Piller György [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémián]] 1918-ban végzett honvédtisztként,<ref name="plex"/> majd [[Miskolc]]on teljesített katonai szolgálatot. Kiemelkedő eredményeket elért sportolóknál szokatlanul későn, az 1920-as években, a fővárosba kerülésekor ütközött ki sporttehetsége. 1925-ben és 1927 között a Sporttanárképző Intézetben (SPOTI) elvégezte a honvéd sportoktató tanfolyamot és a honvédségnél vívást, ökölvívást és birkózást oktatott. Nagy meglepetést keltve 1928-ban és 1929-ben is megnyerte a ''Honvéd TVE'' összetett vívóversenyét. 1928-ban tőr- és párbajtőrvívásban részt vett az [[Vívás az 1928. évi nyári olimpiai játékokon#Magyar részvétel|amszterdami olimpián]]. 1929-ben a [[Magyar AC]] vívókapitánya lett. Kardvívásban az 1930. évi Európa-bajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes lett. Pályafutása alatt még négy Európa-bajnoki címet szerzett. Vívóstílusa új fejezetet nyitott a magyar kardvívás történetében. Technikáját folyton változtatta, az alkalmazott stílust mindig az ellenféltől tette függővé, ezért vívása kiismerhetetlen volt. Az [[1932. évi nyári olimpiai játékok|1932. évi Los Angeles-i olimpián]] bajnoki címet szerzett az egyéni és csapatversenyben is. 1933-tól a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, de 1934-ig még versenyzőként is szerepelt.
1933-tól 1944-ig a Magyar Királyi Testőrségnél szolgált, 1944-ben alezredesként esett szovjet hadifogságba. Hazatérése után a ''[[Budapesti Vasas]]'' edzőjeként egyúttal a magyar vívó válogatott szövetségi kapitányaként folytatta pályafutását. Kapitányként összesen négy olimpián vezette a magyar válogatottat.
