„Rovásírás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hiv. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[fILE:Szabvany rovas jelsor.JPG|thumb|350px|MSZ ISO/IEC 10646:2015 szabvány Old Hungarian jelkészlet]]
]]
A '''rovásírás''' kifejezés alatt a hétköznapi szóhasználatban a [[Székely–magyar rovásírás|Székely–magyar rovásírást]] értjük. Ez a rovásírás kifejezés azonban pontatlan, mert csupán egy széles körben használt írástechnológiára utal. Több régészeti bizonyíték is igazolja, hogy Árpád honfoglaló seregében használták, pl. [[Homokmégy-halomi rovásfelirat]]<ref>Dienes, István (1992): A Kalocsa környéki rovásemlékről, pp. 31-40. In: Sándor, Klára (1992, ed.), Rovásírás a Kárpát-medencében. In series: Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila Tudományegyetem, Altaisztikai Tanszék</ref> és az [[Alsószentmihályi rovásfelirat]].<ref>Benkő, Elek (1972): Egy újabb rovásírásos emlék Erdélyből. (A szentmihályfalvi templom rovásfelirata). In: Magyar Nyelv. 1972, Vol. LXVIII, No. 4, pp. 453 and Appendix</ref> A három rovásírás összehasonlítása és történetének rövid összefoglalója a [[Rovásíráscsalád]] oldalon megtalálható. ▼
==Nem rovásírások==▼
[[File:Magyar Írás emlékmű - 2013.06.19.JPG|thumb|Magyar Írás emlékműve - Székelykeresztúr]]
▲A '''rovásírás''' kifejezés alatt a hétköznapi szóhasználatban a [[Székely–magyar rovásírás|Székely–magyar rovásírást]] értjük. Ez a rovásírás kifejezés azonban pontatlan, mert csupán egy széles körben használt írástechnológiára utal. Több régészeti bizonyíték is igazolja, hogy Árpád honfoglaló seregében használták, pl. [[Homokmégy-halomi rovásfelirat]]<ref>Dienes, István (1992): A Kalocsa környéki rovásemlékről, pp. 31-40. In: Sándor, Klára (1992, ed.), Rovásírás a Kárpát-medencében. In series: Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila Tudományegyetem, Altaisztikai Tanszék</ref> és az [[Alsószentmihályi rovásfelirat]].<ref>Benkő, Elek (1972): Egy újabb rovásírásos emlék Erdélyből. (A szentmihályfalvi templom rovásfelirata). In: Magyar Nyelv. 1972, Vol. LXVIII, No. 4, pp. 453 and Appendix</ref> A három rovásírás összehasonlítása és történetének rövid összefoglalója a [[Rovásíráscsalád]] oldalon megtalálható.
▲==Nem rovásírások==
A 20. század közepén a kiváló dán tudós, Thomsen által megfejtett Orhoni, más néven [[Türk rovásírás|türk írás]]t tartották a [[székely-magyar rovásírás]] ősének, sőt a nemzetközi szakirodalomban még ma is sokan így vélekednek. Ennek azonban döntően "kényelmi" oka volt: a türk írást már ismerték, s könnyű volt azt feltételezni, hogy a türk írás egy változatával állunk szemben. Ebben az időben a türk írást "türk rovásírásnak" is nevezték. A 20. század végi számos új régészeti lelet és a magyar és nemzetközi paleográfia fejlődése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a székely-magyar rovásírásnak csak közvetett kapcsolata van a türk írással: vannak közös őseik, ezek nagyrészt a különböző főníciai eredetű írások, kisebb részben a [[türk képjelek]].
| |||