„Szatír” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső link |
bővtés |
||
12. sor:
A [[római mitológia|római mitológiában]] [[Pán]], [[Silvanus (isten)|Silvanus]], [[Faunok|Faun]] vagy faunok néven említették őket. A szlávoknál [[Ljeschi]] volt a nevük.
A szatíra műfaj az enyhébb humorral szemben az alantasság kategóriájába tartozó, negatív jelenségeket bíráló, a gúny eszközeit alkalmazó humor groteszk fajtája. A görögöknek még nem volt külön szavuk a komikus-gúnyos versek megjelölésére, csak a ''cinikus'' és a ''paródia'' kifejezést ismerték. A 16. században általánosan elterjedt nézet lett, hogy a ''[[szatíra]]'' elnevezés a görög szatír ''(szatürosz)'' szóból származik. Mivel a szatírok [[Dionüszosz]] kísérőiként az ókori görög szatírjáték állandó szereplői voltak. Ez a szófejtés azt a felfogást támasztotta alá, hogy a szatíra maró, mint [[Juvenalis]] gúnyversei, és nem szelíd mint [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] humoros költeményei.
== Ábrázolásuk ==
[[Kép:Satyros Cdm Paris DeRidder509.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Szilénosz]] Hermész fia, Dionüszosz nevelője és kísérője, aki ábrázolásain lófüleket és farkat visel]]
A festett vázákon erős testfelépítésű, lapos orrú, nagy hegyes fülű, hosszú göndör hajú, szakállas érett férfiakként ábrázolták, túlméretezett, erektált [[hímvessző]]vel. A későbbiekben szőrös [[Házikecske|kecske]]lábbal ábrázolták. A szatírok ábrázolása hatott a [[középkor]]i [[Ördög (mitológiai lény)|ördög]]képre is. A szatírok kecskeszerű jellege [[Pán]] istentől ered, akivel később a szatírokat azonosították. <ref>[http://www.antikregiseg.hu/fogalomtar/szatira.php Művészeti fogalomtár: Szatíra ]</ref>
==Modern szóhasználat==
| |||