„I. Rómanosz bizánci császár” változatai közötti eltérés

a
2 link egyértelműsítés AWB
a (1 link egyértelműsítés AWB)
a (2 link egyértelműsítés AWB)
Az [[Abbászida Kalifátus]] a [[10. század]] első felében rohamos hanyatlásnak indult, de ez nem azt jelentette, hogy Bizáncra béke köszöntött a keleti végeken. Százezres muszlim hadjáratoktól már kétségkívül nem kellett tartani, de az önállósuló határ menti helytartók, [[emír]]ek a hadizsákmányból élő harcosok, a [[gázi]]k tömegeivel továbbra is rendszeresen dúlták, fosztogatták Anatólia vidékeit. A bolgár háborúval párhuzamosan a muszlim hajók prédájává vált az [[Égei-tenger]]. A hajdani drungariosz tisztában volt a tengeri fölény jelentőségével, ezért intenzív flottafejlesztésbe kezdett, és hadihajói [[924]]-ben sikeresen legyőzték a bizánci vizeket húsz éve rettegésben tartó renegát [[Tripoliszi León]] flottáját. Simeon halála után pedig a Balkánra köszöntő béke révén a szárazföldön is megindulhattak az ellencsapások.
 
A keleti front a határ középső, felső-mezopotámiai és északi, arméniai részén húzódott. A jeles bizánci hadvezér, [[Jóannész Kurkuasz]] [[931]]-ben ideiglenesen, majd [[934]]. [[május 19.|május 19]]-én hosszabb távra megszerezte az évszázados problémát jelentő [[Malatya (tartomány)|Meliténét]], kijjebb tolva a birodalom határait. Kurkuasz Arméniában súlyos vereséget szenvedett [[938]]-ban egy újonnan fellépő, fiatal arab hadvezértől, [[Nászir ad-Daula]] [[moszul]]i emír öccsétől, akit [[Szajf ad-Daula]]ként ismert meg a világ, miután [[945]]-ben megszerezte magának az [[aleppó]]i emírséget. Szajf ad-Daula diadalát követően számos arméniai és [[Kaukázusi Ibéria|ibériai]] területet hódoltatott, majd [[940]]-ben [[Kolóneia]] vidékét pusztította végig. Bizánc nagy szerencséjére azonban ezután évekre kénytelen volt visszavonulni, hogy részt vegyen a kalifátus körüli politikai harcokban, melyek eredményeképpen végül Aleppó emírjévé válhatott. A császárság így fel tudta venni a harcot a váratlan kijevi támadásokkal [[941]]-[[943]]-ban.
 
Jóannész Kurkuasz 943-ban tért vissza a keleti határra, és páratlan diadalsorozatot aratott: gyors hadjáratában elfoglalta [[Dzsazíra|Felső-Mezopotámiában]] [[Silvan|Martüropoliszt]], [[Diyarbakır (település)|Amidát]], [[Dara (Törökország)|Daraszt]] és [[Nusaybin|Niszibiszt]], majd kemény ostrom alá fogta [[Şanlıurfa (település)|Edesszát]]. A várost ugyan nem sikerült bevennie, de a legendás [[Mandülion]]t, Krisztus csodatévő, „nem emberkéz készítette” képét megszerezte a muszlimoktól. A hatalmas presztízst jelentő diadalt [[944]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én pompás ünnepségekkel ünnepelték meg [[Konstantinápoly]]ban. A sikerek több arab törzset a keresztség felvételére és a birodalomba településre ösztönöztek, elősegítve a későbbi nagy hódításokat.
 
==== Kijevi kapcsolat ====
47 932

szerkesztés