Főmenü megnyitása

Módosítások

3 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
egyértelműsítés - Lipcse
A mészkő felszíni mállásának sajátos formája a [[karszt]]osodás.
[[Fájl:Fluoryt i kalcyt, Chiny.JPG|jobbra|200px|bélyegkép|Fluorit (lila) és kalcit (fehér) kristályai]]<br />
'''Egyéb ásványai'''<br />
* '''''[[Apatit]]''''' Ca<sub>3</sub>(PO<sub>4</sub>)<sub>2</sub>'''.'''Ca(F, Cl)<sub>2</sub> egy meglehetősen bonyolult összetételű [[Trikalcium-foszfát|kalcium-foszfát]] származék, a természetes kalcium-források egyik jelentős képviselője.
* '''''[[Fluorit]]''''' CaF<sub>2</sub> ([[kalcium-fluorid]]). Legjelentősebb lelőhelyei [[Kína]], [[Amerikai Egyesült Államok]], [[Anglia]], [[Németország]] és [[Csehország]]. Mivel rendkívül különböző színekben fordul elő, így díszítőkőnek is használják, de [[fluor]]t is állítanak elő belőle.
 
* A mész és gipsz együttes alkotói az egyik leggyakoribb építőipari alapanyagnak a [[cement]]nek. Ezt homokkal és vízzel keverve, a megkeményedés során erős és ellenálló anyagot, [[beton]]t kapunk. A beton modern építőipari alapanyag, melyet a házépítésen kívül útépítéseknél is felhasználnak.
 
* A [[kalcium-karbonát]]ot építészeti és szobrászati felhasználásán kívül festékként, fogporok és krémek alkotójaként valamint az orvosi gyakorlatban kalcium pótlásra is használják.
 
[[Fájl:Gips alabaster, Włochy.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Alabástrom]] [[Olaszország]]ból]]
* A [[gipsz]]et (kalcium-szulfát dihidrát) elsősorban építészeti állagmegóvásban, öntőformák készítésében használják. A gipsz hőbontásával kalcium-szulfát hemihidrát (CaSO<sub>4</sub> · ½ H<sub>2</sub>O) állítható elő, melyet ha vízzel keverünk, lassan ismét felveszi azt és újra fehér színű, kemény gipsz képződik belőle. Az építészeten kívül fontos szerepet kap lenyomatok készítésénél (például a fogakról). A gipsz készítésénél égetett gipszből a vízzel való keverésnek, száradási időnek és adalékanyagoknak a változtatásával különböző tulajdonságú gipszek állíthatók elő. A [[gipsz]] módosulatai a [[máriaüveg]] és az [[alabástrom]], melyet burkolóanyagként használnak.
 
* A [[kalcium-karbid]]ot mint erős redukálószert használják. Korábban elsősorban a bányászat használta karbid lámpákba. Bennük a karbidra víz csepegett, aminek hatására a karbid vízzel reagált és [[acetilén]]t (etint) valamint [[kalcium-hidroxid]]ot képezett. Az acetilént pedig a bányákban világításra használták, mivel levegő jelenlétében ég. A karbidlámpáknál a víz csepegésével lehetett szabályozni az égést, vagyis az acetilén-felszabadulását.
 
* A kalcium foszfátjait, például a CaHPO<sub>3</sub>-ot ipari műtrágyként használták, melyek a növényeknek mind kalciumot, mind foszfort adnak.
 
 
* [[Kalcium-fluorid]] (CaF<sub>2</sub>): fehér, nagyon gyengén oldódó géles anyag. Kalcium vegyületek vizes oldatához fluorid-anionokat tartalmazó oldatot adva a kalcium-fluorid kicsapódik, illetve előállítható [[kalcium-hidroxid]] vagy [[kalcium-karbonát]] és [[hidrogén-fluorid]] reakciójával.
 
* [[Kalcium-klorid]] (CaCl<sub>2</sub>): fehér, kristályos anyag, mely vízben jól oldódik. Kristályát két vízmolekulát tartalmazó [[kristályvíz]]zel képezi, ez a kalcium-klorid dihidrát (CaCl<sub>2</sub> · 2 H<sub>2</sub>O). Ez a kristály hevítve elveszíti kristályvizét és egy fehér, porszerű anyag keletkezik (vízmentes kalcium-klorid), amelyet a preparatív szerves kémia használ gázok és folyadékok szárítószereként. Télen az utakat és járdákat szórják vele, hogy a víz fagyáspontját csökkentsék. Előállítható [[kalcium-karbonát]] vagy [[kalcium-hidroxid]] és [[sósav]] reakciójával vizes oldatban.
 
* [[Kalcium-bromid]] (CaBr<sub>2</sub>) és [[kalcium-jodid]] (CaI<sub>2</sub>): fehér, kristályos anyagok, melyek nagyon jól oldódnak vízben. A bromidot a fényképészetben és a gyógyászatban használják. Vizes oldatban előállíthatók [[kalcium-karbonát]] vagy [[kalcium-hidroxid]] és [[hidrogén-bromid]], illetve [[hidrogén-jodid]] reakciójával.
 
* [[Kalcium-nitrát]] (Ca(NO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>) vagy ''mészsalétrom'': fehér, kristályos anyag, mely nagyon jól oldódik vízben. Korábban műtrágyaként használták. Vizes oldatban előállítható [[kalcium-karbonát]] vagy [[kalcium-hidroxid]] [[salétromsav]]ban történő oldásával.
 
* [[Kalcium-karbonát]] (CaCO<sub>3</sub>): fehér, kristályos anyag, mely vízben nagyon gyengén oldódik, oldhatósága a hőmérséklettel csökken. A természetben mint ásvány fordul elő hét stabil és egy nem stabil módosulatban. Előállítható kalcium-kationokat tartalmazó oldatból [[karbonát]]-anionokkal való kicsapatással vagy [[kalcium-hidroxid]] és [[szén-dioxid]] reakciójával, ami a [[malter]] megszilárdulásának is az alapja.
 
* [[Kalcium-szulfát]] (CaSO<sub>4</sub>): fehér, porszerű anyag, amely csak részlegesen oldódik a vízben (oldhatatlannak minősítik, de a karbonátnál jobban oldódik). Oldhatósága függ állapotától is. Az [[anhidrit]] nem tartalmaz semmilyen kristályvizet, vízben szinte egyáltalán nem oldódik. Kristályvizet tartalmazó formái, hemihidrátja és dihidrátja már jobban oldódnak. Oldhatóságuk a hőmérséklettől is függ, legjobb oldhatósága 40&nbsp;°C körül várható. Savas esők esetében a mészkő és márvány köztéri szobrok felületén a savas eső hatására nagyrészt kalcium-szulfát képződik, melyet a további esők (mivel jobban oldódik, mint a karbonát) lassan lemosnak. Súlyosabb azonban, hogy a savas eső behatol a kőzet belsejébe és itt keletkezik kalcium-szulfát, amely nagyobb moltérfogatú mint a karbonát, ezért lassan szétfeszíti a szobrokat. A kalcium-szulfát a természetben gipsz ásványként fordul elő, de egyéb kristálymódosulatokban is vagy mint kőzetek alkotója. Előállítható vízben oldható kalcium-vegyület [[szulfát]] anionokkal való reakciójával.
 
A kalciumion kulcsfontosságú [[másodlagos hírvivő]] ''minden'' élő [[sejt]] jelátviteli folyamataiban. A [[gerincesek]] testében a [[csont]]ok és a [[fog]]ak alapját alkotják a kalcium-sók. Előfordul azonban az [[izom|izmokban]], a [[vér]]ben és más testnedvekben illetve szervekben.
[[Fájl:European brown snail.jpg|bélyegkép|balra|''Cornu aspersum'' (Müller O. F., 1774)]]
Az élőlények kemény vázait is általában kalcium alkotja, így a tojáshéjat, a csigaházat vagy a kagylóhéjat. A hatalmas és kiterjedt [[korallzátony]]ok, melyek évszázadokon át keletkeztek, az elpusztult [[korall]]ok megmaradt kalcium-vázai.
 
Az emberi táplálkozásban is fontos szerepet tölt be a kalcium. Elsősorban gyermekkorban elengedhetetlen a csontváz és a fogak egészséges fejlődése szempontjából, így a gyerekek és fiatalok táplálkozásában fontos, hogy mindig jelen legyen a kalcium. A kalcium felvételét segíti a [[D-vitamin]], amelyre a kalcium csontokban történő raktározódása szempontjából nagy szükség van. Ezen anyagok hiánya [[angolkór]]hoz (rachitisz) vezet. Idősebb korban a csontok csontszövete megritkul és ez [[csontritkulás]]hoz (osteoporózis) vezet. Ez a betegség is összefüggésbe hozható a csontok kalcium anyagcsere-zavarával. A betegséget gyakran későn ismerik fel, amikor már a csontok törnek a csont nagymértékű tömegvesztesége miatt. Ilyenkor a csonttörések nagyon nehezen gyógyulnak.
|1200
|}
A kalcium napi mennyiségének 800 - 1000&nbsp;mg között kellene lennie, kismamák esetében ennél 500&nbsp;mg-mal több. A kalcium fő forrása az emberi szervezetben a tej és a tejtermékek. Nagy mennyiségű kalcium fordul elő a növények leveleiben és magvaiban, a [[dió]]ban, [[zabpehely]]ben és néhány [[ásványvíz]]ben. Bár néhány zöldségben is előfordul a kalcium, ez általában oxalát vagy fitát oldhatatlan kötött formában van jelen. A rostok általában ezen anyagok felhasználását megakadályozzák. Nagyon fontos, hogy az emberi étrend kiegyensúlyozott legyen, a kalcium mellett fontos a magnézium és a foszfor jelenléte is a szervezetben. A tej, a sajt és a többi tejtermék is fontos kalciumforrás. Azonban egyesek allergiásak a tejtermékekre. A nem indoeurópai származású emberek többsége [[laktózérzékenység|laktózérzékeny]], akik nem [[erjedés|erjesztett]] tejet csak nagyon kis mértékben képesek fogyasztani.
 
== Irodalom ==
* Henrich Remy: Lehrbuch der anorganische Chemie, Band I. und II., Akademische Verlagsgesellschaft Geest & Portig K.-G., [[Lipcse (Németország)|Leipzig]], [[1965]]
 
== Források és jegyzetek ==
90 602

szerkesztés