„Dániel könyve” változatai közötti eltérés

'''Dániel könyve''' a [[Biblia]] [[ószövetségÓszövetség]]i részénekrésze, egyikannak prófétaimásodik legkésőbbi eredetű könyve.

Az Ószövetség második legkésőbbi eredetű könyve. Az [[i. e. 2. század]]i keletkezése ellenére [[i. e. 605]]-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban az egész könyv forrásértéke kérdőjeles. Mégis sok történelmi téveszme ered innen, így Baltazár lakomája a perzsa betöréskor, Nebukadnézár őrülete, stb. Baltazár ([[Bél-sar-uszur]]) nem Nebukadnézár ([[II. Nabú-kudurri-uszur]]), hanem Nabonidusz (héber Nabúnáj, [[Nabú-naid]]) fia és társuralkodója volt. Babilont nem a médek, hanem a perzsák foglalták el, akiknek akkorra a médek alattvalóivá váltak. A „méd Dárius” értelmezhetetlen jelző, Babilont a perzsa Cirrusz ([[II. Kurus perzsa király|Kurus]]) vette be, és ő rakta le a satrapia-szervezet alapjait is. A Dániel 9, 1. hasonlóképp: „Achasvéros”-t általában [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxésszel]] azonosítják, de csak [[II. Khsajársá perzsa király|II. Xerxészt]] követte Dareiosz nevű uralkodó. Ekkor médekről már szó sem volt ([[i. e. 5. század]]), de ezidőben a zsidók is legalább engedéllyel rendelkeztek a hazatérésre, még ha nem indult is meg a nagyobb arányú áttelepülés. Dániel amúgy sem élhetett az [[i. e. 7. század]]tól az i. e. 5-ig.