„Gidófalvy Pál” változatai közötti eltérés

Az [[első világháború]] után [[szeged]]i joghallgatóként belépett egy [[Csendőrség|csendőrzászlóaljba]], ahol 1922-ig teljesített szolgálatot. 1924-től [[Hódmezővásárhely]]en főispáni hivatal titkára, fogalmazó, tiszteletbeli városi tanácsnok. A [[Hódmezővásárhelyi TVE]]-nek elnöke, felelős szerkesztője a [[Délvidéki Sport]] című lapnak. 1935-től a Délmagyarországi Labdarúgók Alszövetség (DLASz) elnöke. 1939-ben a kormány az [[Magyar Labdarúgó-szövetség|MLSZ]] elnökét nevezte ki miniszteri biztosnak. Gidófalvy a JT vezetésével a szegedi – eredetileg [[erdély]]i – Gálffy Endrét bízta meg.
 
==Miniszteri biztostbiztos==
Az 1938/39. bajnoki év végén a belügy a Vallási és Közoktatási Minisztérium javaslatára a nemzetközi téren elszenvedett vereségek kedvezőtlen hatására hivatkozva, politikai döntés alapján az OTT (Országos Testnevelési Tanács) javaslatára 1939 nyarán a kormány felfüggesztette a legnépszerűbb magyar sportág, a labdarúgás szövetségének önkormányzatát, a JB autonómiáját, és a vezetés élére Gidófalvy Pál személyében hatósági biztost nevezett ki. Az indoklás szerint: „A legnépszerűbb magyar sportág vezetéséből hiányzik a céltudatos nemzetnevelő készség. [...] Labdarúgásunk szelleme erősen elüzletiesedett, s emiatt az üzleties szellem miatt nem csak a sportszerűség gondolata szorult gyakran háttérbe, de a nemzeti fontosságú feladatok jelentősége is szenvedni volt kénytelen. [...] Mindezek a hibák és hiányosságok egyre jobban kimélyítették azt az ellentétet is, amely újabban a magyar labdarúgósport és a keresztény középosztály között kifejlődött. S az ellentéteket csak súlyosbította az a körülmény, hogy a nemzetnevelésben hathatós tényező szerepére hivatott magyar labdarúgósport vezetői közé nagy számmal kerültek be olyanok, akik a magyar ifjúság nemzeti szellemben való vezetésére nem alkalmasok.” (Nemzeti Sport 1939. június 20.)