„1838-as pesti árvíz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam 188.6.73.50 (vita) szerkesztését (oldid: 17394298) |
||
2. sor:
Az '''1838-as pesti árvíz''' [[március 13.]] és [[március 18.]] között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai [[Budapest]] [[pest]]i oldalán. Az [[árvíz]] szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen.
== Előzményei
1838. január elején, a [[Duna]] felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek. A nagymértékű esővel és havazással járó időszakról a ''Jelenkor'' így tudósított: ''„Postáinkat az iszonyú hófuvatagok egészen elakasztották. Különösen a január 13. s 14-iki bécsi posta s vele a külföldi lapjaink még ma (január 16.) sem érkeztek meg. A Dunát tulajdonképen Bécsig jég borította, amely több helyen feltorlódott.”"
11. sor:
== Az árvíz ==
Az árvíz első napjáról báró [[Wesselényi Miklós]] - aki a mentésben később maga is részt vett, a következőket jegyezte fel: ''„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van”''
Először a belváros alacsonyabban fekvő területeit öntötte el a víz, a mai Váci utca és Deák Ferenc utca környékét, a váci gát átszakadása után - mely a mai Lehel tér környékén húzódott - észak felől is megindult az ár a város irányába. Március 14-én a déli soroksári gát is átszakadt. A folyó térnyerése miatt a vízszint ugyan átmenetileg csökkenni kezdett, ám a Csepel-szigetnél feltorlódott jég miatt újból megemelkedett. A Duna felső szakaszán az enyhe idő okozta olvadás miatt újabb vízszintnövekedés következett.
17. sor:
[[Wesselényi Miklós]] így írt az árvíz második napjáról: ''„Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”''
== A mentés
[[Kép:Budapest Überschwemmungsszenen 1838 ubs G 0208 II 02.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Korabeli metszet a mentésről]]
A mentés március 14-én indult meg, mivel a lakosság és a városvezetés a megerősített védtöltésekben bízva nem számított ilyen mértékű árvízre. A töltések magassága elérte az addigi legnagyobb, 1775-ös árvíz szintjét. A gátak azonban a nyomást nem bírván átszakadtak. [[József nádor]] árvízi királyi biztosnak [[Lónyai János]]t nevezte ki.
25. sor:
A legnagyobb hírnévre az árvíz alatti erőfeszítéseiért Wesselényi tett szert, de sokan mások is helytálltak. Ezért nyert pesti díszpolgári címet például [[Landerer Lajos]] nyomdász.
== A pusztítás
[[Fájl:Arviztabla-nemzetimuzeum.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|Az árvíz szintjét jelző tábla a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] kerítésén a Bródy Sándor utcában]]
A [[Duna]] [[március 15.|március 15-i]] tetőzéskor a mai [[Nagykörút]] mentén volt a legmagasabb a víz, ugyanis itt húzódott a Dunának egy, a többi városrésznél alacsonyabban fekvő, kiszáradt ága. A [[Budapest VIII. kerülete|Józsefváros]], a [[Budapest IX. kerülete|Ferencváros]] és a [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]] alacsonyabb területeit két méternyi víz borította; a legnagyobb vízmélységet, 2,6 métert, a Ferencvárosban mérték.
35. sor:
A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer megsérült. Becslések szerint a kár 14 és 70 millió [[Konvenciós forint|forint]] között lehetett. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt.
== Az újjáépítés - adakozás
Amikor [[Liszt Ferenc]] értesült a pesti árvízről, elhatározta, hogy [[Bécs]]be utazik és koncertet ad az árvíz károsultjai javára. Ott összesen nyolc koncertet adott, ezek bevételéből 25 ezer [[Konvenciós forint|forintot]] utalt át az árvíz áldozatainak.
41. sor:
Az újjáépítés a Szépítő Bizottság szigorú irányelvei szerint indult meg. Megtiltották az árvíznek ellenállni alig tudó [[vályog]] használatát, ezt ezután csupán támpillérek közötti fal kitöltésére lehetett használni, és csak a legmagasabb árvízszint fölött. Előírták a falak vastagságát, a belmagasságot, valamint a házalap mélységét is. Az árvízszintnél mélyebb udvarokat föl kellett tölteni. A rendelkezések betartása érdekében a városban szintjelző táblákat helyeztek el.
Az építkezéseket ezentúl csakis hivatalosan engedélyezett tervrajz alapján lehetett elkezdeni. Az árvizet követő építkezések átformálták a város képét, ekkor születtek például [[Hild József]] legjelentősebb alkotásai.<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/kepzomuveszet/visszatekinto/4257 140 éve halt meg Hild József]</ref> Gróf [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] az árvíz után kedvezményekkel ösztönözte a letelepedést a Duna melletti északi területen: [[1840]]
[[Kép:Budai Fő utca az 1876-os árvíz idején.jpg|jobbra|bélyegkép|Az 1876 telén következett az újabb jeges árhullám, amely március 9-én tetőzött Budapestnél, ami főként Budán és Óbudán okozott károkat, az alacsony rakpart miatt, míg a pesti oldalra be sem tört a víz]]
Még 1838-ban helyreállították és megerősítették a védtöltéseket, azonban a Duna medrének rendezésére még évtizedeket várni kellett. A pest-budai Duna-szakasz rendezésére kiírt pályázatra nem érkeztek megfelelő színvonalú tervek. Az 1839-40-i országgyűlésen tárgyalták a magyarországi folyók szabályozásának ügyét, ennek köszönhetőek született törvény az ezen irányú szükséges munkálatok vizsgálatára. A különböző érdekeket képviselő csoportok közötti viták elhúzódtak, érdemi előrelépés 1872-ig nem történt, a [[Lánchíd]] két oldalán húzódó több száz méter hosszúságú kőparton kívül.
49. sor:
1876 telén következett az újabb jeges árhullám, amely március 9-én tetőzött Budapestnél. A jég [[Ercsi]]nél és [[Budafok]]nál torlódott fel, az így felduzzadt Duna főként Budán és Óbudán okozott károkat, az alacsony rakpart miatt, míg a pesti oldalra be sem tört a víz.
== Budapesti emléktáblák és árvízszintjelző táblák
===II. kerület===
| |||