„Szárazföldi ászkarákok” változatai közötti eltérés

A szárazföldi ászkarákok valódi rákok, amelyek – elnevezésükhöz hűen – jól alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz. Közönséges nevük a [[pincebogár]] vagy régiesen evetkerák. Testfelépítésük lényegében azonos a vízben élő közeli rokon csoportokéval, de számos morfológiai „újítás” segíti őket a szárazföldi életben. Ilyen például a kiálló testrészek redukciója, vagy ''pseudotracheák'' megléte, amelyek a légzésben segítenek, miközben csökkentik a kiszáradás veszélyét. A szárazföldi viszonyokhoz az egyes családok más és más fokon alkalmazkodtak, ami nemcsak a morfológiai jegyeiket, hanem egyben az elterjedésüket is meghatározza. Ászkákat találunk a tengerpartoktól a sivatagokig, a sarkok kivételével szinte minden biotópban. <br />

Az ászkák fajszáma a világon kb. 3800 fajra tehető.<ref name="Schmalfuss, H">Schmalfuss, H. (2003): World catalog of terrestrial isopods (Isopoda: Oniscidea), Stuttgarter Beitr. Naturk. Ser. A. Nr., 654: 341 pp</ref> A hazánkból leírt fajokat magába foglaló határozókulcs 2013-ban jelent meg.<ref name="Farkas, S. - Vilisics, F.">Farkas, S., Vilisics, F. (2013): Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea). Natura Somogyiensis pp 89-124.</ref> Ezen kívül, a fajok meghatározásához főleg az 1960-as években készült német források<ref name="Schmölzer, K.">Schmölzer, K (1965): Bestimmungsbücher zur Bodenfauna Europas. Ordnung Isopoda (Landasseln). Lieferung 4 and 5: 468pp.; Berlin.</ref><ref name="Gruner, H.">Gruner, H. (1966): Die Tierwelt Deutschlands. 53. Teil. Krebstiere oder Crustacea. V. Isopoda, 2. Lieferung, pp. 151-380; Jena.</ref> használatosak.