„Cserháti Sándor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →top: egyértelműsítés - Lipcse |
|||
19. sor:
'''Cserháti Sándor''', 1876-ig '''Hechtl Sándor''' ([[Győr]], [[1852]]. [[szeptember 14.]] – [[Magyaróvár]], [[1909]]. [[április 13.]]) tanár, mezőgazdasági szakíró.
Reáliskolai tanulmányai befejezése után gazdasági gyakorlatra ment, majd [[1871]]-73-ban elvégezte a [[Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet]]et, ahol mezőgazdasági oklevelet szerzett. [[1873]]-74-ben a [[Halle an der Saale|hallei]], [[1874]]-75-ben pedig a [[
Oktató, irányító és kísérletező tevékenysége mellett igen gazdag tudományos és közírói munkássága is. Általános és különleges növénytermesztés című kétkötetes munkájában a téma legkorszerűbb és legteljesebb feldolgozását adta. Egész munkásságában következetesen igyekezett hidat verni elmélet és gyakorlat közé. Több szaklapba számos cikket írt, ezen kívül [[1880]]-82 között a ''Pesti Napló'' földművelési rovatát szerkesztette. [[1883]]-ban [[Kosutány Tamás]]sal együtt megalapította és szerkesztette a [[Magyaróvár]]ott megjelenő ''Mezőgazdasági Szemle'' című havi folyóiratot. [[1890]]-től a ''Köztelek'' című, az Országos gazdasági egyesület kiadásában megjelenő szaklap állandó rovatvezetője volt. Mint a növénytermelés tanára, egyúttal a [[Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia|Magyaróvári Gazdasági Akadémia]] kísérleti telepének kezelője és ugyanott [[1891]]-ben az ő kezdeményezésére és tervei szerint alapított Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás vezetője lett. Haláláig betöltötte ezt a pozíciót.
25. sor:
[[Fájl:Cserháti Sándor emléktáblája Kossuth Lajos tér 11.JPG|bélyegkép|200px|[[Emléktáblák Budapest V. kerületében|<center>Emléktáblája<br>Kossuth Lajos tér 11.</center>]] ]]
Elsősorban talajműveléssel és a talajerőpótlás kérdéseivel foglalkozott. Űttörőmunkát végzett az egyes szántóföldi növények megfelelő műtrágyázási módjának kidolgozása terén. [[Kosutány Tamás]]sal az 1890-es években ő indította el a magyarországi búza- és lisztminőség-vizsgálatokat.
A magyaróvári kísérleti állomásról munkájából hazafelé tartva, 1909. április 13-án összeesett és 57 éves korában meghalt. Szobrát [[1914]] júniusában avatták föld az egyetem új tanügyi épülete előtt, a városban pedig utcát neveztek el róla. Sírja a magyaróvári temetőben van.
|