„Tamás bátya kunyhója” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.182.220.71 (vita) szerkesztéséről 188.156.121.31 szerkesztésére
(→‎Kiadása: Elírás javítása)
Címke: Mobilalkalmazás-szerkesztés
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.182.220.71 (vita) szerkesztéséről 188.156.121.31 szerkesztésére)
=Kiadása=
[[Fájl:ElizaEngraving.jpg|bélyegkép|300px|[[Hammatt Billings]] illusztrációja az 1852-es kiadáshoz: Eliza elmondja Tamás bátyának, hogy eladták és el fog szökni, hogy megszabadítsa a gyermekét]]
A ''Tam bátyakunyhójaTamás bátya kunyhója'' először folytatásokban jelent meg a ''National Era'' című abolicionista kiadványban, [[1851]]. [[június 5]]-étől kezdve negyven héten keresztül. Látva a történet népszerűségét, John Jewett kiadó felvette a kapcsolatot Stowe-val, hogy a sorozatot könyv formájában is megjelentesse. Noha Stowe kételkedett abban, hogy bárki is elolvasná a művet könyvalakban, hozzájárult a kiadáshoz.
 
Jewett meg volt győződve, hogy a könyv sikeres lesz, ezért az akkor időkre nem jellemző módon úgy döntött, hogy hat egészoldalas illusztrációt készíttet [[Hammatt Billings]]-szel az első kiadáshoz.<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/illustra/52illf.html | title = First Edition Illustrations | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Az [[1852]]. [[március 20.|március 20]]-án megjelent regény példányai gyorsan elfogytak. Hamarosan újabb kiadások készültek, köztük egy 1853-as deluxe változat, amelyet Billings 117 illusztrációval látott el.<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/illustra/53illf.html | title = Illustrations for the „Splendid Edition” | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref>
 
=== Eliza ===
Eliza Mrs. Shelby szobalánya, aki északra szökik ötéves fiával, miután a gyermeket eladják Haley kereskedőnek. Eliza alakját az a történet ihlette, amelyet [[JohJohn Rankin]] mesélt Stowe férjének. Rankin szerint [[1838]] februárjában egy fiatal rabszolganő gyermekével a karjában átszökött a befagyott Ohio folyón Ripley városába, és ott az ő házában lakott mielőtt tovább indult volna északra.<ref>Hagedorn, Ann. ''Beyond The River: The Untold Story of the Heroes of the Underground Railroad''. Simon & Schuster, 2002, 135–139. oldal</ref>
 
=== Eva ===
Eva, teljes nevén Evangeline St. Clare, Augustine St. Clare lánya, akkor kerül be a történetbe, amikor Tamás bátya gőzhajóval utazik [[New Orleans]] felé és megmenti az 5–6 éves kislányt a vízbefulladástól. Eva kikönyörgi apjától, hogy vásárolja meg Tamást. Tamás lesz a St. Clare birtok főkocsisa, de legtöbb idejét az angyali Evával tölti.
 
Eva állandóan a szeretetről és megbocsátásról beszél, és sikerül meggyőznie a makacs Topsyt, hogy ő is szeretetet érdemel. Még a kemény Ophelia nagynéni szívét is megindítja.
 
Végül Eva halálos beteg lesz. Halála előtt egy-egy hajfürtöt ajándékoz minden rabszolgájuknak és azt mondja nekik, hogy kereszténnyé kell válniuk, hogy találkozhassanak a mennyekben. Halálos ágyán meggyőzi apját, hogy szabadítsa fel Tamást, de a körülmények folytán ez csak ígéret marad.
 
=== Simon Legree ===
Kegyetlen rabszolgatulajdonos, akinek neve a kapzsiság szinonímája lett. A célja, hogy megtörje Tamást és Istenbe vetett hitét; de hiába vereti Tamást halálra, ez nem sikerül neki. A regényből kiderül az is, hogy fiatalon elhagyta beteges anyját a tengeri élet kedvéért, és nem törődött azzal a levéllel sem, amelyben anyja egy utolsó találkozásra hívta halála előtt. Szexuálisan kihasználja Cassy-t, később Emmeline-re veti a szemét.
 
== További szereplők ==
A regény számos mellékszereplője közül a leginkább figyelemre méltóak:
 
* '''Arthur Shelby''' Tom gazdája Kentucky-ban. Shelby a „jó” rabszolgatartó és déli úriember tipikus alakja.
* '''Emily Shelby''', Arthur Shelby felesége. Mélyen vallásos asszony, aki törekszik a jó és az erkölcs irányába befolyásolni a rabszolgáit. Megdöbben, amikor a férje eladja a rabszolgákat, de asszonyként nincs törvényes lehetősége, hogy ezt megakadályozza.
* '''George Shelby''' Arthur és Emily fia, aki Tamás bátyát barátjának és tökéletes kereszténynek tekinti.
* '''Augustine St. Clare''' Tom második tulajdonosa és Eva apja. A regénybeli rabszolgatartók közül ő a legrokonszenvesebb alak. St. Clare bonyolult alkat, gyakran szarkasztikus és gyors felfogású. A házasság néhány éve után eljut oda, hogy lenézi feleségét, de túl udvarias, semhogy ezt kimutassa. St. Clare felismeri a rabszolgatartás gonosz voltát, de nem akar lemondani a gazdagságról, amit ez biztosít. Kislánya halála után vallásossága sokkal őszintébb lesz, és elkezdni Tamásnak felolvasni a Bibliát. Azt tervezi, hogy felszabadítja rabszolgáit, de a jó szándék végül csak szándék marad.
* '''Topsy''' egy utcagyerek rabszolgalány. Amikor megkérdezik, hogy tudja-e, ki teremtette, teljes tudatlanságról tesz bizonyságot, mert sem Istent, sem anyját nem ismeri el. A kis Eva szeretetet teljesen átalakítja.
* '''Miss Ophelia''' Augustine St. Clare kegyes, dolgos, abolicionista unokatestvére Vermontból. Ő ábrázolja az északiak időnként kétértelmű viszonyulását az afro-amerikaiakhoz: miközben a rabszolgaság intézményét elveti, a rabszolgákkal szemben – legalábbis eleinte – ellenérzései vannak.
 
== Fő témák ==
 
[[Fájl:FugitivesSafe.jpg|bélyegkép|320px|Hammatt Billings illusztrációja az első kiadáshoz: George Harris, Eliza, Harry és Mrs. Smyth a szabadulás után]]
 
A Tamás bátya kunyhóját egyetlen téma dominálja: a rabszolgaság gonoszsága és erkölcstelensége.<ref>''Homelessness in American Literature: Romanticism, Realism, and Testimony'' by John Allen, Routledge, 2004, 24. oldal</ref> Miközben Stowe megpendít egyéb témákat is a szövegében, például az anyaság erkölcsi tekintélye vagy a keresztény [[megváltás]] eszméje,<ref name="CompleteIdiot"/> hangsúlyozza az összefüggést ezek és a rabszolgaság borzalmai között. Stowe a regény majdnem minden oldalára beerőltette a rabszolgaság erkölcstelenségének témáját, néha meg is változtatta a történet hangvételét, hogy beírhasson egy prédikációt a rabszolgaság destruktív természetéről<ref>''Drawn With the Sword: Reflections on the American Civil War'' by James Munro McPherson, Oxford University Press, 1997, 30. oldal</ref> (például amikor egy fehér nő a gőzhajón, amelyik délre viszi Tamás bátyát, megállapítja, hogy „A rabszolgaság legszörnyűbb része szerintem az, hogy meggyalázza az érzelmeket és vonzalmakat – például a családok szétválasztása.”)
 
Mivel Stowe úgy tekintette az anyaságot, mint ami „erkölcsi és strukturális példa minden amerikai élet számára,”<ref>"Stowe's Dream of the Mother-Savior: Uncle Tom's Cabin and American Women Writers Before the 1920s" by Elizabeth Ammons, ''New Essays on Uncle Tom's Cabin'', Eric J. Sundquist, editor, Cambridge University Press, 1986, 159. oldal</ref> és abban is hitt, hogy csak a nőknek van erkölcsi tekintélye ahhoz, hogy megmentsék<ref>''Whitewashing Uncle Tom's Cabin: Nineteenth-Century Women Novelists Respond to Stowe'' by Joy Jordan-Lake, Vanderbilt University Press, 2005, 61. oldal</ref> az Egyesült Államokat a rabszolgaság démonától, a Tamás bátya kunyhójának másik fő témája a nők erkölcsi ereje és szentsége. Az olyan alakok segítségével, mint Eliza, aki megszökik a rabszolgaságból, hogy megmentse a fiát, vagy a kis Eva, aki az ideális keresztényt testesíti meg,<ref>''Somatic Fictions: imagining illness in Victorian culture'' by Athena Vrettos, Stanford University Press, 1995, 101. oldal</ref> Stowe megmutatja, milyen módon menthetik meg a környezetükben levőket még a legrosszabbtól is. Míg későbbi kritikusok Stowe szemére vetették, hogy női alakjai gyakran házias klisék, ahelyett hogy valódi nők lennének.<ref>''The Stowe Debate: Rhetorical Strategies in Uncle Tom's Cabin'' by Mason I. (jr.) Lowance, Ellen E. Westbrook, C. De Prospo, R., Univ of Massachusetts Press, 1994, 132. oldal</ref> Stowe regénye „újra megerősítette a nők befolyásának fontosságát” és előkészítette az utat a későbbi évtizedek női egyenjogúsági mozgalmai számára.<ref>''Historical Dictionary of Women's Education in the United States'' by Linda Eisenmann, Greenwood Press, 1998, 3. oldal</ref>
 
Stowe [[puritán]] vallásos hite megmutatkozik a regény befejező témájában, ami a kereszténység lényegének<ref name="CompleteIdiot" /> illetve annak a feltárása, hogy az írónő szerint a keresztény teológia alapvetően összeegyeztethetetlen a rabszolgasággal.<ref>''The Company of the Creative: A Christian Reader's Guide to Great Literature and Its Themes'' by David L. Larsen, Kregel Publications, 2000, 386–387. oldal</ref> Ez a téma akkor válik a legnyilvánvalóbbá, amikor Eva halála után Tamás bátya sürgeti St. Clare-t, hogy forduljon Jézus felé. Tamás bátya halála után magasztalja őt, mondván „Micsoda nagyszerű dolog, kereszténynek lenni.”<ref>''The Company of the Creative: A Christian Reader's Guide to Great Literature and Its Themes'' by David L. Larsen, Kregel Publications, 2000, 387. oldal</ref> Mivel a keresztény témák fontos szerepet játszanak a regényben, és mivel Stowe gyakran saját nevében fejti ki véleményét a hitről és vallásról, a könyv gyakran prédikáció formáját ölti.<ref>''The Cambridge History of American Literature'' by Sacvan Bercovitch and Cyrus R. K. Patell, Cambridge University Press, 1994, 119. oldal</ref>
 
== Stílusa ==
 
[[Fájl:Eliza-Crossing-the-Ice-Morgan-1881.jpeg|bélyegkép|300px|Eliza átkel a jeges folyón, színházi plakát 1881-ből]]
A ''Tamás bátya kunyhója'' a 19. század szentimentális regényeinek és női regényeinek szokásos szentimentális és melodramatikus stílusában íródott.<ref name="GailSmith"/><ref>Marianne Noble, "The Ecstasies of Sentimental Wounding In Uncle Tom's Cabin," from ''A Routledge Literary Sourcebook on Harriet Beecher Stowe's Uncle Tom's Cabin'' Edited by Debra J. Rosenthal, Routledge, 2003, 58. oldal</ref> Az ilyenfajta regények voltak a legnépszerűbbek Stowe korában, a legtöbbször női főszereplővel és olyan irodalmi stílussal, ami felébresztette az olvasó rokonszenvét és érzelmeit.<ref>{{cite web | url = http://www.wsu.edu/~campbelld/amlit/domestic.htm | title = Domestic or Sentimental Fiction, 1820–1865 | work = American Literature Sites | publisher = Washington State University | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Noha Stowe regénye különbözik a többi szentimentális regénytől abban, hogy a rabszolgaság nagy témájára összpontosít, illetve a főszereplője férfi, mégis sikerül erős érzelmeket ébresztenie az olvasóiban (sokan sírtak a kis Eva halálakor).<ref>{{cite web | url = http://www.kuce.org/kt/session1/bg.html | title = Uncle Tom's Cabin | work = The Kansas Territorial Experience | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Az ilyenfajta írás ereje megmutatkozik a kortárs olvasók reagálásában. Stowe egyik barátnője, Georgiana May, levelet írt a szerzőnek, amely szerint „Késő éjjel egy óra utánig fennmaradtam olvasni és befejezni a Tamás bátya kunyhóját. Nem tudtam otthagyni, ahogy nem tudtam volna otthagyni egy haldokló gyermeket sem.”<ref>''Reading Women: Literary Figures and Cultural Icons from the Victorian Age to the Present'' by Janet Badia and Jennifer Phegley, University of Toronto Press, 2005, 67. oldal</ref> Egy másik olvasó órákon át a könyvre gondolt és arra, hogy lányát az Eva névre kereszteli át.<ref name="ReadingWomen">''Reading Women: Literary Figures and Cultural Icons from the Victorian Age to the Present'' by Janet Badia and Jennifer Phegley, University of Toronto Press, 2005, 66. oldal</ref> A kis Eva halála sok emberre hatással lehetett akkoriban, mivel 1852-ben csak [[Boston]]ban 300 újszülött lány kapta ezt a nevet.<ref name="ReadingWomen" />
 
A kedvező olvasói vélemény ellenére az irodalomkritikusok évtizedeken át elutasították a ''Tamás bátya kunyhója'' és más szentimentális regények stílusát mivel ezeket a könyveket nők írták nők számára és így elsősorban a „nők ömlengő érzéseit” mutatták.<ref name="IntroTompkinsEssay">''A Routledge Literary Sourcebook on Harriet Beecher Stowe's Uncle Tom's Cabin'' by Debra J. Rosenthal, Routledge, 2003, 42. oldal</ref> Egy irodalomkritikus szerint ha a regény nem a rabszolgaságról szólna, „csak egy újabb szentimentális regény lenne",<ref name="literature123">"Review of ''The Building of Uncle Tom's Cabin'' by E. Bruce Kirkham" by Thomas F. Gossett, ''American Literature'', Vol. 50, No. 1 (March, 1978), 123–124. oldal</ref> míg egy másik véleménye az volt a könyvről, hogy az „elsődlegesen egy származékos bértollnoki munka".<ref>{{cite journal | url = http://links.jstor.org/sici?sici=0885-6826(195833)19%3A3%3C328%3ATOOUTC%3E2.0.CO%3B2-7 | title = The Origins of Uncle Tom's Cabin | author = Charles Nichols | journal = The Phylon Quarterly | volume = 19 | issue = 3 | year = 1958 | pages = 328 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref>
 
1985-ben azonban Jane Tompkins megváltoztatta ezt a nézetet az ''In Sensational Designs: The Cultural Work of American Fiction.''<ref name="IntroTompkinsEssay"/> című írásával. Tompkins értékelte azt a stílust, amelyet oly sok kritikus elutasított, szerinte a szentimentélis regények megmutatták, hogy a nők érzelmei elég erősek a világ jobbá tételéhez. Ezen túlmenően, azt írta, hogy a 19. század népszerű házias regényei, beleértve a Tamás bátya kunyhóját, figyelemre méltóak voltak az „intellektuális komplexitás, ambíció és eszköztelenség” szempontjából; továbbá a Tamás bátya kunyhójának kritikája az amerikai társadalomról sokkal megsemmisítőbb, mint bárki más elismert íróé, mint például [[Nathaniel Hawthorne|Hawthorne]]-é és [[Herman Melville|Melville]]-é.<ref name="JaneTompkins">{{cite web | url = http://web.princeton.edu/sites/english/NEH/TOMPKINS.HTM | title = Sentimental Power: Uncle Tom's Cabin and the Politics of Literary History | author = Jane Tompkins | work = In Sensational Designs: The Cultural Work of American Fiction, 1790–1860. New York: Oxford UP | year = 1985 | pages = 122–146 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref>
 
== A regény fogadtatása ==
 
A ''Tamás bátya kunyhója'' hatását „kevés regény érte el a történelem során,”<ref name="Britannica">{{cite web | title = Stowe, Harriet Beecher | year = 2007 | work = Encyclopædia Britannica Online | accessdate = 2009-05-06 | url = http://www.britannica.com/eb/article-9069861 | language = angol }}</ref> az [[irányregény]]<ref>Irányregény a művészi ábrázolást tudatosan valamely társadalmi v. politikai cél szolgálatába állító regény ({{ÚML|3}}).</ref> „belemarkolt az emberek lelkébe”.<ref>{{cite journal | journal = Nyugat | volume = 1928 | issue = 15 | author = Balassa József | title = Az amerikai kultúra I. | url = http://epa.oszk.hu/00000/00022/00448/14000.htm | accessdate = 2009-05-11}}</ref> A könyv megjelenésekor a rabszolgaság védelmezőinek viharos tiltakozását indította el, számos könyv jelent meg rá válaszképpen, miközben begyűjtötte az abolicionisták elismerését. Bestsellerként a regény erősen hatott a későbbi protestáló irodalomra is, mint például [[Upton Sinclair]] ''The Jungle'' című művére.
 
=== Kortárs fogadtatás világszerte ===
A ''Tamás bátya kunyhója'' rögtön megjelenése után megsértette a délieket.<ref name=pbs-4p2958>[http://www.pbs.org/wgbh/aia/part4/4p2958.html Slave narratives and Uncle Tom's Cabin], Africans in America, PBS, accessed February 16, 2007.</ref> A rabszolgaság védelmezői erőteljesen kritizálták a regényt.
 
Az elismert déli regényíró, [[William Gilmore Simms]] kijelentette, hogy a könyv teljesen hamis,<ref>"Simms's Review of Uncle Tom's Cabin" by Charles S. Watson, American Literature, Vol. 48, No. 3 (November, 1976), pp. 365–368</ref> míg mások bűnösnek és rágalmazónak titulálták.<ref>"Over and above … There Broods a Portentous Shadow,—The Shadow of Law: Harriet Beecher Stowe's Critique of Slave Law in Uncle Tom's Cabin" by Alfred L. Brophy, Journal of Law and Religion, Vol. 12, No. 2 (1995–1996), pp. 457–506.</ref> Egy alabamai könyvkereskedő arra kényszerült, hogy a regény árusítása miatt elhagyja a várost,<ref name=pbs-4p2958/> Stowe pedig fenyegető leveleket kapott, köztük egy csomagot egy rabszolga levágott fülével.<ref name=pbs-4p2958/> Több déli író, köztük Simms is, hamarosan könyvet írt válaszul Stowe regényére (részletesen lásd a Tamás bátya-ellenes irodalom szakaszban).<ref>"Woodcraft: Simms's First Answer to Uncle Tom's Cabin" by Joseph V. Ridgely, American Literature, Vol. 31, No. 4 (January, 1960), pp. 421–433.</ref>
 
Egyes kritikusok rámutattak, hogy Stowe kevés tapasztalattal rendelkezett a déli életet illetően, ami a leírásainak a pontatlanságához vezetett; például soha nem járt déli ültetvényen. Stowe azonban mindig azt mondta, hogy a könyv azokon a történeteken alapul, amelyet a szökött rabszolgák meséltek neki. Válaszul ezekre a kritikákra Stowe 1853-ban kiadta a „Kulcs a Tamás bátya kunyhójához” című művét, amellyel megpróbálta dokumentálni a regénynek a rabszolgaságra vonatkozó leírásainak a hitelességét. Ebben a könyvben Stowe a Tamás bátya kunyhója minden fontos szereplője mellé megidézi a valós életbeli párját, közben még erőteljesebben támadta a rabszolgaságot, mint a regény maga.<ref name="UTCKey"/> A regényhez hasonlóan, a Kulcs a Tamás bátya kunyhójához szintén bestseller lett. Megjegyzendő azonban, hogy míg Stowe azt állította, hogy dokumentálta a felhasznált forrásokat, valójában az idézett művek közül többet csak a regény megjelenése után olvasott el.<ref name="UTCKey"/>
 
A kritikák ellenére a regény számos amerikai képzeletét megragadta. Stowe fia szerint, amikor [[Abraham Lincoln]] [[1862]]-ben találkozott az írónővel, Lincoln megjegyezte, „Szóval ez az a kis hölgy aki elindította ezt a nagy háborút”.<ref name=CEStowe/> A történészek határozatlanok abban a tekintetben, hogy Lincoln valóban ezt mondta-e, és abban a levélben, amit Stowe a férjének írt néhány órával a találkozás után, nem említi ezt a megjegyzést.<ref name=Claybaugh>''Uncle Tom's Cabin'', introduction by Amanda Claybaugh, Barnes and Noble Classics, New York, 2003, page xvii.</ref> Az eltelt időben számosan a regény javára írták, hogy az északiak haragját a rabszolgaság és a „szökött rab törvény” igazságtalanságai felé fordította,<ref name=Claybaugh/> illetve táplálta az abolicionista mozgalmat.<ref name="abolitionism2001"/> Az unió tábornoka, [[James Baird Weaver]] azt mondta, hogy ez a könyv győzte meg őt, hogy aktívan részt vegyen az abolicionista mozgalomban.<ref>"Review of James Baird Weaver by Fred Emory Haynes" by A. M. Arnett, Political Science Quarterly, Vol. 35, No. 1 (March, 1920), pp. 154–157; and [http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/USAweaverJ.htm profile of James Baird Weaver], accessed February 17, 2007.</ref>
 
A „Tamás bátya kunyhója” élénk érdeklődést váltott ki [[Anglia|Angliában]] is. Az első [[london]]i kiadás [[1852]] májusában jelent meg és 200&nbsp;000 példányban kelt el.<ref name=pbs-4p2958/> Az érdeklődés részben a britek Amerika-ellenességéből származott. Egy neves író szerint a szenvedélyek, amelyeket a Tamás bátya Angliában kiváltott, nem a rabszolgaság iránti gyűlölet vagy bosszúállási vágy voltak, hanem a nemzeti féltékenység és nemzeti hiúság.<ref>Nassau Senior, quoted in [[Ephraim Douglass Adams]], ''Great Britain and the American Civil War'' (1958) p: 33.</ref> [[Charles Francis Adams, Sr.]], az Egyesült Államok nagy-britanniai nagykövete a polgárháború alatt később úgy vélte, hogy a Tamás bátya kunyhója, főleg a szerencsés körülmények következtében sokkal azonnalibb, figyelemreméltóbb és drámai hatást keltettek világszerte, mint bármely eddig kinyomtatott könyv.<ref>[[Charles Francis Adams, Sr.]], ''Trans-Atlantic Historical Solidarity: Lectures Delivered before the University of Oxford in Easter and Trinity Terms, 1913.'' 1913. p. 79</ref>
 
A könyvet a világ majdnem minden nyelvére lefordították, beleértve a kínait (ez volt az első kínai nyelvre lefordított amerikai regény), és az amharát.<ref>Richard Pankhurst, ''Economic History of Ethiopia'' (Addis Ababa: Haile Selassie I University Press, 1968), p. 122.</ref> A könyv annyira elterjedt, hogy [[Sigmund Freud]] több szado-mazochista betegről számolt be, akik úgy gondolák, hogy a Tamás bátya kunyhójában olvasott korbácsolási jelenetek befolyásolták őket.<ref>Ian Gibson, ''The English Vice: Beating, Sex and Shame in Victorian England and After'' (1978)</ref> [[Oroszország]]ban több földesúr felszabadította a jobbágyait a könyv hatására és [[Skócia|Skóciában]] több ezer fontot gyűjtöttek a rabszolgák felszabadítására.<ref name="Szerb579"/>
 
=== Irodalmi jelentősége ===
Mivel a Tamás bátya kunyhója volt az első széles körben olvasott politikai regény az Egyesült Államokban,<ref>Tompkins, Jane. ''Sensational Designs: The Cultural Work of American Fiction, 1790–1860''. New York: Oxford University Press, 1986. See chapter five, "Sentimental Power: ''Uncle Tom's Cabin'' and the Politics of Literary History."</ref> nagy hatást gyakorolt az amerikai irodalomra, de általában a tiltakozó irodalomra is. [[Upton Sinclair]] ’’The Jundgle’’ és [[Rachel Carson]] ’’Silent Spring’’ című művei különösen sokat köszönhetnek neki.<ref>''The Cambridge Companion to Harriet Beecher Stowe'' by Cindy Weinstein, Cambridge University Press, 2004, page 13.</ref> 1935-ben a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' egy körkérdésére válaszolva [[Szemlér Ferenc (1906-1978)|Szemlér Ferenc]] ezt írta róla: „a rabszolgaság gondolatát egy naiv regény, a «Tamás bátya kunyhója» tette megbélyegzetté.”<ref>{{cite journal | journal = Nyugat | volume = 1935 | issue = 3 | title = Mit tegyen az író a háborúval szemben? A Nyugat ankétja | url = http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00590/18548.htm | accessdate = 2009-05-11}}</ref>
 
A tagadhatatlan jelentősége ellenére a művet általában a gyermekmese és a [[propaganda]] keverékének ítélik.<ref name="The Nation">{{cite journal | url = http://www.thenation.com/doc/20061225/wellington | title = Uncle Tom's Shadow | author = Darryl Lorenzo Wellington | journal = The Nation | date = 2006-12-25 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> A regényt több irodalomkritikus látta el „csak egy szentimentális regény” címkével,<ref name="literature123"/> sőt George Whicher kritikus így írt a ''Literary History of the United States'' című könyvében: „Mrs. Stowe és munkája nem rendelkeznek semmivel, ami megmagyarázná a regény hatalmas divatját … A legtöbb amit elmondhatunk róla, hogy készségszinten kezelte a tágan értelmezett melodrámát, humort és pátoszt, és ezekkel a népszerű kötőanyagokkal komponálta meg könyvét.”<ref name="JaneTompkins"/>
 
Más kritikusok ezzel szemben dicsérték a regényt. Edmund Wilson szerint „Érett fejjel kitenni magunkat a Tamás bátya kunyhójának … döbbenetes tapasztalatnak bizonyulhat.”<ref name="The Nation"/> Jane Tompkins megállapítja, hogy a regény egyike az amerikai irodalom klasszikusainak és felveti, hogy esetleg sok kritikus csak azért becsüli le a könyvet, mert saját korában túl népszerű volt.<ref name="JaneTompkins"/>
 
Az évek során a kutatók több elméletet fogalmaztak meg arról, hogy mit akart Stowe közölni ezzel a művel a nyilvánvaló fő témán, a rabszolgaság elítélésén kívül. Így például a buzgó keresztény és aktív abolicionista Stowe vallásának több elemét is beleszőtte a regénybe.<ref>Smylie, James H. "''Uncle Tom's Cabin'' Revisited: the Bible, the Romantic Imagination, and the Sympathies of Christ." ''American Presbyterians'' 1995 73(3): 165–175. Issn: 0886-5159.</ref> Egyes kutatók szerint Stowe úgy tekintette a saját regényét, hogy az megoldást kínál arra az erkölcsi és politikai dilemmára, amely a rabszolgaság számos ellenzőjét foglalkoztatta: a tiltott viselkedés igazolható-e, ha a gonosszal való szembeszállás érdekében történik. Erkölcsileg védhető-e az erőszak használata a rabszolgaság elleni harcban? Stowe melyik szereplője a követendő példa, a passzív Tamás bátya vagy a dacoló George Harris?<ref name="Bellin">Bellin, Joshua D. "Up to Heaven's Gate, down in Earth's Dust: the Politics of Judgment in Uncle Tom's Cabin" ''American Literature'' 1993 65(2): 275–295. Issn: 0002-9831 Fulltext online at Jstor and Ebsco.</ref> Stowe megoldása hasonló ahhoz, amit [[Ralph Waldo Emerson]] kínált: Isten akaratát akkor teljesítjük, ha minden egyén őszintén megvizsgálja az elveit és azok szerint cselekszik.<ref name="Bellin"/>
 
Van olyan kutató is, aki a regényt a [[Free Soil]] mozgalom értékeinek és eszméinek kifejezéseként tekinti.<ref name="Grant">Grant, David. "Uncle Tom's Cabin and the Triumph of Republican Rhetoric." ''New England Quarterly'' 1998 71(3): 429–448. Issn: 0028-4866 Fulltext online at Jstor.</ref> Ebben az értelemben George Harris a szabad munka elvét testesíti meg, míg Ophelia összetett egyénisége jelképezi azokat az északiakat, akik kompromisszumot kötöttek a rabszolgasággal. Opheliával ellentétben Dinah a szenvedélyre apellál. A regény folyamán Ophelia átalakul, a [[Republikánus Párt (USA)|republikánus párthoz]] hasonlóan, amely három évvel később kinyilvánította, hogy az északiaknak át kell alakulniuk és ki kell állniuk a rabszolgaságellenes elvek mellett.<ref name="Grant"/>
 
A [[feminizmus|feminista]] elméletek hívei is megtalálják a kedvükre valót Stowe könyvében, azáltal, hogy a regény a rabszolgaság [[patriarchátus|patriarchális]] jellegének a kritikája.<ref>Riss, Arthur. "Racial Essentialism and Family Values in ''Uncle Tom's Cabin''." ''American Quarterly'' 1994 46(4): 513–544. Issn: 0003-0678 Fulltext in JSTOR.</ref> Stowe számára a család inkább a vérségi kapcsolaton alapul, semmint a gazdák és rabszolgák közötti paternalisztikus kapcsolaton. Mivel Stowe a nemzeti összefogásra úgy tekintett, mint a családi kapcsolatok kiterjesztésére, így a nemzet fogalma nála a közös fajtán alapult, így a felszabadított rabszolgák számára az afrikai letelepedést tartotta kívánatosnak, nem pedig az amerikai társadalomba való beolvadást.
 
A könyv felfogható a férfiasság fogalmának újradefiniálásaként is, ami szükséges lépés a rabszolgaság eltörlése elleni úton.<ref name="Wolff">Wolff, Cynthia Griffin. "Masculinity in ''Uncle Tom's Cabin''," ''American Quarterly'' 1995 47(4): 595–618. ISSN: 0003-0678. Fulltext online at JSTOR.</ref> Ebben az értelemben az abolicionisták kezdtek eltávolodni az agresszív és domináns férfi víziójától, amelyet a 19. század eleji hódítás és gyarmatosítás alkotott meg. Annak érdekében, hogy a férfiak az önbecsülésük és társadalmi pozíciójuk sérelme nélkül tudjanak szembeszállni a rabszolgasággal, az abolicionisták dicsérték a férfiakban az együttműködést, az együttérzést és civil magatartást. Az abolicionista mozgalomtól távol állók ezzel szemben a hagyományos, agresszív férfimodell mellett álltak ki. A férfiak Stowe regényében hangsúlyosan jelképezik az egyik illetve másik felfogást.<ref name="Wolff" />
 
== Sztereotípiák kialakítása és népszerűsítése ==
 
[[Fájl:Sam1888Edition.jpg|bélyegkép|balra|230px|Sam alakja az 1888-as kiadásban]]
 
A legutóbbi évtizedekben a kutatók és olvasók egyaránt kritizálták a könyvet azért, amit a fekete szereplők rasszista leírásaként értelmeztek, elsősorban a szereplők külseje, beszédmódja, magatartása tekintetében, de Tamás bátya a sorsába belenyugvó passzív jelleme miatt is.<ref name="Smith 1988">Smith; Jessie Carney; ''Images of Blacks in American Culture: A Reference Guide to Information Sources'' Greenwood Press. 1988.</ref> A regény afro-amerikai sztereotípiát teremtő hatása<ref name="Husler"/> azért fontos, mert a Tamás bátya kunyhója a világ legkelendőbb könyve volt a 19. században.<ref name=bookrags/> Ennek eredményeképpen a könyvnek, az illusztrációkkal<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/uncletom/illustra/ilhp.html | title = Illustrations | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> és a kapcsolódó színpadi művekkel együtt kiemelkedő szerepe volt abban, hogy ezek a sztereotípiák meggyökerezzenek az amerikai lélekben.<ref name="Smith 1988"/>
 
Ilyen sztereotípiák a Tamás bátya kunyhójában:<ref name="Africana"/>
 
* A „laza fekete” (Sam lusta és gondtalan természete);
* A világosbőrű tragikus mulatt nő, mint a szex tárgya (Eliza, Cassy és Emmeline);
* A szerető, sötétbőrű „mammy” (több szereplő, köztük Mammy, a St. Clare ültetvény szakácsnője)
* A rosszcsont fekete gyermek (Topsy)
* Tamás bátya az az afro-amerikai, aki túl készséges a fehérek kiszolgálásában. Stowe „nemes hős”-nek akarta megalkotni Tamás bátyát, de ebből származott a szolgalelkű bolond sztereotípiája, amely egyértelműen a „[[Tom Show]]”-k eredménye, amelyeket Stowe nem tudott az ellenőrzése alatt tartani.<ref name="NobleHero"/>
 
Az utolsó néhány évtizedben ezek a negatív asszociációk elhomályosították a könyv történelmi hatását, azt, hogy „létfontosságú eszköz” volt a rabszolgaság elleni küzdelemben.<ref name="Africana"/> A regényről alkotott felfogás változásának gyökere [[James Baldwin]] „Everybody’s Protest Novel” című esszéjében rejlik. Ebben Baldwin „nagyon rossz regény”-nek nevezte a Tamás bátya kunyhóját, amely ezenfelül fajilag buta és esztétikailag éretlen volt.<ref name="Rothstein">{{cite journal | url = http://www.nytimes.com/2006/10/23/arts/23conn.html | title = Digging Through the Literary Anthropology of Stowe’s Uncle Tom | author = Edward Rothstein | journal = The New York Times | date = 2006-10-23 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref>
 
Az 1960-as és 70-es években, a [[Black Power]] és [[Black Arts Movement]] azzal támadták a regényt, hogy Tamás bátya elárulta fajtáját, és több rosszat tett a rabszolgákkal, mint maguk a rabszolgatartók.<ref name="Rothstein"/> Ebben az időben felerősödtek a könyv többi sztereotípiájával szembeni kritikák is. Magyarországon [[2009]]-ben jelent meg egy hasonló gondolatmenetű cikk [[Sebeők János]] tollából, amely párhuzamot vonva a [[magyarországi romák]] és az afro-amerikaiak helyzete között, a következő megállapítást teszi: „Nem tudni, hogy a fekete ügynek a [[Ku-Klux-Klan]] vagy a ''Tamás bátya kunyhója'' ártott-e többet.”<ref>{{cite web | author = Sebeők János | title = Az Obama-modell és korlátai – Vita a magyarországi romapolitikáról | web = Magyar Nemzet Online | date = 2009-01-26 | url = http://www.mno.hu/portal/611582 | accessdate = 2009-05-11}}</ref>
 
Ezzel szemben az Egyesült Államokban a legutóbbi években olyan kutatók, mint [[Henry Louis Gates Jr.]] újra vizsgálni kezdték a Tamás bátya kunyhóját, megállapítva, hogy a könyv „az amerikai fajták közötti kapcsolatok központi dokumentuma és ezeknek a kapcsolatoknak jelentős erkölcsi és politikai feltárása.”<ref name="Rothstein"/>
 
== Tamás bátya-ellenes irodalom ==
 
A déli államokban számos könyv született válaszképpen a Tamás bátya kunyhójára. Ez az úgynevezett Tamás bátya-ellenes irodalom általában rabszolgaságpárti álláspontra helyezkedett, és azzal érvelt, hogy Stowe könyvében a rabszolgasággal kapcsolatos problémák leírása túlzott és téves. Az ilyen típusú regények jellemzően egy jóindulatú patriarchális gazdát ábrázoltak, tisztaszívű feleséggel, akik a gyermeki rabszolgák felett uralkodtak egy terjedelmes családként működő ültetvényen. A regények azt jelentették ki közvetlenül vagy legalábbis azt sugallták, hogy az afro-amerikaiak gyermeteg emberek,<ref>''Playing the Race Card: Melodramas of Black and White from Uncle Tom to O. J. Simpson'' by Linda Williams, Princeton Univ. Press, 2001, page 113.</ref> akik nem képesek a fehér emberek irányítása nélkül élni a saját életüket.<ref>''Whitewashing Uncle Tom's Cabin: nineteenth-century women novelists respond to Stowe'' by Joy Jordan-Lake, Vanderbilt University Press, 2005.</ref>
 
A leghíresebb Tamás bátya-ellenes könyvek a ''The Sword and the Distaff'' (A kard és a rokka – [[William Gilmore Simms]]), ''Aunt Phillis's Cabin'' (Phillis néne kunyhója – Mary Henderson Eastman), illetve ''The Planter's Northern Bride'' (Az ültetvényes északi menyasszonya – Caroline Lee Hentz),<ref>{{cite journal | url = http://www.findarticles.com/p/articles/mi_qa4113/is_200501/ai_n9483519/pg_1 | title = Caroline Lee Hentz's Long Journey | author = Philip D. Beidler| journal = Alabama Heritage | volume = 75 | year = 2005 | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> – utóbbinak a szerzője Stowe közeli barátnője volt, amikor mindketten Cincinnati-ben laktak. Simms könyvét néhány hónappal Stowe regénye után adták ki, és több részlete vitába száll Stowe könyvével és rabszolgaságról vallott nézeteivel. Hentz [[1854]]-ben megjelent regénye, amely nagyon olvasott volt a maga idején, de mára teljesen feledésbe merült, egy északi asszony szemszögéből nézve veszi védelmébe a rabszolgaságot; a nő egy abolicionista lánya ugyan, de egy déli rabszolgatartóhoz megy feleségül.
 
A Tamás bátya kunyhója megjelenése és az [[amerikai polgárháború]] kezdete közötti évtizedben húsz-harminc Tamás bátya-ellenes könyvet adtak ki. Ezeknek a könyveknek több mint a felét fehér nők írták, Simms kommentárja szerint „költői igazságtételnek tűnik, hogy az északi asszonynak egy déli asszony válaszol.”<ref>''Figures in Black: words, signs, and the "racial" self'' by Henry Louis Gates, Oxford University Press, 1987, page 134.</ref>
 
== Színpadi feldolgozások ==
=== Tom show-k ===
 
[[Fájl:Stetson's Uncle Tom's Cabin - Eliza.jpg|bélyegkép|1886-os plakát]]
 
Annak ellenére, hogy a ''Tamás bátya kunyhója'' a 19. század legolvasottabb regénye volt, sokkal több amerikai látta a történetet a színpadon mint ahány olvasta a könyvet.<ref name="By storm">{{cite web | url = http://www.pbs.org/wgbh/amex/foster/peopleevents/e_cabin.html | title = People & Events: Uncle Tom's Cabin Takes the Nation by Storm | author = Stephen Foster | work = The American Experience, PBS | accessdate = 2009-05-06 | language = angol}}</ref> Eric Lott úgy számolja az „Uncle Tomitudes: Racial Melodrama and Modes of Production” című könyvében, hogy ezeket a darabokat legalább hárommilliónyian látták, ami tízszerese az első évben eladott példányok számának. Az első színpadi feldolgozást [[1852]] augusztusában [[New York]]ban mutatták be, de miután a ''[[New York Herald]]'' szeptember 3-i cikkében az ország belső békéjének védelmében szót emelt az előadás ellen, a darabot levették a műsorról.<ref name="Dörgő"/>
 
=== Szerzői jogok ===
A kor laza szerzői jogi törvényei miatt a „Tom show”-k, azaz a Tamás bátya kunyhóján alapuló színpadi művek már akkor megjelentek, amikor a regény folytatásos közlése még nem ért véget. Stowe visszautasította művének dramatizálását, mivel puritán módon elutasította a műfajt (ennek ellenére elment megnézni [[George Aiken]] változatát, és Francis Underwood szerint „elbűvölte” a Caroline Howard-alakította Topsy).<ref name="Lott">Lott, Eric. ''Love and Theft: Blackface Minstrelsy and the American Working Class''. New York: Oxford University Press, 1993. ISBN 0-19-507832-2, 211–233. oldal)</ref> Stowe elutasítása szabad teret engedett az összes átírás számára, ezek közül egyesek különböző politikai okokból, mások egyszerűen színpadi kereskedelmi vállalkozásként készültek.
 
Nem léteztek nemzetközi szerzői jogi törvények. A könyvet és a darabokat számos nyelvre lefordították; Stowe asszony ezekből csak annyi pénzt látott, mint „igazságos és törvényes bérének háromnegyede.”<ref>{{cite news|first=James |last=Parton |url=http://www.theatlantic.com/doc/186710/international-copyright |title=International Copyright |publisher=The Atlantic |date=October 1867 |accessdate=2009-05-06}}</ref>
 
=== A színdarabok ===
Úgy tűnik, hogy mindegyik Tom show tartalmazott melodramatikus és [[minstrel show]] elemeket.<ref name="Africanapg44">''Africana: arts and letters: an A-to-Z reference of writers, musicians, and artists of the African American Experience'' by Henry Louis Gates, Kwame Anthony Appiah, Running Press, 2005, page 44.</ref> A színdarabok politikai töltete erősen változó volt – egyesek hűségesen követték Stowe érzelemdús rabszolgaság-ellenességét, mások visszafogottabbak, vagy rabszolgaságpártiak voltak;<ref name="Lott"/> Több produkció karikatúraszerűen jelenítette meg a fekete emberek faji jellegzetességeit,<ref name="Africanapg44"/> és készültek zenés darabok is, olyan betétdalokkal mint a ’’My Old Kentucky Home’’, ’’Old Folks at Home’’ és ’’Massa's in the Cold Ground’’.<ref name="By storm"/> A legismertebb Tom show-k szerzői [[George Aiken]] és [[H.J. Conway]].<ref name="Lott"/>
 
A Tamás bátya kunyhójának a színpadi feldolgozásai több éven át dominálták az északi tömegkultúrát a 19. században,<ref name="Lott"/> és a darabokat még a 20. század elején is játszották.
 
Egyedi és ellentmondásos feldolgozás volt [[Walt Disney]] [[1933]]-as [[Mickey's Mellerdrammer]] című filmje (a cím a melodráma szó eltorzítása). Ebben a filmben [[Mickey egér]] és barátai színpadra állítják a saját változatú Tamás bátya kunyhóját.
 
=== Első magyarországi bemutatók ===
A ''Tamás bátya kunyhója'' első magyar nyelvű színpadi változatát [[1853]] márciusában [[Győr]]ben mutatták be; az átdolgozást „Benedek színész” készítette. Egy hónappal később a [[budapest]]i német színház is bemutatta a darabot, a ''[[Szépirodalmi Lapok]]'' szerint „minden tekintetben silány módon.”<ref name="Dörgő"/> A Nemzeti Színház egy francia feldolgozást mutatott be 1853. május 7-én, [[Udvarhelyi Miklós]]sal a főszerepben. A bohózati elemeket tartalmazó francia mű könnyen megkapta a cenzori engedélyt, mivel az eredeti művet és a szereplők jellemét lényeges pontokon megváltoztatta. A darab negatív főalakja például félvér, felszabadult rabszolga; a fehér szereplők vagy jók, vagy a cselekmény során jó útra térnek.<ref name="Dörgő"/> A darab akkori fogalmak szerint sikeres volt: 1853-ban tizenháromszor adták elő, de a következő években is játszották.<ref name="Dörgő"/><ref>{{cite journal | journal = Vasárnapi Ujság | date = 1858-08-22 | title = Szinházi napló | url = http://epa.oszk.hu/00000/00030/00234/datum06370/cim106380/cim206389.htm | accessdate = 2009-05-11}}</ref>
 
== Filmfeldolgozások ==
 
A regényből számos film készült, legtöbbje a [[némafilm]] korszakában; a Tamás bátya kunyhója volt ebben az időben a legtöbbször megfilmesített történet.<ref name="UTCFilm">{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/fihp.html | title = Uncle Tom's Cabin on Film | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate=2009-05-11 | language = angol}}</ref> Ez a könyv és a Tom show-k folyamatos népszerűségének volt köszönhető; mivel a hallgatóság már ismerte a szereplőket és a történetet, könnyebb volt a beszéd nélküli filmet megértenie.<ref name="UTCFilm"/>
 
A Tamás bátya kunyhójának első filmváltozata egyike volt az első teljes hosszúságú filmeknek; ebben az időben a teljes hosszúság 10–14 percet jelentett.<ref name="Porter">{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/mv03hp.html | title = The First Uncle Tom's Cabin Film: Edison-Porter's Slavery Days (1903) | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate=2009-05-11 | language = angol}}</ref> Ebben az [[Edwin S. Porter]] által rendezett [[1903]]-as filmben feketére maszkírozott fehér színészek játszották a fő szerepeket. Az a változat sokban hasonló volt a korábbi évtizedekben megszokott Tom Show-khoz, és számos sztereotípia megjelent benne (például a rabszolgák minden körülmények között táncolnak, még a rabszolgaárverésen is).<ref name="Porter"/>
 
[[Fájl:1903UncleTomFilm.jpg|bélyegkép|balra|250px|Jelenet [[Edwin S. Porter]] 1903-as filmváltozatából: Eliza elmondja Tamás bátyának, hogy eladták, ezért megszökik gyermekével]]
 
[[1910]]-ben készült el [[J. Stuart Blackton]] rendezésében egy háromtekercsnyi hosszúságú film. A ''The Dramatic Mirror'' szerint ez a film „határozott újítás” volt a mozgókép világában, és az első amerikai gyártmányú háromtekercses film. Előtte a teljes hosszúságú filmek 15 percig tartottak és elfértek egyetlen tekercsen. A főszerepeket [[Florence Turner]], [[Mary Fuller]], Edwin R. Phillips, [[Flora Finch]], [[Genevieve Tobin]] és [[Carlyle Blackwell]] játszották.<ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/mv10hp1.html | title = The 3-Reel Vitagraph Production (1910)] | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-11 | language = angol}}</ref>
 
A következő húsz évben legalább négy filmfeldolgozás készült. Az utolsó némafilmváltozatot [[1927]]-ben forgatták, [[Harry A. Pollard]] rendezésében, aki egy 1913-as változatban Tamás bátya szerepét alakította. A kétórás film elkészítése több mint egy évig tartott és 1,8 millió dolláros költségével a harmadik legdrágább némafilm volt. A címszerepet eredetileg a fekete [[Charles Gilpin]]nek osztották, de elbocsátották, mivel a stúdió szerint az alakítása túl agresszív volt. Ezt követően [[James B. Lowe]] kapta meg Tamás bátya szerepét. A film annyiban tér el a regénytől, hogy Tamás halála után bosszúálló szellemként tér vissza, és megvív Simon Legreevel. A korszak fekete médiája dicsérte a filmet, de a stúdió – félve a déliek visszavágásától és a fehér közönségtől – kivágta a vitatott jeleneteket, beleértve a nyitójelenetet a rabszolgaárverésről, ahol egy anyától elszakítják a gyermekét.<ref>''Slow Fade to Black: The Negro in American Film, 1900–1942'' by Thomas Cripps, Oxford University Press, 1993, page 48.</ref>
 
A némafilm korszakának végeztével több évtizeden át túl kényesnek tartották a témát, ahhoz, hogy további filmeket készítsenek belőle. [[1946]]-ban a [[Metro-Goldwyn-Mayer]] tervezte a történet megfilmesítését, de a ’’National Association for the Advancement of Colored People’’ (Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Előrejutásáért) tiltakozása nyomán elálltak a szándéktól.<ref name="Hollywood">{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/cameos/hollywood.html | title = Uncle Tom's Cabin in Hollywood: 1929–1956 | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate =2009-05-11 | language = angol}}</ref>
 
Az [[1965]]-ben [[Radványi Géza]] rendezésében készült német nyelvű változat, az ''Onkel Toms Hütte'', a regény „korrekt átültetése.”<ref>{{cite web | work = filmkultura.hu | author = Veress József | title = Emlékvázlatok 3. Radványi Géza | url = http://www.filmkultura.hu/muszter/cikk_reszletek.php?cikk_azon=389 | accessdate = 2009-05-11}}</ref> A legújabb feldolgozás egy [[1987]]-es TV-film volt, [[Stan Lathan]] rendezésében, [[Avery Brooks]], [[Phylicia Rashad]], [[Edward Woodward]], [[Jenny Lewis]], [[Samuel L. Jackson]] és Endyia Kinney főszereplésével.
 
A Tamás bátya kunyhója hatással volt több más filmre, köztük a legkorábbi az [[Egy nemzet születése]]. Ez az [[1915]]-ös film szándékosan használt Tamás bátya otthonához hasonló kunyhót a film csúcsjelenetében. A kutatók szerint a kor nézői megértették ezt a célzást és reagáltak rá.<ref>''Playing the Race Card: Melodramas of Black and White from Uncle Tom to O. J. Simpson'' by Linda Williams, Princeton Univ. Press, 2001, page 115.</ref><ref>{{cite web | url = http://www.iath.virginia.edu/utc/onstage/films/cameos/griffithhp.html | title = H. B. Stowe's Cabin in D. W. Griffith's Movie | work = Uncle Tom's Cabin and American Culture, a Multi-Media Archive | accessdate = 2009-05-11 | language = angol}}</ref>
 
További filmek, amelyekre hatott a ''Tamás bátya kunyhója'', illetve utalnak rá: ''Dimples'' (egy 1936-os [[Shirley Temple]] film),<ref name="Hollywood"/> ''Uncle Tom's Uncle,'' (egy 1926-os [[Our Gang]]-epizód),<ref name="Hollywood"/> ''[[A király és én]]'' című musical, amelyben egy hagyományos számi stílusú balettet adnak elő, „Tamás bátya házikója” címmel, illetve a ''[[New York bandái]]'', amelyben a [[Leonardo DiCaprio]] és [[Daniel Day-Lewis]] alakította szereplők megnézik a Tamás bátya kunyhójának egy fiktív feldolgozását.
 
== Hivatkozások ==
<references />
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Uncle Tom’s Cabin|oldid=286355973|n=az|4=angol}}
 
== Források ==
* {{cite journal | journal = Nyugat | volume = 1928 | issue = 15 | author = Balassa József | title = Az amerikai kultúra I. | url = http://epa.oszk.hu/00000/00022/00448/14000.htm | accessdate = 2009-05-11}}
* {{cite journal | author = Dörgő Tibor | title = A Tamás bátya kunyhója fogadtatása Magyarországon | journal = Irodalomtörténeti Közlemények | volume = 1999 | issue = 1 | url = http://epa.oszk.hu/00000/00001/00008/dorgo.htm | accessdate = 2009-05-11 }}
* {{cite journal | journal = Nyugat | volume = 1935 | issue = 3 | title = Mit tegyen az író a háborúval szemben? A Nyugat ankétja | url = http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00590/18548.htm | accessdate = 2009-05-11}}
* {{cite web | author = Sebeők János | title = Az Obama-modell és korlátai – Vita a magyarországi romapolitikáról | web = Magyar Nemzet Online | date = 2009-01-26 | url = http://www.mno.hu/portal/611582 | accessdate = 2009-05-11}}
* {{cite book | author = Szerb Antal | title = A világirodalom története, hetedik kiadás | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest | id = ISBN 963-14-1484-1}}
* {{cite journal | author = Vida István Kornél | title = A régóta elnyomottak magyar barátai (Magyar katonák az észak-amerikai polgárháború néger ezredeiben) | journal = Aetas | volume = 23 (2008) | issue = 2 | url = http://epa.oszk.hu/00800/00861/00041/pdf/068-082.pdf | format = pdf | accessdate = 2009-05-11 }}
 
== Az angol szócikk irodalomjegyzéke ==
* Gates, Henry Louis; and Appiah, Kwame Anthony. ''Africana: Arts and Letters: an A-to-Z reference of writers, musicians, and artists of the African American Experience,'' Running Press, 2005.
* Jordan-Lake, Joy. ''Whitewashing Uncle Tom's Cabin: Nineteenth-Century Women Novelists Respond to Stowe,'' Vanderbilt University Press, 2005.
* Lott, Eric. ''Love and Theft: Blackface Minstrelsy and the American Working Class''. New York: Oxford University Press, 1993.
* Lowance, Mason I. (jr.); Westbrook, Ellen E.; De Prospo, R., ''The Stowe Debate: Rhetorical Strategies in Uncle Tom's Cabin,'' Univ of Massachusetts Press, 1994.
* Rosenthal, Debra J. ''Routledge Literary Sourcebook on Harriet Beecher Stowe's Uncle Tom's Cabin'' Routledge, 2003.
* Sundquist, Eric J., editor ''New Essays on Uncle Tom's Cabin,'' Cambridge University Press, 1986.
* Tompkins, Jane. ''In Sensational Designs: The Cultural Work of American Fiction'', 1790–1860. New York: Oxford UP, 1985.
* Weinstein, Cindy. ''The Cambridge Companion to Harriet Beecher Stowe,'' Cambridge University Press, 2004.
* Williams, Linda. ''Playing the Race Card: Melodramas of Black and White from Uncle Tom to O. J. Simpson,'' Princeton Univ. Press, 2001.
* {{ cite web | url = http://utc.iath.virginia.edu/ | publisher = University of Virginia | title = Uncle Tom's Cabin and American Culture: A Multi-Media Archive | author = Stephen Railton (szerk.)}}
 
== További információk ==
* {{Commonskat-natúr|Uncle Tom's Cabin}}
 
{{kiemelt}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
 
{{DEFAULTSORT:Tamasbatyakunyhoja}}
[[Kategória:Amerikai regények]]
[[Kategória:Rabszolgaság]]