„Charles Baudelaire” változatai közötti eltérés

a
korr
a (korr)
{{Életrajz infobox
|név=Charles Baudelaire
|kép=Étienne Carjat, Portrait of Charles Baudelaire, circa 1862.jpg
|képméret=200px
|képaláírás = Étienne Carjat: Charles Baudelaire (1862 körül)
|születés dátuma = [[1821]]. [[április 9.]]
|születés helye = [[Párizs]], [[Franciaország]]
 
== Élete ==
* Hatéves korában meghalt művészeti érdeklődésű apja. Édesanyja férjhez ment egy Aupick nevű diplomata-katonatiszthez, akit az ifjú Baudelaire gyűlölt. Ez is oka volt annak, hogy [[1841]]-ben hosszabb keleti utazásra indult. Hazatérése után ismerkedett meg a nagyvilági, fél-prostituált, mulatt színésznővel, Jeanne Duvallal, aki számtalan versének múzsája lett.
 
* Lapot szerkesztett az [[1848. februári forradalom]] idején, kritikai kötete jelent meg. A társadalmi haladás eszméjéből később hamar kiábrándult. Az ötvenes évek elején ismerkedett meg a kor híres-hírhedt irodalmi szalonját vezető Madame Sabatier-vel, akihez több versét írta, s akinek az alakja felismerhető [[Gustave Flaubert|Flaubert]] ''Érzelmek iskolája'' című korrajz-remekművében.
* Hatéves korában meghalt művészeti érdeklődésű apja. Édesanyja férjhez ment egy Aupick nevű diplomata-katonatiszthez, akit az ifjú Baudelaire gyűlölt. Ez is oka volt annak, hogy [[1841]]-ben hosszabb keleti utazásra indult. Hazatérése után ismerkedett meg a nagyvilági, fél-prostituált, mulatt színésznővel, Jeanne Duvallal, aki számtalan versének múzsája lett.
* Lapot szerkesztett az [[1848. februári forradalom]] idején, kritikai kötete jelent meg. A társadalmi haladás eszméjéből később hamar kiábrándult. Az ötvenes évek elején ismerkedett meg a kor híres-hírhedt irodalmi szalonját vezető Madame Sabatier-vel, akihez több versét írta, s akinek az alakja felismerhető [[Gustave Flaubert|Flaubert]] ''Érzelmek iskolája'' című korrajz-remekművében.
* A ''Romlás virágai'' című [[1857]]-ben könyvbe gyűjtve megjelent verseiért az ügyészség „istenkáromlás” és „erkölcsgyalázás” vádjával perbe fogta (egyidőben Flaubert perbefogásával a [[Bovaryné]] miatt). Flaubert-t felmentették, Baudelaire-t azonban könyve megcsonkítására kényszerítették. A költő alkohol- és ópium-mámorba menekült, a [[szifilisz|vérbajt]] is elkapta.
* Több előadóutat, költői estet tartott [[Belgium]]ban. (Itt került kapcsolatba [[Félicien Rops]] belga festővel, aki később a ''Romlás virágait'' illusztrálta.) Nem volt igazi sikere, dühöngve fogadta sikertelenségét. Az [[1865]]-ben [[Brüsszel]]be költözött [[Victor Hugo]] gyakori vendége lett. Belgiumban érte az agyvérzés. Párizsba szállították, itt haláláig magatehetetlen roncsként vegetált.
 
*A ''Romlás virágai'' című [[1857]]-ben könyvbe gyűjtve megjelent verseiért az ügyészség „istenkáromlás” és „erkölcsgyalázás” vádjával perbe fogta (egyidőben Flaubert perbefogásával a [[Bovaryné]] miatt). Flaubert-t felmentették, Baudelaire-t azonban könyve megcsonkítására kényszerítették. A költő alkohol- és ópium-mámorba menekült, a [[szifilisz|vérbajt]] is elkapta. ''A romlás virágai''nak második, bővített kiadása ([[1861]]) után Baudelaire a fiatal költők és irodalmárok művészi példaadója lett, a modern költészet legnagyobbjaként tekintenek rá. Próza-költeményei ''(Le Spleen de Paris)'' és a romantikával foglalkozó esztétikai írásai befolyásolták több írónemzedék nézeteit. A dekadens életérzés irodalmi megszólaltatója, a szimbolista költészet jelentős alakja, egyszersmind a [[szecesszió]] előfutára. Ő ismertette meg művészi rokonának, [[Edgar Allan Poe]]-nak műveit a francia olvasókkal. A legnagyobb hatást [[Rimbaud]]-ra és [[Verlaine]]-re, valamint [[Stéphane Mallarmé|Mallarmé]] már az ő elképzelésein is túlmutató költészetére tette.
== Művei ==
 
* Több előadóutat, költői estet tartott [[Belgium]]ban. (Itt került kapcsolatba [[Félicien Rops]] belga festővel, aki később a ''Romlás virágait'' illusztrálta.) Nem volt igazi sikere, dühöngve fogadta sikertelenségét. Az [[1865]]-ben [[Brüsszel]]be költözött [[Victor Hugo]] gyakori vendége lett. Belgiumban érte az agyvérzés. Párizsba szállították, itt haláláig magatehetetlen roncsként vegetált.
* ''A romlás virágai''nak második, bővített kiadása ([[1861]]) után Baudelaire a fiatal költők és irodalmárok művészi példaadója lett, a modern költészet legnagyobbjaként tekintenek rá. Próza-költeményei ''(Le Spleen de Paris)'' és a romantikával foglalkozó esztétikai írásai befolyásolták több írónemzedék nézeteit. A dekadens életérzés irodalmi megszólaltatója, a szimbolista költészet jelentős alakja, egyszersmind a [[szecesszió]] előfutára. Ő ismertette meg művészi rokonának, [[Edgar Allan Poe]]-nak műveit a francia olvasókkal. A legnagyobb hatást [[Rimbaud]]-ra és [[Verlaine]]-re, valamint [[Stéphane Mallarmé|Mallarmé]] már az ő elképzelésein is túlmutató költészetére tette.
 
== Művei ==
{{csonk-szakasz}}
* ''Az utazás''
* ''A romlás virágai (Les fleurs du mal)'' (1857)
* ''A fájó Párizs (Le Spleen de Paris)'' (magyarul: ''A fájó Párizs''1869)
* ''Les Épaves'', válogatás a Franciaországban betiltott Romlás virágaiból, belgiumi kiadás, [[Félicien Rops]] illusztrációival
* ''L'Art romantique'' (1867)
* ''Petits poèmes en prose'' (1869)
* ''Journaux intimes'' 1891 (magyar ford. [[Rónay György]]1891)
* Műveinek legbővebb magyar nyelvű kiadása: ''Baudelaire válogatott művei Bp., Európa Kk. 1964, Vál. és szerk.: [[Réz Pál]]''
* Költészetét, köteteit botrányok és támadások kísérték. A ''Romlás virágai'' harmadik kiadásához (csak halála után jelent meg) szánt előszóban így ír: „Nem asszonyaimnak, lányaimnak vagy nővéreimnek írtam ezt a könyvet; nem is a szomszédom asszonyainak, lányainak vagy nővéreinek. Azokra hagyom ezt a föladatot, akiknek érdekük: összetéveszteni a jó tetteket a szép szavakkal. Tudom, hogy a szép styl szenvedélyes szerelmese kiteszi magát a sokaság gyűlöletének; de semmiféle emberi tekintet, semmi álszemérem, semmi pajtáskodás, semmi közvélemény nem kényszeríthet rá, hogy e század páratlan tolvajnyelvén szóljak, vagy összekeverjem a tintát az erénnyel." (Szabó Lőrinc fordítása).
 
=== Hatása a magyar irodalomra ===
* Költészetét, köteteit botrányok és támadások kísérték. A ''Romlás virágai'' harmadik kiadásához (csak halála után jelent meg) szánt előszóban így ír: „Nem asszonyaimnak, lányaimnak vagy nővéreimnek írtam ezt a könyvet; nem is a szomszédom asszonyainak, lányainak vagy nővéreinek. Azokra hagyom ezt a föladatot, akiknek érdekük: összetéveszteni a jó tetteket a szép szavakkal. Tudom, hogy a szép styl szenvedélyes szerelmese kiteszi magát a sokaság gyűlöletének; de semmiféle emberi tekintet, semmi álszemérem, semmi pajtáskodás, semmi közvélemény nem kényszeríthet rá, hogy e század páratlan tolvajnyelvén szóljak, vagy összekeverjem a tintát az erénnyel." (Szabó Lőrinc fordítása).
* Alig van a világirodalomnak más költője, aki nála nagyobb hatást tett volna a modern magyar irodalom fejlődésére. Már a 19. század végén fordították, de igazán a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] klasszikus „első nemzedéke” honosította meg a nagyközönség számára. [[Ady Endre|Ady]] többször írt róla, egyik korai fordítója [[Kosztolányi Dezső|Kosztolányi]] volt. Főművének címét eleinte „A Rossz virágaiként” fordították, így [[György Oszkár]] és [[Térey Sándor]] 1922-es fordításkötetükben. 1923-ban jelent meg a [[Romlás virágai]]nak teljes kiadása, [[Babits Mihály]], [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] és [[Szabó Lőrinc]] műfordításaival. Ennek harmadik, bővített kiadásához (Révai Könyvkiadó, 1943) Szabó Lőrinc átdolgozta saját régebbi fordításait. Ehhez a kiadáshoz írta nagy Baudelaire-tanulmányát is. A későbbi nemzedék tagjai közül leginkább [[Kálnoky László]] fiatalkori költészetén érezhető Baudelaire hatása. A Romlás virágai új, teljes fordítását a közelmúltban [[Tornai József]] készítette el.
 
* {{forr2|Alig van a világirodalomnak más költője, aki nála nagyobb hatást tett volna a modern magyar irodalom fejlődésére.}} Már a 19. század végén fordították, de igazán a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] klasszikus „első nemzedéke” honosította meg a nagyközönség számára. [[Ady Endre|Ady]] többször írt róla, egyik korai fordítója [[Kosztolányi Dezső|Kosztolányi]] volt. Főművének címét eleinte „A Rossz virágaiként” fordították, így [[György Oszkár]] és [[Térey Sándor]] 1922-es fordításkötetükben. 1923-ban jelent meg a [[Romlás virágai]]nak teljes kiadása, [[Babits Mihály]], [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] és [[Szabó Lőrinc]] műfordításaival. Ennek harmadik, bővített kiadásához (Révai Könyvkiadó, 1943) Szabó Lőrinc átdolgozta saját régebbi fordításait. Ehhez a kiadáshoz írta nagy Baudelaire-tanulmányát is. A későbbi nemzedék tagjai közül leginkább [[Kálnoky László]] fiatalkori költészetén érezhető Baudelaire hatása. A Romlás virágai új, teljes fordítását a közelmúltban [[Tornai József]] készítette el.
 
== Szakirodalom ==