„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(szerb megnevezés kiegészítése annak latin betűs formájával)
a
[[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította.
== Története ==
A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Szent Gellért|Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll).
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
 
| 89
|}
=== aA népesség vallási megoszlása ===
* [[ortodox kereszténység|ortodox]]: 2 9952995
* római katolikus: 955
* görög katolikus: 136
== Nevezetességek, látnivalók ==
* Csanádi Múzeum
* csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
* római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetejére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
* római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve