
86. sor:
[[Fájl:Machu-picchu-c16.jpg|bélyegkép|jobb|200px|Intihuatana – a Nap tartóoszlopa]]
[[Fájl:Machupicchu intihuatana.JPG|bélyegkép|jobb|200px|A Naptemplom]]
<div class="keretbal">
<div class="keretbal">Az inka vallási világ alapeszméje a napisten, Inti tisztelete. Hitük szerint a Nap volt népük atyja és királyuk őse, a Hold férje és bátyja, a bolygók és a csillagok pedig a Nap kíséretét alkották – így az inkák számára nagy jelentőséggel bírtak a csillagászati megfigyelések. Hitvilágukban Viracocha isten teremtette a világot és az embereket; ez utóbbiakat kőből faragta ki. Ezért az inkák sok követ szentként tiszteltek, és a kövek gondos megmunkálása részben ebből a hiedelemből fakad. (Lásd még: [[Inka mitológia]])</div>▼
 
▲<div class="keretbal">Az inka vallási világ alapeszméje a napisten, Inti tisztelete. Hitük szerint a Nap volt népük atyja és királyuk őse, a Hold férje és bátyja, a bolygók és a csillagok pedig a Nap kíséretét alkották – így az inkák számára nagy jelentőséggel bírtak a csillagászati megfigyelések. Hitvilágukban ViracochaVirakocsa isten teremtette a világot és az embereket; ez utóbbiakat kőből faragta ki. Ezért az inkák sok követ szentként tiszteltek, és a kövek gondos megmunkálása részben ebből a hiedelemből fakad. (Lásd még: [[Inka mitológia]])</div>
[[Fájl:Machu-picchu-c10.jpg|bélyegkép|jobb|200px|A Királyi sír]]
[[Fájl:Machu-picchu-c19.jpg|bélyegkép|jobb|200px|A Kondor temploma]]
92 ⟶ 94 sor:
[[Fájl:Machu Picchu 09.JPG|bélyegkép|jobb|200px|A teraszok]]
 
Machu Picchu egy kövezett út mentén terült el, amely részét képezte annak a 40&nbsp;000 kilométeres hálózatnak, amely átszelte az egész hatalmas Inka Birodalmat, a hegyektől a tengerpartig. A „naputak” ''(nan cuna)'' általában 4-6 méter szélesek voltak, és két oldalukon fal húzódott, ám Machu Picchu esetében szándékosan nehezen járható nyomvonalat jelöltek ki, amelynek több pontjáról is félelmetes szakadék tárul az ember szeme elé. A sziklafalakba rögzített kőlapokból álló úton csak libasorban lehetett járni. A településhez felvezető, utolsó szakasz előtt egy függőhídon kellett áthaladni; ez egyértelműen jelzi, hogy a városlakók számára a biztonság elsődleges szempont volt. Erre utal a Katonai„Katonai bástyabástya” vagy Laktanya is„Laktanya”, amely a város bejáratánál, délkeleten, egy 150 fokos hosszú lépcsősor tetején áll. A négyszögletes építménynek öt trapéz alakú ablaka és sok belső fülkéje volt.
 
Machu Picchu délkeleti szektora körül 5 méter magas, egy méter széles kőfal húzódik. A falból nyíló, hatalmas kőtömbökből és egy nagy (egyetlen tömbből faragott) [[architráv]]ból álló kapun keresztül lehetett bejutni a városba, a mezőgazdasági célokra használt teraszok között. A kaput csapok, fatörzsek és reteszek segítségével csak belülről lehetett zárni, illetve nyitni. A várost azonban nem a fal védte, hanem maga a természet: a folyóvölgy felé karéjként három 700 méteres szakadék, a negyediken egy magasba szökő hegycsúcs alkotta a valódi védelmet.
101 ⟶ 103 sor:
 
=== A felső városrész ===
A városkaputól síkban haladó, kövezett út vezet a terményraktárakhoz, és két templomhoz. A fehér [[andezit]]ből épült nagyon finom kidolgozású Háromablakos„Háromablakos templomtemplom” elnevezésű épület keleti oldalán három trapéz alakú nyílás van, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a hegyláncra. Az épület funkcióját nem ismerjük; talán a király ideiglenes rezidenciája lehetett.
 
A négyszögletes alaprajzú Főtemplomnak„Főtemplom”-nak nincs meg a bejárati fala. Az épület belsejében egy [[paralelepipedon]] alakú, 4 méter magas kőoltár áll. Mellette két kisebb szögletes kőtömb látható, fölöttük hét fülke sorakozik.
 
A Szent„Szent térnektér”-nek nevezett tisztásról 60 lépcsőfok vezet fel a fellegvár legmagasabb és legszentebb pontjához, az Intihuatanához (Intiwatana), ahhoz a helyhez, ahová a téli [[napforduló]] napján ünnepélyes szertatás kíséretében szimbolikusan kipányvázták a [[Nap]]ot, hogy biztosítsák az égitest visszatérését. A hegycsúcson álló gránitsziklát folytonos faragással és csiszolással oltárrá alakítottak. Az oltár talapzatán 36&nbsp;cm magas, keskeny oszlopféleség áll, amelyet [[napóra]]ként használtak: árnyéka segítségével határozták meg az évszakokat, a hónapokat és az órákat.
 
A Főtér közelében két fontos épület áll. A Naptemplom félkör alaprajzú, kétszintes torony, közepén egyetlen kőtömbből álló oltárral. Az oltár tetején van egy mélyedés, amelyet a nyári napforduló felkelő napja világít meg. Feltételezetten ezen a helyen is csillagászati megfigyelések és rituális áldozatok zajlottak.
111 ⟶ 113 sor:
A templom tövében van a Királyi sírnak nevezett barlang nyílása. Az üreg falait gondosan megmunkált kőlapok borítják; belsejében egy trón vagy oltár áll, amelyre rituális ajándékokat helyeztek.
 
A közeli, hegyes csúcson a Huayana Picchun („fiatal csúcs”) – ahová az Urubamba folyó fölött vezető 600 fokból álló, szédítő lépcsőn lehet feljutni – szintén van néhány épület. Ezek pontos funkcióját nem ismerjük, esetleg katonai őrhelyek lehettek. Itt található a természetes üregbe vájt Holdtemplom, amelyben egy oltár és több fülke volt.
 
=== Az alsó városrész ===
123 ⟶ 125 sor:
 
==== Teraszok ====
A 2000 méteres magasságban fekvő sziklás teraszokat ''(andenes)'' durván megmunkált kövekből rakott falak támasztották meg. A kb. 300 terasz altalaját kavics- és [[agyag]]rétegekkel alakították ki, amelyre az emberek a hátukon termékeny termőföldet hordtak fel a folyóból. Gigászi erőfeszítéssel kényszerítették termésre a sziklás hegyoldalt. [[Kukorica|Kukoricát]] (ebből készült a ''chichacsicsa'' nevű alkoholos ital), [[Burgonya|burgonyát]] és [[Édesburgonya|édesburgonyát]], gyógynövényeket és virágokat termesztettek. Kapásművelést alkalmaztak. Eszközük a ''chaquitaclla'' egyben eke, kapa és csákány is volt. [[Láma|Lámát]], [[Alpaka|alpakát]] és [[Vikunya|vikunyát]] tenyésztettek. A földek tulajdonosa az Inka volt, az emberek haszonbérbe kapták a területeket: a termés egy részét beszolgáltatták, a fennmaradó részből élt a család. Ez volt a teraszos földművelés volt.
 
== A város-szentély ==
Machu Picchu tervezése és építése, a paloták, templomok, lakóházak, lépcsők, vízcsatornák, kutak és mezőgazdasági teraszok többszintes együttesével mestermunkának tekinthető. A város valódi funkciója azonban ismeretlen.
 
A királyi utak mentén sok olyan település volt, ahonnan a birodalomhoz tartozó területeket irányították és igazgatták. Ezek teljeskörű autonómiát élveztek; állandó lakóik hivatalnokok, papok, napszüzek, kézművesek és parasztok voltak. Talán Machu Picchut is ilyen célból alapították, de különleges fekvése miatt alkalmas volt csillagászati[[csillagászat]]i megfigyelések elvégzésére is, a csodálatos természeti környezet pedig privilegizált hellyé tette, ahol a szakrális funkció került előtérbe. Az inkák hittek abban, hogy a legszebb természeti tájaknak ''(waka)'' természetfeletti erejük van – és Machu Picchu az ég és a föld ideális találkozási pontjának számított.
 
[[Hiram Bingham]] egyik feltételezése szerint az erődített kisváros az inka uralkodók szülőhelye lehetett - ez magyarázatot adna a napszüzek (illetve a nők) magas létszámára.<ref>Hiram Bingham: ''Inca Land: Explorations in the Highlands of Peru'', p.334</ref>
 
Az újabb kutatások tisztázták, hogy a várost Pacsakutek YupankiJupanki inka király (1438-1471) parancsára építették 1450 körül, és az sem zárható ki, hogy az uralkodó itt töltötte a nyarakat, mivel birodalma fővárosában, Cuzcóban melegebb volt a klíma. E szerint Machu Picchu királyi és udvari nyaralóhely lehetett, ettől a funkciótól pedig elválaszthatatlanok a vallási szertartások és a csillagászati megfigyelések.
 
Vannak feltételezések, amely szerint a komplexumhoz tartozó teraszok valamilyen féle agrobiológiai kísérletek színhelye is lehetettlehettek.<ref name="Szerk. 2012. p.49-51"/>
 
=== Feltételezések az elnéptelenedésről ===
Cuzcót [[1533]]-ban foglalták el a spanyolok [[Francisco Pizarro]] vezetésével, az utolsó fővárost, Vilcabambát pedig [[1572]]-ben vették be. Ez jelentette az Inka Birodalom végét. Valószínű, hogy Machu Picchu elnéptelenedése e két évszám közé esik; bár erre semmi bizonyíték sincsnincs.
 
Arra sincs magyarázat, hogy miért hagyták el a lakók Machu Picchut. A külső támadás hipotézisét a szakértők elvetették, mert nincsenek rombolásra, erőszakra utaló nyomok. Két további lehetséges ok van, amit még ma is vizsgálnak.
 
Az első elmélet szerint himlőjárvány[[himlő]]járvány törhetett ki, amely megtizedelte a népességet, a túlélőket pedig menekülésre késztette. [[Huayna Capac|Uajna Kapak]] inka király ([[1493]]-[[1525]]) – a városépítő Pacsakutek unokája – feltehetőleg [[himlő]]benhimlőben hunyt el, és más nyomok is arra utalnak, hogy az [[1525]]-ös év tragikus lehetett az andesi népek számára, mivel ekkor terjedtek el az európaiak által behurcolt betegségek, amelyek ellen nem tudtak védekezni. Ennek igazolására, vagy elvetésére fontos lenne megtudni, hogy miben halt meg az a 160 ember, akiknek a maradványait a város temetőjében megtalálták; de egyelőre ilyen jellegű vizsgálatokat nem végeztek.
 
A második elmélet szerint megsértették az egyik napszüzet, s ez a tett borzalmas büntetést vont maga után. Garcilaso de la Vega, aki egy inka királynő és egy spanyol nemes fia volt, leírta, hogy az ajillák elleni erőszakot hogyan torolták meg: halál várt az elkövetőre, családtagjaira és szomszédaira, sőt néha az egész közösségre, mert a meggyalázott helyen nem lakhattak többé, még az állatok sem tehették be oda a lábukat.<ref>Garcilaso de la Vega, az Inka: Inkák és konkvisztádorok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964.</ref> Ezt a szörnyű eredményt azonban csak a város lerombolásával érhették volna el, márpedig erre nem került sor.
 
== Idegenforgalom ==
Machu Picchu a legfontosabb idegenforgalmi látnivaló Peruban. Naponta 2200 látogatót fogad, akik vagy helikopterjáratokkal, vagy az úgynevezett "inka úton" négy napinégynapi gyaloglással vagy vasútvonalon közelíthetik meg a helyet. 2010 februárjában a heves esőzések miatt, amik elmosták az odavezető utakat, a repülőjáratokat leállították, az inka utat pedig lezárták, aminek a következtében mintegy 3500 turista rekedt a romvárosban. Őket légihíd segítségével menekítették ki. Martin Perez idegenforgalmi miniszter szerint 2010. április 1-jén nyitják meg újra a romokat.<ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/20100217_visszaterhetnek_a_turistak_machu_picchuba |title=Múlt-kor történelmi portál - Hírek - Visszatérhetnek a turisták Machu Picchuba |publisher=www.mult-kor.hu |accessdate=2010-02-19 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/20100126_legihidon_mentik_a_machu_picchun_rekedt_turistakat |title=Múlt-kor történelmi portál - Hírek - Légihídon mentik a Machu Picchun rekedt turistákat |publisher=www.mult-kor.hu |accessdate=2010-02-19 }}</ref>
 
== Film ==
A [[Paramount Pictures]] stúdió készítette ''[[Az inkák titka]]'' (1954)<ref>[http://www.port.hu/az_inkak_titka_secret_of_the_incas/pls/fi/films.film_page?i_film_id=56805&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=2&i_topic_id=2 PORT.hu – Filmismertetője]; [http://www.secretoftheincas.co.uk/page3.html Részletes filmismertető, angolul]</ref> című filmet, amelyet Cuzcóban és a Machu Picchuban forgattak. Ötszáz helyi lakos statisztált a filmben,<ref>[http://www.tcm.com/tcmdb/title.jsp?stid=89450&category=Notes Production Notes - ''Secret Of The Incas''] @ TCM Database</ref> amelyben a főszereplő kalandor Harry Steele szerepében [[Charlton Heston]], illetve Kori-Tica szerepében az ismert perui opera-énekesnő, [[Yma Sumac]] látható. A film hatására 1954-ben a turisták szinte megrohamozták a várost.
 
== Jegyzetek ==
156 ⟶ 159 sor:
* Rosemary Burton és Richard Cavendish: ''A világ 100 csodája'', Magyar Könyvklub, 1992.,''Machu Picchu'' 214-215. oldal {{hu}}
* James Harpur, Jennifer Westwood: ''Legendák földjén'', Magyar Könyvklub, Budapest, 1994., 130-134. oldal, ISBN 963-8224-90-8 {{hu}}
* Bartha Mária: ''Machu Picchu, Rejtélyrejtély és harmónia'', Pannónia Könyvek, Pro-Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2004. ISBN 963-9498-23-8 {{hu}}
* Garcilaso de la Vega, az Inka: ''Inkák és konkvisztádorok'', Gondolat Kiadó, Budapest, 1964. {{hu}}
* ''80 kincs nyomában a Föld körül'' – PerutolPerutól Brazíliáig – angol ismeretterjesztő filmsorozat ([http://us.imdb.com/title/tt0450898/ IMDB]) {{hu}}
* Marion Wood: ''Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika'' (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3 {{hu}}
* Hiram Bingham: ''Machu Picchu a Citadel of the Incas''. Hacker Art Books, New York. (1979 [1930]){{en}}
178 ⟶ 181 sor:
* [http://peru-utazas.lap.hu/ Perui utazás.lap.hu - linkgyűjtemény] {{hu}}
* [http://foldirejtelyek.repeta.hu/machu_picchu Machu Picchu] {{hu}}
* [http://okorivarosok.repeta.hu/machu_picchu Machu Picchu Madarász Gizella: Eltűnt város a felhők felett] {{hu}}
* [http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/machupicchuazoregcsucsrejtelyeskincse/ Machu Picchu, az Öreg csúcs rejtélyes kincse, 2007.] {{hu}}
* [http://whc.unesco.org/pg.cfm?cid=31&id_site=274 UNESCO - Machu Picchu (World Heritage)] {{en}}
* [http://www.nationalgeographic.com/traveler/machu.html Machu Picchu on National Geographic] {{en}}
* [http://wmf.org/watch2008/watch.php?id=S407 The World Monuments Fund's 2008 Watch listing for Machu Picchu] {{en}}
* [http://www.rediscovermachupicchu.com Információ Machu Picchuról és az Inkainka kultúráról ] {{en}}
* [http://www.kristian-buesch.de/weltwunder/machu_picchu01.htm Artikel über Machu Pichu] {{de}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Machu_Picchu”