„Rábaszentmiklós” változatai közötti eltérés

== Látnivalók ==

[[Kép:Rsztmiklos korkapolna hatulrol (a falu felol).JPG|260px|jobbra|bélyegkép|A 11. századi körkápolna]]

 

* '''11. századi Szent Miklós körkápolna''': Árpád-kori templom, mely kb. 1060-1070-ben épült. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki. Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt. Feltételezések szerint valamikor a [[13. század]] vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A [[18. század]] második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a [[2000]]-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték. A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst. Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben "Kerekszentmiklósnak" hívták, - valószínű az első kerek templom idején. Majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, noha nem a Rába, hanem a Marcal partján van.