„Raffay Sándor” változatai közötti eltérés

a
egyértelműsítés - Lipcse
a
a (egyértelműsítés - Lipcse)
==Élete==
 
Raffay János és Szokol Judit iparos szülők fia. Középiskoláit a ceglédi polgári iskolában kezdte és [[Szarvas (település)|Szarvason]] folytatta, ahol 1885-ben érettségi vizsgát tett. Előbb a budapesti egyetemen jogot kezdett hallgatni, közben nevelősködött; 1887 őszén pedig a pozsonyi evangélikus teológiai akadémiába iratkozott be. 1890-ben a [[jéna]]i, 1891-ben a [[lipcseLipcse (Németország)|lipcsei]]i, 1892-ben a [[basel]]i egyetemeken folytatta tanulmányait. 1892-ben a [[besztercebánya]]i evangélikus algimnáziumban a [[magyar nyelv]] és történelem tanára, 1893-ban a [[tápiószentmárton]]i evangélikus gyülekezet lelkésze lett. Innét 1896 őszén a pozsonyi evangélikus egyetemen teológiai akadémiába lépett át, ahol a rendszeres teológiai és újszövetségi írásmagyarázati tanszékére rendkívüli tanárnak választották meg; 1899-től rendes tanárként működött. Tagja volt a magyar protestáns irodalmi társaság választmányának, a Luther-társaság irodalmi bizottsága tudományos osztályának, a pozsonyi protestáns kör választmányának, a pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottságának, a debreceni protestáns egyetem előkészítő országos bizottságának, az evangélikus egyetemes lelkészvizsgáló bizottságnak sat. 1906-tól a pozsonyi evangélikus teológia tanára volt, 1908-tól Budapesten működött mint lelkész, majd 1918-ban megválasztották a bányai evangélikus egyházkerület püspökévé. 1939-től tagja volt a felsőháznak is. Sírja a [[Kerepesi úti temető]]ben található (34-9-1).
 
Lefordította az [[Újtestamentum]]ot görögből és ő dolgozta ki a magyar evangélikus egyház új istentiszteleti rendjét.
 
Cikkei a ceglédi lapokban (1885); a pozsonyi ''Gondolat''ban, mely lapnak felelős szerkesztője volt (1888-89. A magyarországi protestantismusnak ág. és helv. hitvallású felekezetekre való szakadása; ekkor dolgozataival, mint már Szarvason is, több pályadíjat nyert); az ''Evangélikus Egyház és Iskolá''ban (1891-92.); a beszterczebányai Lapokban (1890-91.); a ''[[Magyar Nyelvőr]]''ben (1892. Izék, 1893. Palóczság és Czegléd); a ''Protestáns Szemlé''ben (1901. Az oberammergaui passió-játék, A passió-játékokról); írt még a ''Mi Otthonunk''ba, a ''Jó Pásztor'', ''Sárospataki Lapok'', ''Protestáns Esték'', ''Athenaeum'' című folyóiratokba, a ''[[Budapesti Hírlap]]''ba és a ''[[Protestáns Árvaházi Naptár]]''ba.
* A magyarhoni ev. liturgia történetéhez (Kecskemét, 1933).
 
1902-ben megindította Pozsonyban a ''Theologiai Szaklap''ot, melynek felelős szerkesztője volt. (Ebben is több cikke jelent meg.)
 
==Források==
97 308

szerkesztés